Hirdetés

2024. április 21., vasárnap

Gyorskeresés

Hozzászólások

(#1) alparsz


alparsz
friss újonc

Esetleg nézz meg egy-két videót Dr. Michio Kaku -val, ő elég érthetően szokott beszélni ezekről a jelenségekről, és az elméletei alátámasztott, publikált, elismert elméletek, esetenként bizonyítékokkal.

A gravitációt egyébként mint a téridő-szövetének görbületét írja le, úgy tudod elképzelni, mint egy kifeszített lepedőt, amibe ha beleteszel egy kosárlabdát, az ugye meggörbíti emiatt pedig minden, ami körülötte próbál elhaladni, felé esik.

(#2) Rive


Rive
veterán

[I]Igyekeztem én is belekötni, fogást találni az ott leírtakba nem igazán sikerült. [/I]

Pedig elég bőven akad azokban a reménytelen szósalátákban belekötnivaló :(

#1 alparsz:
Kaku szegény eléggé leírta magát az utóbbi időben a meglehetősen elszállt munkáival :(

/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

(#3) totron


totron
addikt

Hiszen az univerzumban bármilyen változáshoz energia bevitelre van szükség. Ezt ugye az entrópia adja.
Bevitel? Nem értelek, az entrópia pont hogy a rendezettséget-rendszert egybe tartó erő fogyásának iteratív állapota.

(#4) bkercso


bkercso
nagyúr

A gravitációs tér konzervatív erőtér, ami azt jelenti, hogy érvényes benne az energiamegmaradás. A gravitációs vonzás egy erő, amihez nem kell energiabevitel. Ha két test közelít, akkor a helyzeti energiájuk mozgási energiává alakul, míg távolodáskor a befektetett energia (pl. mozgási) alakul vissza helyzeti energiává. (Az erő és az energia két külön fogalom, nincs úgymond közük egymáshoz.)

A gravitáció mechanizmusát akkor fogjuk megérteni, amikor a téridő finomszerkezetét. A téridő minden valószínűség szerint kvantumcsatolások hálózatából áll, és a benne lévő történéseken keresztül áll elő a kvantumos világból a makrovilág - vagyis a törékeny, megismerhetetlen kvanumállapotokból a stabil, másolható makroállapot.
Ennek leírásától ma még elég messze vagyunk. Elképzelni úgy lehet, mint amikor egy kaotikus rendszer viselkedése egyszer csak egy attraktor köré szerveződik. Ezt a sűrű kölcsönhatások okozzák.

A gravitációt már többen megpróbálták entropikus jelenségként leírni, 2010 körül pl. Erik Verlinde dobta be újra a köztudatba, de az elméletét sikeresen megcáfolták. Pedig volt benne ötlet - még ha nem is a sajátjai. Egyik gyenge pontja, hogy a mi téridőgeometriánk holografikus tulajdonságát feltételezte, noha ez még nincsen belátva. De, ha jól emlékszem, komolyabb bajok is voltak vele.

Rockenbauer Antalnak (prof. emeritus) van egy jó elmélete a téridő feltételezett fénysebességű forgásairól, amiből sikeresen kiszámolta több elemi részecskének is több tulajdonságát. Elég kidolgozott elmélet, amit magyarul is részletesen és közérthetően kifejt a blogján.
Ő a gravitációt a téridő lassú mozgásának, örvénylésének látja, ami a részecskék mint fénysebességű forgások körül alakul ki. (Pl. a Föld-Hold közti Lagrange-pontban a grav. térerő nulla, erő nem hat, az idő viszont lassabban telik, mintha mindentől messze lennénk.)

Egyetemi szinttől felfelé egyébként a gravitációt nem hívjuk erőnek. Engem azért nyom a szék, mert nem tudok a téridővel együtt mozogni (a Föld középpontja felé gyorsulni) a szék jelentette fizikai készer miatt. A szék nyomása ugyan olyan jelenség, mintha egy rakéta gyorsítana engem - mindentől távol. Ezt hívjuk ekvivalencia elvnek, és ez a ált.rel. egyik kiindulópontja - ami a gravitáció nagyléptékű elmélete ugye.

