Én meg pont az ellenkezője vagyok.
Kizárólag magamban bízok vezetés közben, félek más mellett ülni, buszra sem szállok már.
Kb. 4-5 ember van a családi körben, aki mellé egy hosszabb útra be merek ülni, ha muszáj.
Egyszerűen akkor érzem biztonságban magam, ha az én kezemben a kormány, ilyen vagyok.
Max. autópályán tudom elképzelni az önvezetést, de hogy egy kanyargós szerpentinen a fák között ne én irányítsak, az nekem rémálom.
Emlékszem, mikor meglátogattam a vidéken élő nagymamámat, azt mondta: "fiam, egy napon még emberek fogják pazarolni az idejüket arra, hogy elolvassák amit írsz"
