Azon jót mosolyogtam, hogy adjon fel képeslapot, amely később érkezik meg a lányhoz, mint a srác. Pedig anno hasonló cipőben jártam a félinternet korában. Akkor még csak a suliban volt net, és csak online csevegésre volt lehetőség, az email fiókot vagy nem ismertük, vagy nem mertük használni. Így a csetes beszélgetés során adtuk meg egymásnak a címünket (jobban mondva én adtam meg a sajátomat a lányoknak), aztán jött a levél a rendes Postán, benne egy fotóval. Ez elég nevetségesen hangzik a mai kommunikációs csatornákhoz képest. 
"nincs rá lezsóidő"
