Én nagyon furcsállom ezt a világot. A tipikus romantikus világnézet a legerősebb bennem, de egyre jobban kezd letörni. A nőért élunk, mi férfiak. A nő határozza meg mindennpjaink, mit meg nem ér a nő közelében lenni, tudni, hogy a kegyeibe fogadott. Küzdeni érte.

Én a nőt előreengedem, a bal oldalán megyek az utcán, le / felsegítem a kabátját, veszéles helyen leszállok előtte (pl. vonatról) és a kezem nyújtom, hogy segítsek neki. Igyekszem a nőt nem megbántani, a kedvében járni.

Manapság az ilyen emberre úgy néznek, mint valami csodabogárra. Pedig a nő az testfelépítéséből eredően törékeny, és igenis azzal, hogy nő, megérdemli az óvást, védést.

Viszont én elfogadom, hogy a nő karriert épít, dolgozik, és a családalapítási időszak későbbre tolódott. Persze a nő ne végezzen fizikai munkát, meg ilyenek, de ami kedvére való, és szereti, azt tegye igenis, én hittel vallom. A férfi is. Együtt, boldogan éldegélnek, eljön a családalapítás, ekkor viszont a lehető legtöbbet az új jövevénnyel kell tölteni. Ez a nőnél sajnos szintén, testfelépítésileg és hormonálisan is több, mint férfinál. De a mai férfi is, ha gyereke van, igenis a lehető legtöbbet legyen velük, esetleg hagyjon párjának szabad teret. A nő mindig is szerette magát csinosítani, és nem csak a modern. A nő mindig is szeretett a barátnőivel "trécselni", pletykálkodni. A férfi mindig is szeretett dicsekedni és első lenni. És nem csak a modern férfi, és modern nő.

Én úgy érzem, hogy valaki akkor lesz boldog család részese, ha ezeknek az eredendő tulajdonságoknak, mindkét fél részéről, ésszerű keretek közt, a mai világ követelményeinek megfelelően utat enged...

HGyu

7855.94MHz CPU-Z valid \ Pulchra tibi facies, oculorum acies, capillorum series; o quam clara species! Rosa rubicundior, lilio candidior, omnibus formosior; semper in te glorior!