Amennyit ma mindenképp tudunk a jelenségről, hogy a dolgok azért esnek le, mert lent lassabban telik az idő, mint fent. Vagyis a gravitációs vektorpotenciál fizikai jelentésében nem más, mint az idő múlási sebessége, a gravitációs térerő pedig ennek a gradiense.

[ Szerkesztve ]

Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0

(#5) bkercso válasza bkercso (#4) üzenetére


bkercso
nagyúr

A zárójeles részt a végére szántam, de már nem szerkeszthető...

Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0

(#6) moongoose válasza Rive (#2) üzenetére


moongoose
őstag
LOGOUT blog

Akkor nem neked való ez az oldal, ha nem érted mit is szeretne leírni "szósalátákkal".
Pedig a magyar nyelv sokszínűségével még érthetően is fejezi ki magát az írója, ami pld angolul nehezebb lenne.

Mindenki jó valamire. Ha másra nem, hát elrettentő példának. "Chasing Spiders and overheat"

(#7) moongoose válasza totron (#3) üzenetére


moongoose
őstag
LOGOUT blog

Így van. Az entrópia a rendtől a rendezetlenség felé tartó folyamat.
De ahhoz, hogy újra a rend felé közelíts energiát kell befektetned.

Mindenki jó valamire. Ha másra nem, hát elrettentő példának. "Chasing Spiders and overheat"

(#8) Rive válasza moongoose (#6) üzenetére


Rive
veterán

Akkor nem neked való ez az oldal, ha nem érted mit is szeretne leírni "szósalátákkal"

Leginkább arra hajt, hogy a matekot megússza sok-sok összefüggéstelen süketeléssel.
Nem fog menni.

A tudomány nyelve már nagyon-nagyon régen nem magyar vagy angol, hanem: matek.

És nagyon könnyen el lehet osztályozni a sok idült fantasztát az alapján, hogy: matekot próbál-e magyarra (angolra...) fordítani, vagy magyart (angolt...) próbál-e a tudományra erőszakolni.

... Ja, és ezen túl a szöveg maga is eléggé összefüggéstelen következetlenséghalmaz.

/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

(#9) vhw válasza bkercso (#4) üzenetére


vhw
addikt

"lent lassabban telik az idő, mint fent."

"Lent" mint az adott rendszer gravitációs középpontja? (Föld középpontja)

Van abszolút "lent"?
Ott nem "telik" az idő?

"Mi' csinálsz apa? Kapcsold ki a gépet!"

(#10) bambano


bambano
titán
LOGOUT blog

A mágnesek sem kapnak energiát, mégis bezárul a hűtő ajtaja.

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

(#11) bkercso válasza vhw (#9) üzenetére


bkercso
nagyúr

Igen, az a lent, ami felé esnek a dolgok.
A fekete lyukban lehet maximális a grav. potenciál, ahol értelmét veszti a téridő általunk ismert fogalma, de ezt nem tudjuk leírni, így nem tudjuk, hogy mi van odabent.

Úgy lehet elképzelni, hogy minél több részecske van körülötted (minél nagyobb tömeg), annál több a kavntumos kölcsönhatás köztük és a téridő közt, így a téridőnek annál kisebb kapacitása van kölcsönhatni veled, ezért te kevesebb történést szenvedsz el - vagyis lassabban jár az órád. Ezt le lehet írni úgy is, hogy a téridő annál gyorsabban mozog körülötted.
(Ugye a mozgáskor is lassabban telik az idő, ld. ikerparadoxon; csak a helyzetet bonyolítja, hogy nem a gyorsuláskor, és nem is a "haladáskor" (ami relatív) nyer időt az utazó ikertag, hanem az a helyzet, hogy a koruk, pontosabban a lokális idejük nem összehasonlítható addig, amíg mozognak egymáshoz képest. Szóval azért marad fiatalabb az egyik, mert eltériő világutat jár be; gyorsulgat. Ez a téma nem illik a hétköznapi gondolkodásunkhoz...
Ugyanakkor azt se tartom jó ötletnek, hogy a fizikából kizárólag matekot csináljunk, mert az agyunk a fogalmi szintű gondolkodásra fejlődött ki és eddig is ezzel jutottunk el a fejlődésbeli ugrásokhoz.)

