2. Bejegyzések
  3. Jack Hunter
  4. Akármi

Közösségi tér konfliktus

[ ÚJ bejegyzés ]

Én igazán nem kértem ebből kérem szépen. Azért élek falun, mert békességet és egy kis nyugit szeretnék. Szó se róla, eltűröm a környéken élők zajongását, megértem a hajnalban kaszálókat, a favágókat, lakatosokat, barkácsolókat. Hiszen gyakran előfordul hogy én is zörgök valamivel. Kisebb házfelújítás, előkerül az ütvefúró, vagy nagy hévvel kalapálok valamit. Nálunk is megy a rota, a fűnyíró.
Az is oké, hogy van fagyiskocsi, síkítoznak, randalíroznak a gyerekek, vonyít a kiherélt ötvenes krosszmotor. De fogalmam sincs, mit gondolhatott a polgármester úr, amikor úgy döntött, a falu közepén, mellékutcában, sűrűn lakott ingatlanok között felépít egy közösségi teret. Kaptunk persze szórólapot, hogy itt hamarosan mi fog épülni, de hogy erről megkérdezték volna a lakosságot, az tudtommal kimaradt.
Így tavasszal nekiálltak átalakítani a szomszédunkban álló régi présházat. Nagy részét elbontották, ami szintén nagy zajjal járt, de nem reklamáltam, mert napközben úgysem voltam otthon. Inkább a por és a törmelék bosszantott, majdnem egy hétig nem lehetett teregetni, de még az udvarra se nagyon kimenni, és az autón is vastagon állt a sárgásbarna por.
Miután a bontással végeztek, jött az újabb probléma. Nekiálltak körülállványozni az ingatlant, és csak azt vettem észre, hogy az udvaromban mászkálnak emberek. A kerítést elbontották, a mellette lévő pár éves gyümölcsfákat összetördelték, a virágoskertet széttaposták. Ha ez nem lett volna elég, a szemetet, úgymint sörösdoboz, zacskók, hungarocelldarabok szanaszét lettek dobálva.
Azért a lóf@ sznak is vége, először a munkásoknak szóltam, akik először tessék - lássék összeszedték a nagyját, de később ugyanolyan disznóólat hagytak maguk után. Következő lépésként szóltam a polginak, aki először tök jó fej volt, azon nyomban ültünk a kocsiba, épp csak körbenézett, látta mi van, és alaposan lehordta az embereket. Utána rend lett.
A nyár folyamán végre elkészült a mű, és őszintén szólva egész pofás lett. Új kerítést húztak, még a gyümölcsfáimat is pótolták. Respekt.
Kicsit először aggódtam a szabadtéri színpad miatt, hiszen a szemben lévő kocsmával is többször összetűzésbe kerültünk a késő éjszakába nyúló mulatozás miatt, de telt az idő, és a kutya nem járt erre, nyugi lett. Még örültem is, biztos csak alibi az egész projekt, kaptak pályázati pénzt, csináltak belőle valami olcsót és látványosat, a többi meg ment zsebbe. Néhány fiatal ugyan esténként használta a kihelyezett padokat, de nem zavartak senkit.
Aztán nemrég jött újabb szórólap, lesz szüreti mulatság a hétvégén. Lett nagy nyüzsgés, jöttek az autók, pakolásztak, készülődtek a murira. Délután elkezdődött a program, én pedig reménykedtem, nem lesz késő estig tartó buli. Persze, hiába. Akkora hangcuccot hoztak, hogy az utca végén, ami kb 400 méter, tisztán lehetett hallani a zenét, nálunk meg a szoba közepén, becsukott ajtó ablak mellett mértem 70dB hangnyomást hitelesített bemérőmikrofonnal. Én őszintén örülök a kulturális programoknak, és egy rossz szavam nem lett volna, ha 1.: valami rendes zenekar lépett volna fel, nem valami amatőr, akinél állandóan gerjedt a mikrofon, a dalszöveg felét meg hümmögéssel, zsámózással pótolja.
2.: betartották volna az ígért este tíz órás zárást. 3/4 tizenegyig vártam, aztán átmentem szólni, de persze meg se hallgattak. Kénytelen - kelletlen rendőrt hívtam, akik hamarosan megérkeztek a helyszínre. Látták, hallották mi van, nemsokára szétcsapták a bulit. Velem is elbeszélgettek persze, és mondtam hogy én nem akartam ezt az egészet. Aláírtam a jegyzőkönyvet, viszontlátás.
Most csend van, mégis dühös vagyok.Komolyan fontolóra vettem a költözést. Én békességben akarok élni. Nincs kedvem újra végigjárni ugyanazt a kálváriát, mint a kocsmánál. És persze én vagyok a szemét állat, aki miatt nem lehet bulizni. De nem én kértem hogy telepítsenek a szomszédomba diszkót. Egyébként lehet ilyet? Holnap megkérdezem a polgit, valószínűleg úgyis keresni fog. Rohadt életbe hogy nem hagyják békén az embert....

Még van hozzászólás! Tovább