Én csak így offtopicban tennék egy-két megjegyzést.

Nem tudom eldönteni, hogy a mazochizmus egy új, a technológiai társadalom által generált formáját reprezentálod-e éppen, vagy csak szimplán annyira retrózol, hogy a fájdalom sem érdekel, csak régi legyen. Illetve van még egy elméletem: Annyit hallgattad a szüleidtől, hogy a mai fiatalok nem lennének képesek abban a korban élni, amikor ők voltak fiatalok (mert hát manapság mindent készen kaptok, bezzeg, amikor még tűzet is csak villámcsapás után láttunk, és anyáddal gyalog mentünk érte, nem ám e-rollerrel, stb-stb...), hogy te csakazértis bebizonyítod, hogy de, egy mai középiskolás is el tud kezelni egy régi telefont 240x320-as kijelzővel, 3gp formátumokkal, méret- és formátumbeli korlátokkal együtt, sőt, még telefonálni is képes vele!
Mindemellett (vagy ettől függetlenül) minden tiszteletem a tiéd, hogy nem hagyod veszni a butafon mókolást és a vele járó édes-keserű perceket. Maxiriszpekt!
Viszont sajnos a sava-borsáról már le kell mondanod. Mert ugyan a "jamba.de" még létezik, de már közel sem ugyanaz a feeling, mint anno. És hát Sweety das Küken is valószínűleg már le lett borítva nokedlivel...

A másik dolog, amit nagyra becsülök, az az, hogy 16 éves létedre, a mai világban még véded a magyar helyesírás omladozó falait. Szemükbe nézel, és kikacagod a rosszul használt igekötők, a láthatatlanná tevő köpenyt viselő mondatvégi és mondatközi írásjelek, az egymás posztján harcoló ly és j betűk végeláthatatlan hordáját.

Összefoglalva, öröm (és könnyű) volt olvasni egy ilyen összeszedett, jól megírt és érett gondolkodásra utaló bejegyzést egy klasszikus blogon/fórumon. Bizonyára nem te vagy egyedül a korosztályodból ilyen, így hát azt mondom, gyűjtsd őket magad köré, alakítsatok sereget, és ne hagyjátok magatokat!

"Csak egy olyan töltött édesség van, ami megoldja az élet problémáit, és az az Oreo." /Sheldon Cooper/