[ Szerkesztve ]

Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0

(#12) Hieronymus válasza moongoose (#6) üzenetére


Hieronymus
addikt
LOGOUT blog

"...ha nem érted mit is szeretne leírni..."

A szerző sem érti azt amit összehordott.
"A két összeillesztett félgömböt, amelyből kiszívjuk a levegőt, sem a vákuum „ereje” tartja össze, hanem a körülöttük levő levegő nyomása."

A nyomás különbség tartja össze. Értelmezheted húzásnak és nyomásnak is. A hatás és ellenhatás elve érvényesül. A repülőgép "sugár" hajtóműve mindig tol. Ha a farokba van építve, akkor repülőgép szemszögéből is tol. Ha a szárnyakba van építve, akkor húzza a repülőt, a tolóhajtómű. Csak játék a szavakkal.A fizikában, jelen esetben a résztudományában a mechanikában csak az erővektorok számítanak. Lényegtelen hogy a tárgy előtt vagy mögött keletkezik a erő.

Ráadásul könnyű belátni, hogyha a félgömb jó légszigetelő, akkor külön energia befektetés nélkül marad fenn légnyomás eltérés majdnem a végtelenségig. A hidrogén egy idő után kifogja egyenlíteni a nyomás eltérést. Minden ismert anyagon képes átdiffundálni.

Arisztotelész mozgástana alapvetően hibás volt. Azt feltételezte, hogy a mozgás fenntartásához folyamatos energia befektetés szükséges. Ezzel több száz esztendőre befagyasztotta a mechanikai ismeretek fejlődését.

"Hiszen az univerzumban bármilyen változáshoz energia bevitelre van szükség.
Ezt ugye az entrópia adja."

Kettős tévedés.
Például a gravitációs hatások energia egyenlege mindig állandó. Nem szükséges energia bevitel az egyensúly fenntartásához.
Ha szükséges lenne, akkor a Föld már nem létezne. Vagy egy hajtóművének kellene lennie. De egy fix hajtómű nem lehetséges. A Föld 24 óra alatt fordul meg a saját tengelye körül. A hajtóműhöz 365 napig tartó körbefordulásra lenne szükség.
Az entrópia energia tulajdonság. Az egyenletes eloszlásra törekvő hatás. Az anyagra az antientrópia jellemző. Az egyenetlenen eloszlásra törekvő hatás. A gravitáció összetartja az az anyagot.
Az energia "tömege" jelenleg a domináns, ezért tágul a világegyetem. Az energiának csak mozgási tömege van.

"Igyekeztem én is belekötni, fogást találni az ott leírtakba nem igazán sikerült."
A belekötés egy kategória. A logikai hibák feltárása egy másik kategória.

"...amit ránk nyomnak a fizikai dogmák"
A dogmákat elegendő hinni. A fizikai tulajdonságokat mérni és bizonyítani lehet.
Ez különbözteti meg a hitet, a tudástól. A mai napig sem terjedt el teljesen a tudományos gondolkodásmód. Sajnos még ma is vannak olyan emberek, akik a tudományt és a tudósokat hitként kezelik.

Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

(#13) hcl válasza moongoose (#6) üzenetére


hcl
félisten
LOGOUT blog

Nagyjából senkinek se lenne való. Ezután már kb. a chemtrail meg a laposföld jön.

Mutogatni való hater díszpinty

(#14) UnA válasza hcl (#13) üzenetére


UnA
Korrektor

Bevallom korábban vártam az első laposföldes kommentet, miután olvastam a bejegyzést. :)

A kozmogónia egyáltalán nincs lefutva, már csak azért sem, mert az emberi perspektívából még a megismerés is nehézkes, nemhogy a magyarázat. Éppen ezért vannak versengő elméletek - és lesznek újak is.

(#15) hcl válasza UnA (#14) üzenetére


hcl
félisten
LOGOUT blog

Nem az a gond, hogy nem ugyanazt mondja, mint a mainstream. Több, ennél megalapozottabb elmélet is van, ami akár jó is lehetne.

Az a gond, hogy ezt kb. azért kajálják meg emberek, mert nincs benne semmi bizonyítás. Elég sovány.

