Néha jó tudni az eredetét a megszokott dolgoknak. Manapság természetes, hogy egérrel ablakokat mozgatsz, többszörös file-kijelölés, kontrollcé, kontrollvé, miközben a grafikus felület minden évben jobban néz ki. De honnan jött maga a grafikus operációs rendszer? Tippelj - nem a Windows 3.1 volt az. Nem is az Amiga OS. Apple Lisa? Majdnem! A Lisa-ra már volt hatása annak, ami az egészet elindította.
(Nem leszek történelmileg teljesen pontos, inkább csak a korszakot akarom érzékeltetni a követezőkkel.)
Xerox Alto (forrás)
1973-ban a Xerox bejelentette az Alto nevű... számítógépet. ("Az Igazi Programozó" is emílti.) Ma ez a "workstation" kategória lenne, robusztus, erős, de nem olyan hibatűrő, mint egy szerver, komolyabb munkára használatos. Mondjuk akkoriban még igazából a "szerver", mint olyan sem teljesen létezett, ahogyan workstation fogalma sem. A cégek, oktatási intézmények által használt nagy S360, 370 (és klónjai), mainframe-ek, és különböző, UNIX-ot futtató PDP "minigépek" (ezek kisebb szobát foglaltak, mint egy mainframe, ezért voltak minik) jobb esetben hálózattal össze voltak kötve, és több user használta őket. A szerencsésebbek soros vonali, képernyős terminálról, kevésbé szerencsések talán még lyukszalagon vitték be a programokat, és sornyomtatón kapták az eredményeket. A UNIX igazából még teljesen új dolog volt, hiszen csak 1969-ben készült el. A nagyobb gépek, (körülbelül számoltam, mainframe-ekről nincs is ilyen adat) pár tíz-száz MHz-en hasítottak, maximum pár MB RAM-mal, de ez inkább a drágább kiépítésekre volt jellemző.
Hogy olyan számítógéped legyen, ami az asztalod mellett van, vagy hazaviheted, sehol sincs még. Az első "igazi" 8 bites otthoni mikroszámítógépek 1976 körül készültek, előtte (1974) meg kb. a MITS Altair volt az, amit 8 bites otthoni gépként megvehetett az ember.
Ebben a környezetben találta ki a Xerox pár mérnöke (többek között azok, akik korábban máshol az egeret is feltalálták) a, hogy az operációs rendszert elszakítja a karakteres termináltól, és teljesen újragondolja az ember-gép interfészt. Korábban Ivan Sutherland már készített egy grafikus, fényceruzás rajzolóprogramot (Sketchpad), de az nem egy egész OS volt. Létezett már videokonferencia (NLS), és kollaborációs, hipertextes rendszerek is, de ezek még mindig nem érték el funkcionalitásban egy grafikus operációs rendszer szintjét.
Ehhez képest az Alto a követezőket tudta :
- 5,8MHz, integrált áramkörökből épített 16 bites CPU - mikrokódolt, mint a nagy gépekben, és a mikrokód módosítható is volt boot közben (az első IBM PC-k, XT-k majd' 10 évvel később működtek hasonló órajeleken) (A righto.com -on található képen látható a processzor. )
- A proci 16, független feladatott futtatott (mondjuk fix prioritással), ezek frissíteték a képernyőt, kezelték az I/O műveleteket
- Monokróm, álló formátumú képernyő (606x808 pixel, ezt az IBM PC néha még húsz évvel később is csak ugatta, bár már voltak színei)
- 96KB memória - 512k-ig bővíthető
- Beépített Ethernet csatlakozás (persze csak azután, hogy magát az Ethernetet kitalálták pár évvel később, ugyanott , ahol az Alto-t 
)
- Alapkiépítésben 2,5MB-os "merevlemez" - IBM 2310 kompatibilis, cserélhető lemez (akkora, mint egy családi pizza), ebből többet is lekezelt
- Egér
- És az egész akkora volt, mint egy közepes hűtőszekrény...
