Ez jogos... De én akkor sem tudnám megállni... ha úg tetszik, örök szenvedő típus vagyok... NEM mazochista 
csak... nem is tudom... valahogy kellene a lelkemnek... de mint mondtam, nem vagyunk egyformák 
és ez nem is baj, sőt, ettől kerek a világ!
Örülök, hogy a kislány (a barátod kislánya) hazakerült... Én hiszek a sors kezében...
És remélem szöszkének is jóra fordult a sorsa...
És így olvasva a mondataid, jobb is hogy te nem keresed/ted meg, lehet, hogy tényleg csak szenvedés lenne/lett volna! Ha pedig találkoznotok kell/kellene, akkor úgy is "mindennek rendelt ideje van..." 
