Szépen elmesélt történet volt , bár a végére valahogy más befejezésre számítottam

Tudok olyan történetet, ahol az asszony 50 évesen lépni mert. Nehezen szabadult meg a volt férjétől, de nyugdíjas korára kivirult. (ezt még nem írtam meg) Rezeda az anyagi jólét mellett nem csak boldogtalan, de el se hiszi, hogy a boldogság létező dolog. Legközelebb férfi oldalról mesélek el egy élettörténetet.

Nos én elváltam és mindkettőnk javára vált ( ex válóperes ügyvédje áradozott , hogy ilyen békés válást még nem látott😂) . Mindenki abban tud hinni amit megtapasztal..Várom további sztorikat a tarsolyból .

Ismét szép történet, köszi!

Gyerekként kicsit fájt, hogy nem kaptunk meg mindent a szüleinktől, de később rájöttem, hogy a legfontosabbat kaptuk meg: egészséges családi kapcsolat, anyai- és apai kép. Ez akkor természetes volt, később láttam embereknél, asz asszonyék részéről, hogy ez inkább ritka...

Húgomnak volt egy komolyabb kapcsolata jelenlegi házassága előtt. Több éves együttélés, eljegyzés. Látszólag minden rendben volt, sógorjelölttel a családunk is jól elvolt, de hirtelen vége lett. Talán, állítólag a külföldi munka (sógorjelölt kiment), meg az alkalmi italozás hatásai. Tettlegesség nélkül.
Aztán hirtelen belerohant egy kapcsolatba, pár hét leforgása alatt. Jött a fickó a kocsival, be se köszönt, húgom zsákokban vitte a kocsijába a cuccait. Volt szép ház, kocsi, telefon, minden. Aki ismerte a srácot és húgomat, nem ajánlotta a kapcsolatot ("bolond az a gyerek"). Aztán gyorsan házasság lett. A házasságból gyerekek és bezártság. Arany kalitka. Sógorommal kezdetektől fogva nem lehet beszélgetni sem, valami antiszociális pszichopata, vagy mi. Élete a munka és a pénz, az állandó maszek, a vállalkozása. A gyerekekkel nem foglalkozik, a feleségét fenyegeti és terrorizálja, sőt, már jól meg is verte... A gondosan kiszámolt kereten felül csak akkor ad pénzt húgomnak, ha dolgozik neki. Kemény, kétkezi munkát. Egyébként csak a látható dolgokra költ (ingatlan, térkő, parkosítás, soha nem használt közösségi tér az udvaron, autók,..., de pl normális ételre, gyerekeknek kellő dolgokra sajnálja, kivéve, ha az egy menő ajándék, amivel beeteti őket).
Húgom élete üres és kilátástalan, nincs ereje menekülni. Félti a gyerekeket, mi lesz velük, nehogy sérüljenek. Persze végig nézni az anyjuk megverését, és segítségért ordítását egészséges dolog...

Belegondolva, sógor is ebben nőtt fel. Az apja terrorban tartotta az anyját, elvette azt a pénzt is, amit megkeresett. Cigit és italt tarhált másoktól, pedig anyagilag nem volt indokolt, de csak így jutott "élvezethez". Többször kizárta a saját házukból éjszakára, mert sajt. Korán meg is halt. Szegény, üres tekintetű, megnyomorított asszony...

Nem szotkam hibázni.