Rosszul teljesítettek diákjaink az EU-s felméréseken, ennek "örömére" az Index összeállított egy átlagos kérdéssort, amivel a magyar diákok találkozhattak a felmérőkben.
A tizenhárom kérdésből én személy szerint tizenegyet helyesen válaszoltam meg. Mindkét hibám utólag felismerve "Ó, hát ezt hogy nem vettem észre, de hülye vagyok!" típusú tévedés volt. MINDIG figyelmesen el kell olvasni a feladatot, hányszor mondta ezt nekem az apám, én meg azt gondoltam, hogy ennél haszontalanabb tanács nincs is, mert persze, hogy figyelmesen olvas az ember, hát hogy olvasna...
Oszt mégis benyaltam a hibás videólejátszók százalékos arányáról szóló feladatot, meg a nagykereskedelmi ár vs. vételár dolgot. Pedig utólag visszanézve mindkettő tök világos és érthető, szóval ez tiszta szégyen.

Érdemes augusztusban kilátogatni a Sas-hegyre. Egyrészt, mert én itt lakom , másrészt, szép a panoráma, harmadrészt, lehet bámulni a hullócsillagokat.

Legutóbb, amikor tiszteletemet tettem a két csúccsal is rendelkező Sas-hegyen, csináltam pár képet. A zöme nem sikerült, de hát ne várjuk már el egy szocmókustól, hogy a gépek nyelvén is értsen.

Hát, ez itt a kert. Az ott szemben a Gellért-hegy, valamint a XI. kerület részei. Picit magasabban vagyunk (266 m), mint a Gellért-hegy (235 m).

Itt pedig Kelenföld szerepel, kivehető a buszgarázs (igen, ahol csicsikálnak a buszok) és a pályaudvar is, plusz a Petőfi-laktanya meg egy ronda irodaház és természetesen az elmaradhatatlan paneltömkeleg.

2012. június 14. a véradók világnapja. Az irántuk érzett szimpátia és tisztelet jeléül a Vöröskereszt arra kér mindenkit, hogy öltözzön pirosba. Legalábbis az egyik ruhadarabja legyen piros.
Egyáltalán nem rendkívüli, hogy valakinek vérkészítményre van szüksége, nekem több ismerősöm is van, aki szülés, műtét miatt szorult más vérére. Ezért én 18 éves korom óta rendszeres véradó vagyok (már amikor a hemoglobin ezt engedi), meg azért is, mert a szüleim is donorok, "ezt láttam otthon".

Na, szóval minden elismerésem azoké, akik legyőzvén tűiszonyukat karjukat nyújtják másokért. Itt vannak a véradási lehetőségek terület szerint felosztva. És adnak nápolyit is.

[/L

Az Unicef egy kísérlete. Egy forgalmas utcán hagyott babakocsi, amiből gyereksírás hallatszik. Vajon hányan állnak meg, nézik meg, hogy jól van-e a baba, miért sír, hol az édesanyja, esetleg hívjon-e segítséget? Megdöbbentően kevesen, teljesen közömbösek vagyunk még egy gyerekkel szemben is.

Olvasom valahol a neten: "Ragadd meg a hozzád legközelebb lévő könyvet, lapozz a 45. oldalra! Az első mondat jellemezni fogja a szexuális életedet 2012-ben."

Hohó!

Megragadom. Mármint a legközelebb esőt. Mármint könyvet. Kurt Vonnegut: Vámpéterek, foma és nagybömbök, na lássuk a 45. oldalt.

"Bert áthívott a Charity Anne Browning fedélzetére egy italra, [hűha... ]egy mélységesen boldogtalan, Gunther nevű svéd társaságában." WTF??? Awwww...