Ablakok. 1975-ben. 
(forrás)
Az operációs rendszer újdonságai (már azon kívül, hogy nem karakteres terminálon keresztül volt elérhető)
- ablakok voltak benne (először teljes képernyőn, kicsit később már méretezhető, egymást fedő ablakok)
- ikonokat használt
- legördülő menüket
- grafikus, kétpaneles filemanager, copy, paste lehetőségekkel...
- képmegjelenítés
...ezt 1973-ban - ez kb. a jövő egy odapottyant darabja volt
Mondjuk ez egy Xerox Star desktopja, a '70-es évek végéről, ami az Alto-éból fejlődőtt ki(forrás)
Érdekes alkalmazások készültek a gépre, mint
- WYSIWYG szövegszerkesztő (állítólag pl. a MS Word is ilyen), két kattintásra egész szó kijelölésével...
- Bitmap rajzolóprogram - haljak meg, ha pár ikon nem a MS Paint-ből ismerős 
- Vektoros rajzolóprogram (aztán NYÁK tervező, gépészeti tervező...)
- E-mail kliens...
- Hálózatos játékok
- Nem hálózatos játékok (Pinball )
- "IDE-k" programozáshoz (Smalltalk környezet, Lisp)
-Puzzle, Playboy-modellel...
- És valaki írt rá bányász progit is...
- meg egyebeket... 
Sok lehetőség volt ezekben a gépekben, de a Xerox vezetősége nem látott nagy fantáziát a fejlesztésekben, így az Alto (és a későbbi, továbbfejlesztett Star, Dorado, stb.) nem lett nagy siker; pár ezer darab a Xeroxnál működött, illetve néhány oktatási intézményben.
Mindenesetre enyhe kifejezés a "megelőzte korát". Gyakorlatilag ez volt minden ablakos operációs rendszer őse, de azt is érdemes megemlíteni, hogy az addig kifejlesztett, külön létező technológiák - grafikus megjelenítés, egér, hálózat - itt álltak össze egy emberközelibb operációs rendszerbe.
Habár a Xerox nem használta ki ezeket a fejlesztéseket, egy Steve Jobs nevű mérnökre nagy hatással voltak a látottak, amikor a Xerox PARC-ban járt - és ő hasznosította is ezeket az Apple Lisa és Macintosh gépekben (Meg az a pár ember, akit a Xeroxtól csábított át a saját cégéhez.)
Ugyanakkor, a ma dominánsnak tekinthető IBM PC vonalon csak késve terjedtek el a hasonló felületek : a Windows 1.0-ra (ami azért kb. az első Alto OS-ek szintjén volt), 1985-ig kellett várni - nem véletlenül kullogott a PC még a 90-es évek közepén is sok tekintetben az Amiga gépek mögött (Jegyezzük meg, Bill Gates is az Apple-től hallott először egyáltalán arról, hogy grafikus felület.)
Amit látni kell a fentiekből : amit ma természetesnek veszünk, az sok esetben akár csak pár ember munkájának (konkrétan lehet tudni, hogy az egész ablakosdit kik találták ki, és valósították meg), és ötleteinek az eredménye - illetve néha némi szerencséé - és volt idő, amikor nem hogy természetes nem volt, de még csak meg sem fordultak senki fejében. A Xerox fejlesztései nélkül ugyanis valószínűleg sokkal később (vagy egyáltalán nem) jut el oda az informatika, hogy ilyen sokoldalúan használható, akár hordozható gépek legyenek a birtokunkban.
Egy gép restaurálásáról : http://www.righto.com/2016/07/restoring-y-combinators-xerox-alto-day_31.html
A post nagyrészt a Wikipedia alapján íródott : https://en.wikipedia.org/wiki/Xerox_Alto
Nagy zsenik és látnokok voltak a Xerox fő részvényesei...
