Azért egyszer nagyon kíváncsi lennék a nem nyilvános adatokra:
Valójában mennyivel drágább a gyártás az ilyen fél node lépéseknél.
Valójában mekkora valódi igény van a nodeváltásra, és mennyire kifizetődő egyáltalán a nodeváltás.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
Ha nem érné meg akkor nem csinálnák ez egyértelmű 
Igény meg van rá mert mindig jönni kell valami újjal ami szebb, gyorsabb, többet tud stb. hogy vásárlásra ösztönözzék a vásárlókat mert különben majd a konkurencia jön az újdonsággal ők meg csődbe mennek.
Ettől függetlenül én sem bánnám ha kicsit lassulna a folyamat és több idő maradna kitesztelni a dolgokat és nem a vásárlók lennének a döntő többségben a béta teszterek. (most nem feltétlen prociknál hanem úgy nagy általánosságban)
"Ez nem változtat azon, hogy tisztességtelen dolog botokkal felvásárolni 160-180e indulóáron a 3060 Ti-t, aztán 250e-ért árulni a HA-n." Ez miért lenne tisztességtelen? Te is meg bárki lesheti botokkal a boltokat, ugyanúgy meg tudod venni a cuccot azon az áron, mint a scalper.(1 házigazda válasz...)
Menni tartalék lehet még a méret csökkentésében?
Illetve nm alá lehet menni a vagy az már nem lehetséges a ma ismert technológiákkal?
Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!
Lásd Moore-törvény.
(#1) Cifu
Egy ilyen gyártósor felállítása és költsége nagyban megtérül. Nagyban. Ha csak a mobil piacot vesszük alapul akkor kell a fejlődés. Kár, hogy az akkuk terén gyakorlatilag évek óta stagnál a fejlődés.
[ Szerkesztve ]
"It's simple, if it jiggles, it's fat."
A Moore-törvénynek is van értelmezési tartománya. Illetve a ma használt technológiának méret minimuma, ami alá nem lehet menni.
Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!
Amennyire nézem pont hogy lassul az új node-okra váltás.
14nm ről 10nm re jutni 4 évbe telt [link] míg előtte 1-2 évente jött ki kisebb csíkszélesség ha nem is a pc piacra szánt komponensek terén de iparágon belül volt váltási lehetőség.
Jelenleg 4nm-t mondanak de mire odaérünk már tutira 3 lesz az 
Jön a 7 utána az 5 és majd valamikor a huszas években utána a 4 addig meg minden fejlődik és várhatóan lejjebb tudnak majd menni.
"Ez nem változtat azon, hogy tisztességtelen dolog botokkal felvásárolni 160-180e indulóáron a 3060 Ti-t, aztán 250e-ért árulni a HA-n." Ez miért lenne tisztességtelen? Te is meg bárki lesheti botokkal a boltokat, ugyanúgy meg tudod venni a cuccot azon az áron, mint a scalper.(1 házigazda válasz...)
-Srácok, milyen a kihozatal?
-Jó
-Ok, de bővebben?
-Nem jó
Azért itt már erősen beleszólnak a fizikai korlátok is. Az is hihetetlen, hogy már 7nm-en vagyunk.
Ami ebben tényleg durva, hogy az atomok mérete kb a tized nm-es tartományba esik és kristályban is kb. néhány tized (erre nem találtam hirtelen jó linket).
Szóval lehet számolgatni hány tucat atom szélességéről beszélünk...
Vsz. planárisban nem lehet technológiai váltás nélkül sokáig húzni.
(#15) Dr. Romano válasza Hieronymus (#5) üzenetére
Korfüggő. 2011-ben még 14 volt a határ...
Ez....e...ee...ez egy.... ez egy FOTEL???
Azért van különbség az adott időben használt technológia határai és a fizikai korlátok között.
Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő
Nagyjából 1nm lehet a határ a jelenlegi technológiával, legalábbis 1nm-es tranzisztort már sikerült csinálni.
Elméleti szinten a graphene hozhat nagy változásokat, akár egyetlen atom vastagságig elmenve. Csak éppen a graphene nagy volumenű, kellő tűréshatáron belüli gyártása jelenleg nem megoldott. Lehet, hogy pár éven belül jön az áttörés, lehet, hogy 100 év múlva...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
Van bizony, pont ezért nem lehet előre jósolni hogy mennyire tudjuk majd megközelíteni a falat.
[ Szerkesztve ]
Ez....e...ee...ez egy.... ez egy FOTEL???
Köszönöm!
Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!
The electronic configuration of the silicon atom is: (Ne)(3s)2(3p)2, and the atomic radius is 0.132 nm.
Silicon has the diamond cubic crystal structure with a lattice parameter of 0.543 nm. The nearest neighbor distance is 0.235 nm. The diamond cubic crystal structure has an fcc lattice with a basis of two silicon atoms.