[ Szerkesztve ]

Mutogatni való hater díszpinty

(#16) bkercso


bkercso
nagyúr

Szerintem az egyik legnagyobb baj az írással, hogy a gravitációs vektorpotenciált meg sem említi; a gravitációt kizárólag erőtérnek látja.
A másik gond, hogy bugyuta és terjengős írás, nincs összeszedettem, felépített módon tálalva a mondanivalója. Látszik rajta, hogy a célközönsége nem a fizikához kicsit is konyító ember, hanem a tök laikus. Nehéz másra gondolni, minthogy akkor a szerzője is ilyen...
Harmadik, hogy nem kapcsolódik a jelenlegi tudáshoz, nem mutatja meg pl., miben ad többet a jelenlegi leírásoknál: hiányzik a jóslóerővel bíró következtetés. (Ez egyébként Rockenbauer úr elméletére is igaz.)

A gravitációt már többen megpróbálták árnyékhatásként leírni, de ha az volna, akkor részecskék közvetítenék és így lehetne rá kvantumelméletet illeszteni. De ez máig nem sikerült; úgy tűnik, hogy nem kvantált jelenség.

[ Szerkesztve ]

Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0

(#17) Geri Bátyó


Geri Bátyó
őstag

Mókás az a cikk, amit linkeltél. Pont olyan unaloműző agymenés, amivel középiskolában is szórakoztattuk magunkat unalmas óráinkban. Egy alkalommal például kitaláltam egy olyan vallást, amivel "tökéletesen" megmagyaráztam az ősrobbanást! :DDD

Minden esetre, még felületes olvasáskor is van bőven cáfolat.
1. Szerinte a gravitációt olyan részecskék áramlása okozza, amik közül némelyik gyakorlatilag nem lép kölcsönhatásba semmivel. De, ha ezen elegánsan túllendülünk, akkor ott van az a probléma, hogy egy szupernóva robbanás annyi neutrínót szabadít fel, aminek mérhető gravitációs hatásának kellene lenni (nincs).
2. Tényszerű dolgokat nem ír (nyilván, hiszen akkor bárki könnyedén megcáfolhatná), egyet kivéve: "A Föld gravitációs hatóköre tőle 400000 km távolságban szűnik meg teljesen"
Szegény Hold, ha ezt tudná, mit csinálna, amikor a legtávolabbi ponton van? Mert a hold a távolponton kb. 406000 Km távolságba van. Vajon megállna? Esetleg azonos pályán követné a Földet a Nap körül?
3. A napszél torzítja a Föld körüli áramlást, szerinte emiatt vannak a gravitációs anomáliák. A föld viszont forog, tehát az elmélete szerint különböző napszakokban különböző gravitációt kellene mérnünk egy adott ponton. Nos, ez nem így van.

Nyilván lenne még szép számmal hasonló, de ez a maximum, amit hajlandó voltam foglalkozni vele.

"Ki a büdös istennyila vagy te bohócképű!?" SzŐr Geri, birodalmi poéta és főszakács (:L topic)

(#18) Hieronymus válasza Geri Bátyó (#17) üzenetére


Hieronymus
addikt
LOGOUT blog

"A föld viszont forog, tehát az elmélete szerint különböző napszakokban különböző gravitációt kellene mérnünk egy adott ponton. Nos, ez nem így van."

Pedig igen. így van. Csak nem azon okból amit leírt a költő.

A Nap ugyanolyan árapály jelenséget produkál, mint a Hold. De nem lehet egyszerű eszközzel mérni.
Éjszaka a Föld és a nap gravitációs hatása összeadódik. Nappal a két égi objektum tömegközéppontja között vagyunk. A Nap gravitációs hatása némileg gyengül. A Nap Nap tömege 1,9891 × 10^30 kilogramm, ami 332,950 földtömegnek fele meg. Nekünk ez semmi eltérést nem jelent. Viszont a Föld középpontjában lévő folyamatokat táplálhatja a gravitációs középpont folyamatos vándorlása.

A Hold hatását sem észleljük közvetlenül. A nagyon nagy vízfelületeken képes csak Hold hatása láthatóvá válni.

