Miert kene? A fizika az fizika, hallani meg azt hallasz amit akarsz.
Aki pedig azt mondja, hogy 50 ev alatt nem oregednek az alkatreszek az valami mas dimenzioban el...
Szerinted a muszereket miert kell 1-2 evente ujrakalibralni?
UI: A mai film kondik 2-3%-ot driftelnek 2 ev alatt, akkor egy 50 eves technologiaval gyartott 50 ev alatt vajon mennyit maszhatott el?
[ Szerkesztve ]
El vagy tévedve. Ki mondta, hogy nem "öregednek" az alkatrészek?
Volt egy ilyen mocskos, ipari hangzása. Nameg mire az átment a (kétes kiépítésű ![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
)rendszeren, a kétes szakértelmű hangmérnök (ha volt 
) keze alatt, teljes volt a katarzis 
. Na, ez meghatározta az egész tinikoromat . Manapság nagyon ritkán hallgatok technot pont ezért, mert ilyen tiszta, steril fosch lett az egész. Aztán jönnek a jobbnál jobb torzító algoritmusok, vST-k hogy megközelítsék a ~30évvel ezelőtti hangzást 
Még nincs kész, de már majdnem elkezdtük!
Mondjuk #45 imliciten ezt tette.
[ Szerkesztve ]
Hát ezaz. Éppen így gondolom én is. 
Ráaádsul nem csak a VST-k, meg az UAD effektek, hanem a vas digitpultok is messze elmaradnak az analóg "zeneiségtől" - bár ez utóbbit, a párom szerint erős használni éppen a technóra. 
A Hauber Zsolt újrajátszája ezért szánalmas és elszomorító, mert a Bonanza hangzásának ő volt a kulcsa, most meg majomkodik a digitcuccokkal és mutatja, hogy "ugyanolyan"... Ja, ugyanolyan, csak a lényeg veszett el.
De a fulemrol sosem allitottam, hogy 50 ev utan jo lesz, mig itt az a szoveg, hogy az 50 eves erosito milyen jo. Hat, teljesen hiheto Esetleg az lehet, hogy a tulajdonos fule is oregedett es mar nem veszi eszre, hogy szarul szol.
Nem. Arról írt, hogy előfordul olyan is, ahova nem kell (még) beavatkozás. Ez pedig tény.
Sok régebbi berendezés a méretből, ráhagyásokból, minőségibb anyaghasználatból adódóan is időtállóbb, mint a mai kispórolt vackok. Még a (csúcsárú) Technics is spórol, könnyít, trükközik, hiszen a korszellem, meg a piaci verseny ezt diktálja, míg néhány évtizede az alsóbb kategória is örökéletre volt tervezve - kis túlzással.
Az általad felhozott amortizáció nem minden ellenállást, kondenzátort, tekercset, csövet, vezetéket, csatlakozót érint egyazon mértékben.
Nem ismerem az adott erősítő alkatrészeit, és azt sem tudom, milyen javításokon esett át, ezért írtam, meg kellene hallgatni az okoskodás előtt, majd azután lehetne adekvát véleményt mondani/írni.
Nem. Arrol irt, hogy kb. csak az elkokkal van gond.
Egy kondinal olyan nincs hogy rahagyas. Ha rahagynak a kapacitasra, hogy legyen mibol csokkenie, akkor mar kezdetben mas ertekekre jonnek ki toresponti frekvenciak.
Kolléga hallgatja az 50 éves csöves erősítőjét. Neki tetszik. Hol itt a probléma?
Te milyen erősítőt használsz?
Türűűűdrááá!
Ami eppen a kocsiban van.
Nem az a baj, hogy hallgatja az erositojet es neki tetszik. A problema ott van, hogy olyan allitasokat tesz, ami ellentmond a tudomanyos ismereteinknek es a jozan esznek.
A ráhagyást nem a kondenzátorok gyártására kell vonatkoztatni, hanem mondjuk a csatlakozók, vezetékek struktúrájára.
A tudomány jelenleg nem foglalkozik azzal, mitől jobb a hangzás annak ellenére, hogy a specifikációk szerint rosszabb a berendezés, mint egy másiknál.
Éppen ezért megy át "ezotériába" a hifi mindenkinél, aki hallgatja is.
Azzal valoban nem foglalkozik. De azt azert belathatjuk, hogy peldaul egy szurokorben(vagy visszacsatolaban) levo 2.7nF-os kondi erteke nem viccbol 2.7 es helyette 2.2 lenne, akkor az mar nem ugyan azt az eredmenyt adna, mashogy szolna. Azt pedig eleg intenziven vizsgalja, hogy hogyan oregednek az alkatreszek, tehat tudhatjuk, hogy 50 ev utan messze nem azokbol az ertekekbol fog allni az aramkor, mint ahogy terveztek.
