Hirdetés

2024. május 3., péntek

Gyorskeresés

Hozzászólások

(#31) (An)Dante válasza legiaap (#30) üzenetére


(An)Dante
őstag

Igen, ekkora! Az egész hátterében a kétfajta kijelző eltérő működése áll. Az OLED kijelzők esetén a vörös-zöld-kék alképpontok mindegyike egy-egy külön (O)LED. Ezek csak akkor világítanak amikor szükséges, vagyis fekete eseté teljesen sötét az egész, míg fehér esetén minden alképpont világít. TFT-LCD esetén a kijelző három fő (logikai) részből áll. Van a háttérvilágítás, mely magasfényű fehér LED forrás, aztán a folyadékkristály réteg, mely szabályozza az egyes képpontok színösszetevőin (alképpontjain) átjutó fény mértékét, és van a vörös-zöld-kék színszűrő, mely az egyes alképpontok háttérfényéből csak a megfelelő színkomponenst engedi át. És itt is van a TFT kijelzők pazarló működésének oka. A háttérfény folyamatosan maximális fényerőn üzemel, melyből az 1/3-ad résznyi zöld alképpontok 59%-ot, a vörös alképpontok 30%-ot, a kék alképpontontok pedig mindössze 11%-ot engednek át. Vagyis a teljes fehér háttérfény mindössze 33%-át engedik át a színszűrők, míg OLED esetén a vörös-zöld-kék összetevők fénye szabadon látható mindenféle extra színszűrők nélkül. Ezen kívül a TFT-LCD sosem képes tökéletes fekete sem pedig tökéletes fehér megjelenítésére, ugyanakkor erős fényben a transzflektív TFT-LCD jobban látható mint az OLED, hiszen ez a megjelenítőtípus a környezeti fény egy részét is felhasználja (visszaveri). Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy a vörös, zöld és kék OLED-ek hatásfoka rosszabb, mint a fehér LED-eké, így az elvi három-négyszeres megtakarítás helyett azonos maximális fényerő mellett talán kétszeres (sötétebb kijelzőkép esetén háromszoros) érhető el. Cserében viszont nincs utánhúzás és tetszőleges szögből is színhelyesen látható.

[ Szerkesztve ]

Ne arról írj amiről azt hallottad, hogy...

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.