a dolog számomra egyszerű
a káromkodást illemből szoktuk kihagyni általában a kommunikáció során. viszont a saját blog nem akar megfelelni semmilyen illemnek, ezért úgy beszélhet az ember, ahogy akar, nem úgy, ahogy az illem megkívánja. a káromkodás abban is segít, hogy jobban beleéld magad a történetbe, hiszen egy ilyen mondat: "a fene vigye el, milyen unalmas egy előadás" kb álmosító. ellenben egy "bazmeg ekkora geci nagy szart még nem láttam", sokkal jobban átadja, mennyire is egy fos volt az előadás.
teljesen egyszerű dolgoknál is bejön ez a séma, az hogy nagyon jó már nem elég kifejező, ha az van leírva, hogy kibaszott jó, tudom, hogy tényleg valami király dologról van szó.
a káromkodás nem illendő ismeretlenekkel szemben, hivatalos helyen, vagy olyan ismerősökkel szemben, akik ezt nem tolerálják. akik viszont igen, azoknak sokkal élvezetesebben lehet leírni, elmondani egy adott történetet. a személyes blog is maximum azoknak szól, akik tolerálják ezt a stílust, ezért ott megengedett szvsz.

"Ha nem vennél a kezedbe gyorsabb telefont, akkor soha nem mondanád meg, hogy mennyivel gyorsabb telefonok vannak jelenleg a piacon."