A Clarke-pályán (GEO) műsorszóró holdakon van korrekciós hajtómű. A 36 000 km magasságban "álló" műholdak, a földről nézve "bukdácsolnak". Ha kikerülnek a kijelölt pocizójukból (5km sugarú kör, ha jól emlékszem) szó szerint visszafújják az elméleti pozíció helyükre. olyan pozíciókban ahol több a műholdcsoportban sok műhold van, különösen fontos a pozíció tartás az esetleges ütközések elkerülése érdekében. Ezeket a holdakat nem csak a gravitációs hullámok rángatják. A nagy méretű áramtermelő paneleket a napszél mozgatja.

Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

(#19) bkercso válasza Hieronymus (#18) üzenetére


bkercso
nagyúr

A Hold hatását sem észleljük közvetlenül.
Ez nem igaz. :N Pl. teliholdkor nem igényli úgy a szervezet az alvást; ezt még mi is észrevesszük. Valamint a telihold és újhold előtt 4-4 nappal az adott napon nincs igénye a testnek az evésre - de ehhez már kicsit el kel szakadni a nyugati életmódtól. Ezen kívül pedig a természeti népek, akik ételt esznek és nem terméket, a természettel szinkronban élnek, valamint nem a tudásba invesztálnak, hanem a figyelmükbe, folyamatosan tudatában vannak annak, milyen fázisban van a Hold (akkor is, ha épp nem látják), de még annak is, hogy a Nap milyen fázisban van a ~12 éves ciklusán belül.

Ezeket a holdakat nem csak a gravitációs hullámok rángatják.
A gravitációs hullámok nagyon gyenge jelenségek; nem azok rángatják (bár nem tudnák rángatni egyébként se), hanem arról van szó, hogy a geostac. pálya - ahogyan egyébként a Lagrange-pontok is - instabilak, ezért kell a korrekciós hajtómű. :R

[ Szerkesztve ]

Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0

(#20) Hieronymus válasza bkercso (#19) üzenetére


Hieronymus
addikt
LOGOUT blog

"Pl. teliholdkor nem igényli úgy a szervezet az alvást; "

Ennek nincs köze a Hold gravitációs hatásához. A telihold világosabb éjszakai környezettet jelent. Jobban kell ügyelni a ragadozókra. Figyelmesebb és rövidebb az alvás. Ennyi.

"Valamint a telihold és újhold előtt 4-4 nappal az adott napon nincs igénye a testnek az evésre - de ehhez már kicsit el kel szakadni a nyugati életmódtól."

Saját tapasztalat? :D

...arról van szó, hogy a geostac. pálya - ahogyan egyébként a Lagrange-pontok is - instabilak, ezért kell a korrekciós hajtómű.

És mitől instabilak ezek a pályák, ha nem a gravitációk hatások eredő erővektoraitól?
A műhold a saját szemszögéből nézve egyenesvonalon, egyenletes sebességgel halad előre. Mint ahogyan a Hold is. Ön erőből nem tudnak imbolyogni a holdak, ha nincs üzemben lévő hajtómű rajtuk.

"A gravitációs hullámok nagyon gyenge jelenségek; nem azok rángatják (bár nem tudnák rángatni egyébként se"
Miért nem?
Nem veszed és nem is veheted észre a gravitációs hullámokat. Kimutatni is roppant nehéz. De nem azért, mert gyenge a hatásuk. Azért, mert ellenállás nélkül fejtik ki a hatásukat,
Arthur Stanley Eddington megfigyelés igazolta először, hogy a gravitáció torzítja a téridőt.
Miközben a fény egyenes vonalú, egyenletes sebességű mozgást "végez", a külső szemlélő látja a Nap torzító hatást.
Nyilván a Föld is imbolyog a gravitációs hullámok hatására. De ebből mi semmit sem veszünk észre. Mérni alig lehet. Nagyon kicsi az eltérés a Föld és a mérőeszköz között.

Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

(#21) totron válasza Hieronymus (#20) üzenetére


totron
addikt

Ön erőből nem tudnak imbolyogni a holdak, ha nincs üzemben lévő hajtómű rajtuk.
Ez most úgy hangzott, mintha a hajtóművek lennének hivatottak imbolyogtatni.

A Hold meg aligha mozog egyenes vonalon.

A 4-4 nap mégis a legjobb. Alátámasztást.