Azaz az Si atom sugara 0.132nm, azaz 0.264nm atmeroju. Gyemantracs strukturaju a kristalyaban a racsallando 0.543nm, mig a legkisebb tavolsag ket szomszedos atom kozott 0.235nm(azaz kb. egy atomnyi).
Tehat 1nm-en ket kristalycellat lehet letrehozni
[ Szerkesztve ]
Örvendetes hír. Hol van már a jó öreg 130 nm , vagy a sokat nyűtt 40 nm !!! Viszont Mörfi törvénye kezd szétcsúszni, mint a tektonikus lemezek... 
[ Szerkesztve ]
huhh
Mire gazdaságossá lesz az EUV, addig 32-64x kell levilágítani a mostani gépparkkal?
kapcsolodoan
Intel's 10nm Is Broken, Delayed Until 2019
Ashy Slashy, hatchet and saw, Takes your head and skins you raw, Ashy Slashy, heaven and hell, Cuts out your tongue so you can't yell
Fél év csúszás nem tűnik nagy dolognak, maximum megingatja kicsit a bizalmat bennük. Viszont ami nagyon érdekes volt a cikkben, hogy kutatás-fejlesztésre csak 3%-ot fordítanak. Vagy az eddigiekhez adnak még 3%-ot? Nekem nem így jött le, de az említett 3% borzasztóan kevésnek tűnik, még akkor is, ha nagyon sok pénzről van szó.
Nem fel ev, hanem immar 4-5 teljes ev. Ami azt jelenti, hogy mig 2015-ben volt egy biztos tobb evnyi elonyuk a bergyartokhoz kepest, es ezzel egyutt leginkabb az AMD-hez, valamint mostmar szamukra is fontos lehet, hogy az nVidiahoz kepest, az mostanra teljesen eltunt. Lehet ugyan azzal jonni, hogy az intel 14 nanoja sokkal jobb mint a Samsung 14 nanoja, nem is kell ezzel vitatkozni, de a TSMC vagy Samsung 7 nanoja mar boven osszevetheto az intel 10-esevel. Es ugye ezek most inditjak be a tomeggyartast, a 7 nanos Vegakat pl mar tesztelik, es az egy igen nagy es komplex chip, mig az intel tovabbra sem tudja gazdasagosan beinditani. Mert nem az a baj, hogy nem tud mar jo ideje 10 nanon gyartani, hanem az, hogy meg mindig brutalis hibaarannyal, ami minel nagyobb a chip, annal valoszinubb, hogy elcseszodik benne valami. Es jon jovere a 7 nanos Ryzen, ami elvileg a fejlettlenebb 14 nanoval is eros ellenfelet allit, raadasul modularis, kisebb, konnyebben gyarthato, nem nagy es monolitikus mint egy intel. Szoval ez most nagyon rossz hir nekik, 2019 azt jelenti, hogy most eloszor talan hatranyba fognak kerulni vagy bevallaljak, hogy meregdragan gyartanak consumer procikat.
[ Szerkesztve ]
Ashy Slashy, hatchet and saw, Takes your head and skins you raw, Ashy Slashy, heaven and hell, Cuts out your tongue so you can't yell
Azt, hogy bajok vannak legjobban az mutatja, hogyan próbálnak összelasszózni az iparágból szakikat.
Tegnapi hír:
https://www.tomshardware.com/news/amd-intel-jim-keller-hire,36963.html
A Ryzen architektúrában versenyképes, ha kisebb node-on lehet gyártani mint az Intelt nagyon elviheti a vevőket.
Az Optane meg eddig totál fail. Még mindig nem fogták fel a marketingeseik, hogy amíg kapacitásban nem hozzák az aktuális sztenderdet, addig hiába gyors 1-2 paraméterben senkit sem érdekel.
2018-ban 32GB M2 SSD a vicc kategóriája, amikor annyiért nem Optane 512GB-ost lehet venni amin tényleg nagyon sok minden elfér.
és #4 -re
ha ennyi is elég 
Lassan itt a vége. Kíváncsi vagyok mi fog következni utána.
duree54
Ez most az én szubjektív véleményem lesz, de szerintem nem a kisebb csíkszélességet kellene erőltetni hanem a szoftveres oldalt rendbe rakni. Nem spórolnak az erőforrásokkal a programozók manapság.
[ Szerkesztve ]
Ez az egyetlen ami manapság képes látványos fejlődésre. Sem a dizájn, sem a hozzá kapcsolódó szoftveres oldal munkája nem lenne képes hasonló mennyiségű pénzt mozgásba hozni.
És ez a vélemény nem azt jelenti, hogy nem értek veled egyet.
[ Szerkesztve ]