Így estefelé szörfölgettem a neten (Úristen, használja még valaki ezt a szót?), főleg a Youtube-on, hogy némi zenéhez jussak (minden zeném, képeim, dokumentumaim még a régi gépemen vannak). Ahogy haladtam zenéről zenére, valahogy elkeveredtem a Spice Girls-höz (Isten tudja hogyan), és ha már ott voltam, eszembe jutott, hogy Emma Buntonnak a "popkvintett" feloszlása után volt egy száma, ami nekem anno tetszett. Persze, ez 2001-ben volt, a Youtube még kósza gondolat se... Én meg még épphogy a freemailt használni tudtam, nemhogy letölteni, tehát csak ködös emlékeim voltak E.B. szólókarrierjéről. A szám címére emlékeztem, What took you so long.
Meghallgattam a zenét, és ahogy vége lett a videónak, a Youtube feldobta a "Downtown" című számát is. Nagyon szeretem a dal eredetijét, de nem is sejtettem, hogy feldolgozta. Na, mindegy, szóval a leírás szerint a klip 2006-ban készült, tehát 5 évvel az előző klip után, nekem mégis megdöbbentő volt a változás, amit Emma arcán észrevettem. Eszembe jutottak olyanok, hogy 1. simán csak "öregszik" 2. túl erős az a fekete smink (kitolt vele a sztájliszt, az fix ) 3. fogyott vagy 10 kilót 4. alkohol+drog+nikotin 5. 1-4. verzió összes esete. Valamelyik híresség meg is mondta, hogy: "Gyerekek, ne vegyetek drogot! Legyetek sztárok és ingyen hozzájuttok..." Remélem, ezért nem jár ban.
Ja, Emma Bunton a wiki szerint '76 januárjában született, tehát 25 és 30 éves volt a klipek elkészültekor. És nem azért, mintha rosszul nézne ki... Öcsém szerint "sunapozitív" mindkét klipben.

Ez a kedvenc együttesem. A cédéiket bármikor, bármilyen körülmények között (autóban, otthon, sátoros búcsúban, lakodalomban) el tudom hallgatni, mert nagyon tetszik ez a dallamos rock (progresszív rock, ahogy a stílusértők mondanák, és még ki tudja hányféle címkét lehetne ráragasztani).
Kb. 12 éves lehettem, amikor a Zombie nagy sláger lett. Én nem foglalkoztam akkoriban vele, mert kamaszkoromban a Green day-ért voltam oda. A bátyámtól viszont megkaptam a No need to argue c. albumukat, ami sorrendben a második. Ezen van rajta a Zombie. Erről a lemezről még sláger lett az Ode to my family, általában a laikus fül még felismeri, hogy "ja igen, ezt is ismerem, jaja". Egyébként tévesen a Kiss me-t, a Sixpence Non the Richer számát is a Cranberriesnek tulajdonítják, pedig nem ők voltak.

Csak kimegyek főzni egy teát, azt' rögtön einstandolja a kardigánomat meg a táskámat.

Ilyen az élet.

Miután párszor hallottam már rádióban ezt az opuszt, és mivel minden egyes alkalommal hangos éneklésre késztetett, gondoltam, itt az ideje felkutatni a klipjét a neten és egy kicsit gyakorolgatni.
Már a kocsiban ülve se ment a szövege, pontosabban a refrén, ami úgy hangozna, hogy:

"And you're singing a song, thinking this is the life, and you wake up in the morning and your head feels twice the size..."

Ehhez képest valami olyasmi hagyja el a számat minden egyes alkalommal, hogy end jú vék áp in dö morning end jor hed tsztsztszszájz. És akkor ilyen fejjel vezetek tovább:

Nem baj, ismétlés az élet tanítómestere, meg a történelem anyja, ha megtanulom szépen kiejteni 200 bpm ütemmel, hogy feels twice the size, akkor jelentkezek tévébemondónak, ha még van ilyen szakma.
Neki is ugrottam ma, gitárral együtt ennek az amúgy elég egyszerű dalnak. Minden más rész még megy, a refrénbe egyszerűen beletörik a nyelvem.

Ezt most csak úgy "nordicosan".

Inspiráló kis filmecske...

"‎Ilyen egyszerű, megleled a félelmed okát, és már le is győzted, megnevezed a démont, és nincs hatalma többé fölötted."