(#22) bkercso válasza Hieronymus (#20) üzenetére


bkercso
nagyúr

A műholdakat olyan pályára állítjuk, ahol nem hat rájuk grav. "erő", ám mivel a legkisebb kitérésre is elkezdenek erről a pályáról letérni, ezért mondjuk, hogy instabilak. Minden csillagrendszerben vannak stabil és instabil pélyák. Ezért figyelhető meg szabályosság a bolygók csillagtól való távolságában.

A grav. hullámok meg tojássá torzítják a testeket, miközben áthaladnak rajtuk, nem hatnak eredő erővel.

Mondhatjuk, hogy a szabadon mozgó testek egyenes vonalon haladnak egy görbült téridőben, ám ekkor nem hívjuk a gravitációt erőnek. A kettő együtt félrevezető. Ha a gravitációt erőnek tekintjük, akkor nem hívhatjuk a ciklikust mozgást egyenes vonalúnak: ekkor az körmozgás,, amihez a centripetális erőt a grav. vonzás adja.

A Hold hatása: a női ciklus sem azért 28 napos, mert a törzsfejlődés során a nők végig a Holdat figyelték. Van hatása az élőlényekre, hogyne lenne. Az a kérdés, hogy ezt a hatást tudatosan észreveszed-e.

[ Szerkesztve ]

Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0

(#23) Hieronymus válasza totron (#21) üzenetére


Hieronymus
addikt
LOGOUT blog

"A Hold meg aligha mozog egyenes vonalon."

A te látószögedből. A Hold szempontjából nézve egyenes úton halad előre. A téridőre van hatással a Föld tömegvonzása. És a Nap, a többi bolygó és a naprendszeren kívülről érkező gravitációs erőhatások.

Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

(#24) Hieronymus válasza bkercso (#22) üzenetére


Hieronymus
addikt
LOGOUT blog

"A műholdakat olyan pályára állítjuk, ahol nem hat rájuk grav. "erő""

Akkor mi tartja a holdakat a látszólagos álló pozícióban.

A te tévedésed az hogy nem hat rá a grav. erő. Persze, hogy hat. A holdak szemszögéből a tömegvonzás, centripetális erő. (A tömegközéppont felé irányuló erővektor.)
A holdakra a sebességükből eredő, tehetetlenségi erő is hat. A körpályán forgás esetében ez pontosan a tömegközéppont ellenben irányuló erő. Ez az erő fiktív. A test egyenes irányú, egyenletes sebességű mozgásából ered.

Ezen a két erő erdője nulla, a műsorszóró telekommunikációs esetében. Ezért tarják a magasságukat és helyzetüket a Föld felszínéről megfigyelve egy adott pontban.
Ez a rendszer nem zárt rendszer, A kívülről érkező gravitációs erőhatások jobban rángatják a holdakat, mint a Földet. Ezért kell pályát korrigálni időközönként.

Einstein elméleteit megtanulni csak látszólag lehet. Meg kell érteni a lényegüket.

"ám mivel a legkisebb kitérésre is elkezdenek erről a pályáról letérni, ezért mondjuk, hogy instabilak. "

Már bocsánat, de ez így marhaság. A kitérés az nem ok, hanem okozat. Az instabilitás, maga kitérés. A folyamatokat és dolgokat nem lehet önmagukkal magyarázni. A magyarázat az ok és az okozat összefüggése.
Óvodás szintű megközelítése a problémának. Nem tudom eldönteni, hogy ez vicc vagy komolyan gondolod azt amit idéztem tőled.. De ez nem az én gondom. :D :C

Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

(#25) totron válasza Hieronymus (#23) üzenetére


totron
addikt

I.) Műholdaknál a centripetális és a tehetetlenségi erő miben különbözik?

II.) Ezt az egyenes irányút elengedhetnéd. Mintha azt jelentenéd ki, hogy az ismert/beállított mozgások csak egy érzet, tértorzulás, szubjektív tünemény eredményei. Amíg nem éri külső erőhatás a testet, addig van alapértelmezetten egyenes vonalú, egyenletes mozgás egy surlódás mentes közegben. A tárgyalt elemek ellipszis pályát írnak le, csomó ható erővel.

