Nem igazán vagyok/voltam képben, hogy kihez kell fordulni akkor, ha a közvelten vezetők nem tesznek semmit és ők egyébként mindig elhitették velünk, hogy majd lesz változás (most már nem is bízunk bennük emiatt és ez pluszban nehezíti a dolgot, mert ha elkezdjük őket is jelentgetni, hogy nem tesznek semmit, annak a vége úgyis felmondás lesz, mert tuti retorzióba futunk előbb-utóbb, még ha azt is látjuk most, hogy gyengekezűek). Egyébként ugyanahhoz tartozunk, egy munkacsoportról van szó. De most már ki fogom nyomozni, hogy mit kell tenni, hova kell írni.
A beosztást úgy kell érteni, hogy általában megkapjuk az előzetest előre és mindig ő az, aki variál, meg hisztizik és erőszakoskodik, aztán valaki mindig enged (emiatt már én is haragszok, mert elképesztő, hogy mennyire töketlenek egyesek - velem soha nem tudta, néhány próbálkozás után meg már nem is merte megcsinálni). Ha mégsem enged, akkor hátulról támad, azaz nekiáll úgy variálni, hogy a csapatnak nem szól, a beosztást készítőt hívogatja személyesen (elhazudja neki, hogy meg van beszélve és kérdés nélkül megkapja a módosítást) és aztán 1x csak jön a végleges és csodálkozunk, hogy wtf.
Ez szerencsére az utóbbi időben már sokat javult, de egy időben tényleg mindent megengedtek neki. Én voltam az egyetlen, akivel ezt se tudta megcsinálni. Én megmondtam akkor is, amikor egy órát pluszban kellett volna maradni miatta, hogy a nagy lófaszt. Kifizetik vagy no go. 12 óránál hosszabb ideig, tehát afelett túlórázni csak nagyon-nagyon indokolt esetben vezényelhetnek és a mi feladatunk egyáltalán nem mission critical.
De mindegy, azt mondták, oké, megkapom. Aztán kiderült, hogy nem is nekem kéne továbbmaradni egy órát, így végül másik kollégát vettek rá. Neki viszont nem mondták, hogy kifizetik, ő meg nem kérte. Végül nem is egy órát kellett pluszban maradnia, mert a paraszt természetesen elkésett jócskán. És vissza se adta neki azt az "egy" órát sose. No comment.
Egy másik esetben meg szívességet kért valakitől, hogy cseréljenek el egy napot. Megtörtént, majd következő hónapban mondta a kolléga, hogy akkor most cseréljük vissza. Erre ő: csak úgy, ahogy neki is jó, mert ő nem ugrál másnak. No comment.
És ezt mind-mind hagyják neki, a kollégák is (még ha egyre jobban haragszanak is rá), a vezetők is. Persze, hogy pofátlan paraszt, ha 1x senki nem csap az asztalra...
Na, ezért írtam a bejegyzésben, hogy kilométereket lehetne írni arról, hogy mik történnek, történtek. Amit eddig leírtam az még mindig csak egy apró szelete az egésznek.
[ Szerkesztve ]
Sent from my keyBoard