Egy olyan allitas, hogy 50 ev utan jol szol, implicit azt jelenti, hogy mindegy milyen erteku alkatreszekbol allitjuk ossze a kapcsolast, ugyan ugy jo lesz. Ez nonszensz.
(#65) salesman: #6
[ Szerkesztve ]
Csöves? Elkók rendben?
Milyen állításokat tett, ami ellentmond sok mindennek?
Türűűűdrááá!
Megint eltévedtél. Az 50 év után jól szól, nem azt jelenti, hogy ugyanúgy, mint újonnan.
Jelentheti azt is, hogy az öregedés ellenére is megveri a digit cuccokat szerinte.
Persze még mindig nem tudod, ahogy én sem, hogy mennyire újították fel az erősítőt, tehát szofizmus, amit művelsz.
Mindent lehet mérni, egy erősítőnél meg pláne. Az, hogy aztán kinek mi tetszik, az más kérdés. De látod a jelet, ami bemegy, és látod a jelet, ami kijön. Egy ideális világban csak az amplitudóban van különbség.
Dehogy lehet mindent mérni. Elvileg igen, a gyakorlatban azt sem tudod, hogy állj neki. Ha mindent lehetne, akkor egzaktul meg lehetne mondani, hogy mik a hangzásbéli különbségek.
Ha mindent lehetne mérni, akkor tökéletesek lennének a szimulációk. A hangmérnökök mégis hallanak különbséget egy fullos UAD effekt, meg az eredeti között (ez főleg a szélsőségeknél jön ki), pedig az UAD effektek programozásánál is bevet ám mindent az adott mérnökgárda, különféle random számokat, zajokat stb. amit nem bontottak elemeire, csak rájöttek, "jobbá" teszi a hangot (olyanná, mint az eredeti vasé).
A mérésnél több ezer paraméter együtthatását kellene mérni frekvenciaspktrumokat, azok minden elemének harmonikusait, ezek zenei és pszichoakusztikai vonzatát (tehát nem egyszerű deriválásról van szó, hanem a zenei hangokra mért hatásról) a hangok részeit (mint pl. a tranziens) illető befolyást, erősítést, egyéb jeltorzításokat. Ma még nincsenek ilyen algoritmusok. Olyan van, hogy a különbséget mutatja, így sokszor elvégezve felderenghet némi összefüggés a mért paraméterek között, de az elképzelés mindjárt felborul, mihelyst megjelenik egy extrémebb jelalak stb.
A zeneiségnek és pláne az esztétikának vannak olyan tartományai, amit az ember megfogalmazni sem tud, nem hogy mérni.
Elvileg igen, a gyakorlatban azt sem tudod, hogy állj neki.
Nem, te nem tudod hogy álj neki, meg a többi hívő. 
Erősítőről beszélünk, van egy bemenő hullámformánk és egy kimenő. Gyerekjáték az eltérés mérése.
Persze akinek eladnak egy tízmilliós tápkábelt, annak hiába magyarázza az ember, hogy a trafóháztól milyen bóvli alukábelen megy a lakásáig az áram az áram, és az utolsó másfél méter mennyire nem számít, pláne a tápegység előtt.
Aki megvesz egy 10 milliós tápkábelt, az egyéb gazságokra is képes!
Türűűűdrááá!
Na látod, fogalmad sincs mihez szóltál hozzá. Nem a transzparens átvitelről, hanem a csöves torzításról volt szó, tágabb értelemben pedig arról, egy eszköz miként szólhat jobban úgy, hogy amit mérsz, az rosszabb, mit a másik eszközön.
Nem kell mindig, de néha elolvashatnád legalább azt az egy hozzászólást (ha több már meg is halad bizonyos képességeket), amire válaszolsz.
Most, hogy felvetetted az ideális átvitelt, bár ez egy teljesen más téma, amit eddig itt a topikban nem érintettünk, mivel ez az igazi ezotéria... Szóval tudni illik, hogy nincs a gyakorlatban ideális jelátvitel. Elsőre a digitális annak tűnik, de ott is van ADC és DAC, ami felrúgja az idealizmust.
Hogy mi mennyire közelíti meg a tökéletest, vagyis a torzításmentes átvitelt, lényegében a visszahallgatás mennyire közelíti meg az eredeti, élő zenélést, az megint tele van szubjektív elemekkel (annak ellenére, hogy az esztétika egy magasabb szinten objektíven meghatározott), tehát néhány szám összehasonlításánál összetettebb lenne a feladat.