III.) Ön erőből nem tudnak imbolyogni a holdak, ha nincs üzemben lévő hajtómű rajtuk.
vs.
A kívülről érkező gravitációs erőhatások jobban rángatják a holdakat, mint a Földet. Ezért kell pályát korrigálni időközönként.

(#26) bkercso válasza Hieronymus (#24) üzenetére


bkercso
nagyúr

Több vonatkoztatási rendszerből is leírhatjuk ezt (inerciarendszerbl vagy a Föld forgó rendszeréből), ill. ettől függetlenül van további 2 lehetőség: hívhatjuk a gravitációt erőnek vagy téridőgörbületnek. Te ötletszerűen kevered ezeket. A fizikában nem így szokás, mert abból nem származik más, csak káosz.

A kívülről érkező gravitációs erőhatások jobban rángatják a holdakat, mint a Földet.
Egyiket se rángatják, ahogy fent leírtam. Amúgy is hogyan hathatnának különbözően rájuk, amikor a téridő görbül.

Az instabilitás, maga kitérés.
Ez 2 külön fogalom. Azt hívjuk instabil állapotnak, amelyben egy kis kitérésből minden határon túli nagy kitérés lesz (háztetőről leszédülés pl.). Ha a ksi kitérést korrigálja a rendszer, akkor metastabil, ha a nagyot is, akkor stabil (pl. a gödörből kimászni nehéz).

Néha írsz okos dolgokat, ezért gondolom, hogy ilyenkor csak fullba nyomod az agyzsibbasztást... :o

Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0

(#27) moongoose


moongoose
őstag
LOGOUT blog

Egy érdekes videó ami szintén más síkon kezeli pld a fény sebességével kapcsolatos jelenlegi törvényszerűségeket.
[link]
Akár így is működhetne a fizika.
És természetesen felborítana minden eddigi törvényt, ami a fény terjedési sebességével kapcsolatos mérésen alapul.

Mindenki jó valamire. Ha másra nem, hát elrettentő példának. "Chasing Spiders and overheat"

(#28) totron válasza moongoose (#27) üzenetére


totron
addikt

Vagy épp maradna minden a régiben, nekem inkább jött le ez a végkövetkeztetésből. Érdekes felvetés, jó csatorna, mégtöbb ilyet.

(#29) Hieronymus válasza bkercso (#26) üzenetére


Hieronymus
addikt
LOGOUT blog

A lényei kérdés.
Mi mozgatja/ rángatja a holdakat, az amúgy stabil pályájukon?
Ha nem a gravitáció, akkor mi?

A többi csak mellébeszélés.

...2 lehetőség: hívhatjuk a gravitációt erőnek vagy téridőgörbületnek. Te ötletszerűen kevered ezeket."

Ez miért baj. Ugyan az a mechanika. Ugyan az a jelenség. Csak két értelmezésben. Ha egy állítás az egyik megközelítésben igaz, akkor a másik megközelítésbe is igaz. Ha nem igaz, az nem a mechanika hibája.

"Azt hívjuk instabil állapotnak, amelyben egy kis kitérésből minden határon túli nagy kitérés lesz (háztetőről leszédülés pl.). Ha a ksi kitérést korrigálja a rendszer, akkor metastabil, ha a nagyot is, akkor stabil (pl. a gödörből kimászni nehéz)."

A háztetőről leszédülés tényleg jó példa.

"Ha a ksi kitérést korrigálja a rendszer, akkor metastabil,"
A Hold esetében mivel nincs hajtóműve, nincs ami korrigáljon. Vagy mi korrigál? Micimackó biztosan nem, mert egy stabil pont kellene számára, amihez képest tudná odébb rugdosni a Holdat. Nem tud kifejteni erővektort, nincs mihez képest. Egyedól a gravitáció képes hatást kifejteni a Holdra. Illetve a sebességéből adódó látszólagos tehetetlenségi erő. Az egyenesen haladásból származó erővektor kompenzálja a gravitációs erőt/téridő torzulást.

Még egyszer és utoljára.

Mi mozgatja/ rángatja a holdakat, az amúgy stabil pályájukon?
Ha nem a gravitáció, akkor mi?

PS.
A kis és nagy kitérés szép próbálkozás.
Ha szaporodik a betűfelcserélési problémák száma érdemes szakemberhez fordulni.

Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

(#30) Rive válasza Hieronymus (#29) üzenetére


Rive
veterán

Mi mozgatja/ rángatja a holdakat, az amúgy stabil pályájukon?
Ha nem a gravitáció, akkor mi?

Az ebben az értelemben vett 'gravitáció' szimplán nem képezi a jelenleg elfogadott modell részét.

/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

(#31) bkercso válasza Hieronymus (#29) üzenetére


bkercso
nagyúr

Mi mozgatja/ rángatja a holdakat, az amúgy stabil pályájukon?
Ha nem a gravitáció, akkor mi?
Hát ugye 2 dologról is beszéltünk. Egyrészt, hogy a geostac. műholdakat oda tesszük, ahol a Földhöz képest nem akarnak elmozdulni. Ám mivel végtelen pontosság nem létezik, és a Naprendszer amúgy is kaotikus, kis kitérések mindig lesznek. Az effektív gravitációs potenciál (beleszámolva a centrifugális erőt is, hogy a Föld rendszeréből nézhessük) ilyen pályán (és egyébként a Lagrange-pontokban is) völgy alakú: mindkét irányba elkezd nőni a gradiense, ami a grav. térerő. Így a kis elmozdulások a geostac. pályán hamar naggyá nőnének, ezért kell a műholdakra hajtómű.

A másik a grav. hullám. Ez nem hat eredő erővel arra, amin áthalad, hanem kétirányba felváltva tojássá lapítja (vagy legalábbis akarja). Ám ezek mértéke sok-sok nagyságrenddel a bolygók közti hatás alatt van.

[ Szerkesztve ]

Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0

(#32) totron válasza Hieronymus (#29) üzenetére


totron
addikt

Ne haragudj, botrányos amit csinálsz, ne szakemberezz.

(#33) Hieronymus válasza bkercso (#31) üzenetére


Hieronymus
addikt
LOGOUT blog

"ami a grav. térerő"

Végre leírtad. A gravitációs hatások, a hullámai is módosítják a holdak pályáit.
Miért kellett ehhez több hozzászóláson keresztül vitatkozni!

Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

(#34) bkercso válasza Hieronymus (#33) üzenetére


bkercso
nagyúr

Mondjuk mert fingod nincs és az alapfogalmakat is kevered? Adod a félművelt nagyarcot, amint véletlenül elkezd kialakulni egy beszélgetés itt a PH!-n - mindegy melyik topikban; te rögtön ott teremsz a fárasztó marhaságaiddal és teleírod. De semmi baj.

Eleve gyanús kellett volna legyen a dolog, amikor elsőre is egyértelműen írtam le a dolgokat. Nekem a fizika a szakmám, még ha nem is művelem.

[ Szerkesztve ]

Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0

(#35) Hieronymus válasza bkercso (#34) üzenetére


Hieronymus
addikt
LOGOUT blog

A műholdak pályáinak torzulása több tényezőtől függ,

Gravitációs hatás: A műholdak pályáját a Föld gravitációs ereje befolyásolja. A Föld tömege és formája miatt a műholdak keringési pályája nem lehet tökéletesen kör alakú. A gravitációs erők miatt a pályák kissé ellipszis alakúak, ami a műholdak pályáinak torzulását okozza.

Föld sűrűsége: A gravitációs erők nem mindenhol azonosak a Föld felszínén. A műholdak pályáját ez a sűrűségeloszlás is befolyásolja.

Naprendszeri testek hatása: A Nap és más bolygók is befolyásolják a műholdak pályáját. Például a Nap gravitációs ereje a műholdakat is vonzza, és ez a pályájuk torzulását okozhatja.

Légellenállás és gravitációs hullámok: A műholdak a Föld légkörében is mozognak, bár a magasabb pályákon. A légellenállás és a gravitációs hullámok is hatással vannak a pályákra, és torzulást okozhatnak.

Műholdak közötti kölcsönhatások: Ha több műhold van a közelben, akkor ezek közötti kölcsönhatások is befolyásolhatják a pályákat.

Nincs itt kis kitérés amit korrigál a rendszer és nagy kitérés, amit nem. Nem önszabályozó a rendszer. De semmi baj.

Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.