Előszó

Miért hozok létre ennyire tabu témájú bejegyzést? Mert úgy vélem, hogy az emberi társadalom nem fogadja el a halál tényét, és azt, ha valakitől végleg el kell búcsúzni. Nem próbálok meg változtatni a szemléletmódján senkinek, csupán szeretném, ha valaki külső szemlélődőként látná, hogy viszonyul egy fiatal ember a hithez, valláshoz, halálhoz.

Szerintem van gondviselés, egy erő, amelymeghatároz, és segít vagy akadályoz, de nincs bizonyítva, hogy milyen formában, és hogy mit igazgat közöttünk.
Azt, hogy az egyházam "döntse el", hogy miben hiszek, azt mélységesen elítélem, mint az egyházi hierarchiát.A hit egy becsülendő, és nemes dolog, ami mellett nem szabad szó nélkül elmenni,
de ha az "Úr" előtt (aki akár hölgy is lehet, vagy akár a közösség ereje, vagy a jedik)
mindenki egyenlő, és testvérek a hitben, mire fel a hierarchia?
Ez indokolja az antiklerikalista világnézetemet. Az egyházak csak bajt hoznak a világra. Elég a naponta megölt 270 emberre gondolni, akiket csak azért ér utól idő előtt a halál, mert keresztények. Megéri...?

Meg sem lep már a sorsom,
És az ősi tény, hogy én
Magam ily bajba sodrom,
S szívem majd elenyész.

Rájöttem, hogy bennem él
Ez az isteni hiba:
Dugába dőlt cselekvés,
Szerencsétlen galiba.

Bolonddá tett rég, tudom -
Ez az érzelmi töltet
Bár tűrnék már síromon
Egy kövér kapa földet.

[link]

Büntet a srác...

Leplével borítja szemünk a fekete gyász,
Ezen a csendes tavaszi reggelen,
Néhányunkat a zokogás ráz,
Másokat már ájulás kerülget.

Aki itt hagyott egyik napról a másikra,
Első tanítómesterünk, második apánk;
Megemészt, felőröl a hiánya,
Ilyenkor fáj igazán a Halál.

Elmúlás keserű ízével töltve lelkünk,
Létsíkunkat egyszerűen itthagyta,
De tanait sosem feledjük,
Melyek egész életünkre hatnak.

Sokat tanultunk ettől az embertől
Nem csak a betűvetés művészetét
Gyermekkorunkat meghatározta ő
Értünk élte mindennapi életét.

De jaj! Utolsó tanod miért jött ily hamar,
Megmutatva nekünk az élet értelmét,
Léted vége úgy a szívünkbe mar,
Hogy megérthessük a végső célt.

Porból leszünk, s porba hullunk újra
S amit mutatsz most nekünk;
Az emberekért végzett munka
Fakasztja most könnyünk

Te, ki annyi mindent értünk tettél,
Eltűntél most nyomtalan
Örökséünkké lettél,
Mely nem poraidban van.

Megtaláltam a neten a Karib tenger kalózai ukulele tabot... Hát, mit ne mondjak, nagyon igénytelen... Annyira elmászik a valós filmzene akkord, és összhangzatkészletétől, hogy majd sírvafakadok...

Róla van szó: [link]

Most tervbe vettem, hogy legalább magamnak készítek egy hallgatásra is alkalmas verziót, mert ez, emberek... Hát, gyalázat. Szerintem sokszor jobban is meg lehet oldani (például a visszatérésnél a végén hiányzik a képbe egy Emoll, meg egy c dúr, hogy a legapróbb hiányosságokat említsem.)

Láma módon nekiálltam életem első zene-zeneszámának. Kétlem, hogy kész is lesz, azt meg hogy hallgatható is egyben, már főleg! Talán sikerül valami élvezhetőt összehozni, majd bedobom magam . Mire nem ad időt, ha az ember betegeskedik kicsit (: Tanulnivalóval igyekszem magam behozni, de mostanában kicsúszott a talaj a lábam alól... A 4.6-os átlagomra rávetette magát egy karó történelemből, és számos más megmérettetés is közeleg... A Demoklész kardjaként a fejem felett lógó jogosítvány, és a mellette várakozó nyelvvizsga eredmények már-már sokkolnak... Nem bírom, egyszerűen nem lehet nekiállni.

A napok pozitívumai? Eldöntöttem, egyetlen és örök társam a zene marad egy jó időre, talán így jobb. Egyszerűbben átvészelem a nehezebb időket. Ja, meg film. Nem vagyok filmes, sőt! A kliséfilmek legnagyobb ellendrukkerének vallom magam, DE!

Weird Al Yankovic UHF c. filmjét megnéztem. Ez az ember egy csoda! Egyszerűen olyan benyomást tett rám, hogy már bánom, hogy ukulele van úton egy jó harmónika helyett... Csak hát az drága... Minden drága

Hülye kérdés, hülye válasz... Legyen ezért költői!

Szobám hideg parkettájának szintbe csiszolásán fáradozom ( - értsd: majd' fetrengek a röhögéstől), mióta a kedvenc harmónikás PolkaMan előadóművészem ismét bebizonyította, hogy valami nem kóser vele

[link]

Mennyire fantasztikus a világunk, melyben élünk! Főleg így az angol szóbelim után... Végre vége! Egy hónap múlva kiderül hogy hogy, s mint alakulnak a dolgaim. Ennek örömére pedig összedobtam délután ezt:

[link]

(: Megnézni, profitálni belőle, továbbadni!

[link]