A hifivel és főleg annak high end részével érdemes mélyebben megismerkedni, mert akkor nem az ilyen agyament megoldások ragadnak meg az emberben, mint a fogyasztói hálózatra közvetlenül rákötött tizmilliós tápkábel. Ilyen is van, de a hifi nem erről szól.
Azon a bóvli alukábelen, amíg a házhoz elér, ipari szabványnak megfelelő préselt csatlakozások és nyomaték kulccsal meghúzott csavaros kötések vannak, ami így elég egységes minőséget tud biztosítani mindenhova.
Ahol bejön a kábel a házba és odatalál a fogyasztóig, az az úthossz és az azon lévő kötések, megszakítók állapota/minősége/mennyisége viszont képes jelentős eltéréseket mutatni "hangban", megvalósítás és megvalósítás között.
És ebbe bizony beleszámít a 6db (12/24db ha szerelt) csatlakozási pont is, a közte lévő 1,5m kábel együtt.
Mielőtt kiborulsz ez nem azt jelenti, hogy 10mft-ért kell IEC kábelt venni, ez csak azt jelenti, hogy nem jó az érvelésed.
[ Szerkesztve ]
Erősítőkről beszélünk, minek egy dolga van, a bemenő analóg jel amplitudóját megnövelni. Tök mindegy, hogy csöves, vagy sem. És ha már olvasási is szövegértési képességről beszélünk: "Mindent lehet mérni, egy erősítőnél meg pláne. Az, hogy aztán kinek mi tetszik, az más kérdés."
Bármilyen torzítástól, hozzáadott felharmonikusoktól tűnhet úgy, hogy (valaki szerint) jobban szól, de amit hallasz, az semmiképp sem az, ami a szerző szándéka volt.
Mérd ki nekem kérlek a különbséget a 10millás és a húszforintos tápkábel között a tápegység kimeneti oldalán.
Zajspektrumot kell vizsgálni úgy 0-10MHz-ig, ha hozod a kábeleket és a műszert hozzá én biztosítom hozzá a tápegységeket, összerakom és ledokumentálom a neked a méréseket.
[ Szerkesztve ]
Türűűűdrááá!
Eddig azzal jöttél, mindent ki lehet mérni...
Igen, a különbséget, ha van. De itt nem lesz.
Részecskegyorsítót, atomerőművet, processzort stb. tudunk építeni, de egy analóg 20Hz-20kHz erősítő egy óriási rejtély, és még mindig fogalmunk sincs mitől szól jól. 
Azt hiszem azt olvastam, hogy vakteszten a többség a torzabb hangot ítéli jobbnak, ebből élnek az erősítő helyett EQ-t gyártók.
Nem mondtam en sem hogy ugyan ugy szol. Figyelj arra mit irok. Azt irtam, hogy az adott alkatreszek nem veletlenszeruen vannak megvalasztva. Ha ezektol nagyon elter, akkor szar lesz. Marpedig 50 ev alatt nagyon el fog terni.
(#77) Duracellm...: Aztan miert nem 100GHz-ig? Ha mar lud legyen kover, ne sunnyogd itt el
[ Szerkesztve ]
Ez a 10 millios halozatikabel tenyleg durva. Mondjuk egy par szaz ezer forintos jo minosegu zavarvedett kabelt, meg csak csak szuksegesnek gondolnek. De a 10 millio toredekebol, mar lehetne gyartatni, venni, sajat invertert, ami ott helyben allitana elo a szukseges 230 voltos valtoaramot, tokeletesen minosegben zavarmentesen. Kivancsi volnek milyen velemenyek volnanak, ha peldaul jo minosegu napelem inverterrol hajtanak meg highend rendszereket ?
Ha van műszered otthon ami mér 100GHz-ig, akkor ezt a mérést én is megnézném.
Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)
Reggie0nek? Kettő is van...
Türűűűdrááá!
Nyilvan nincs, de pont annyi ertleme lenne, mint 10MHz-ig vizsgalni a halozati kabelt Viszont legalabb bizonyithatnad, hogy majd a facebook 50gigas netjet melyik csillapitja jobban es hatha jobb a 10 milkas kabel.
[ Szerkesztve ]
Amúgy, ilyen árnyékolt tápkábel méréssel eddig nem találkoztam, bár nem is kerestem. Mondjuk vannak bennem kétségek ezen a téren, mivel pl. egy jobb csöves erősítő amúgy is az egyenirányítás után minimum egy C-L-C szűrőt tartalmaz, de gyakoribb a C-L-C-L-C kiépítés masszív vasmagos fojtó tekercsekkel.
Szóval eddig még sok értelmét vagy szükségét nem láttam az utolsó egy méter hálózati kábel árnyékolásának, de hátha rosszul gondolom.
salesman: igen, ő eléggé benne van az iparban. Csak ne lennének olyan b. drágák a normális műszerek. 
[ Szerkesztve ]
Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)
Plane, hogy a trafok nem visznek at fel MHz-t sem, szoval ha szamitana se szamit. No meg ott megy a falban 10+meter rezdrot, az ugyan ugy arnyekolatlan.
Amugy itthon nincsenek draga muszereim, legdragabb talan a kis kalibralt tektronix dmm6500-am.
Ahh persze, a trafó is ott van.
Nekem meg lassan be kellene fejeznem a hardvert az amplitúdó - fázismenet mérőmhöz amit tervezek megépíteni, hogy legyen mivel mérni a cuccaimat. (miután még le is programoztam)
Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)
Mára boldog-boldogtalan használ közvetlenül az IEC socket-en Y kondikat (1..2,2nF) a védőföld és a fázis/nulla közé kötve. Itt a képen 10MHz-nél mutatja egy ilyennek az impedancia minimumát, ez ott beleszól a táp mérhető impedanciamenetébe, zajába és megmutatkozik a majdnem rövid-zár hatása a tápkábel (földelőképesség) minőségére, és annak a viselkedése vissza hat a tápegység mérhető zajára.
Ezért érdemes 10MHz-ig gondolkodni.
[ Szerkesztve ]
No igen, csakhogy ez kettos celu, nem csak azert van, hogy a keszulekbe ne jusson be zaj, hanem ne is bocsajtson ki, mert az a kabelhossz mar kepes lenne sugarozni is a zajt es nem menne at az EMC meresen. Raadasul mint latod a kondinak minimalis impedanciaja van ezen a frekin es hat mivel parhuzamosan van kotve, ezert ebbol latszik, hogy nagyon jol kisontoli az ilyen zavarokat, a soros induktivitasnak pedig pont itt lesz nagy az impedanciaja. Magan a kabelen egyaltalan nincs mit merni ilyen szempontbol.
Ez azota lett ilyen oriasi problema, amiota 50-200kHz-es kapcsuzemuk rangatjak az ampereket, mert azert meg nem olyan sokadik felharmonikus van ebben a tartomanyban, es sugaroznanak rendesen, de szerencsere a fali kabelek csillapitasa eleg nagy, mar 1MHz-en is kb. 6dB/m.
[ Szerkesztve ]
Az Accuphase nem az ezotériáról, hanem a realizmusáról híres. Itt a tápjuk.
Ez nem táp, hanem max. egy aluláteresztő szűrő. Viszont mivel egy erősítő egyenárammal megy, és normális esetben egy toroid trafóval kezdődik, így aztán rohadtul mindegy, mennyire szép az a színuszgörbe ami belemegy, siman hajthatod négyszögjellel is.
Mindegy
Ezt hívják tápegységnek. "...Rohadtul mindegy, mennyire szép az a színuszgörbe ami belemegy, siman hajthatod négyszögjellel is." Ez a lényege.
Szerintem ez kizárt: "de hangminőségben leveri a legdrágább félvezetősöket" Hány legdrágább félvezetős erősítőt hallottál már? Max neked az a hangzás tetszik. Ha igazad lenne, akkor most még lenne BEAG és nem lenne AN, ARC, McIntosh.
A cikk színvonala pedig elképesztő. Nincs valaki aki legalább tudja kb., hogy miről van szó?
[ Szerkesztve ]
Amit linkeltél, az egy AC-AC konverter. Egyetlen darab egyenáramú kimenete sincs.
Ilyenkor örülök, hogy megvettem a 8350et meg a GLMet.
Egymáshoz tervezett ACDC+DAC+AMP+Hangszoró egyben. +GLMel gyönyörűen kalibrálja magát szobához.
don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up...
De hát az nem is csöves... már hogy lehetne jó...
Ez nem igaz. A negyszogjel sokkal jobb meghajtas lenne, mert egyeniranyitva nem lenne semmi hullamzasa se, egyetlen hatranya, hogy vagy a feszt kell visszavenni, vagy a vasat/tekercselest atmeretezni, mert a sima 230-as szinuszos telitesbe megy 230-as negyszogtol. Regen amugy a szamitogep szunetmenteseknel eleg gyakori volt a trapezinverteres, mert ugyis egy graezel kezdodott minden tapegyseg(meg nem volt pfc). es meg eloallitani is egyszerubb volt, mint szinuszt.
(#92) Tetsuo: Komoly hirnev, ha rogton ilyen kamuhulyeseget lehet toluk linkelni Max az audifilek kozott szamit annak, de hat ott barmi hulyeseg, aminek mar van 5% igazsagtartalma realitasnak minosul.
