Az a baj, hogy egy ilyen mérésnek nem lenne sok értelme, mert ez szinte 100%-ban ház függő.
Minden porszűrős és porszűrőtlen házban más eredményt kapnánk. Ráadásul egy poros belvárosi lakásban is más értékeket kapsz, mint egy vidéki tiszta lakásban. Ja és hányszór porszívózol egy év alatt? Nálam a szobában még légtisztító berendezés is van, ez is drasztikus változást eredményezne.

Persze, a felulettol linearisan fugg, felteve hogy nem tekintjuk a nem nulla hovezetes miatti egyenetlen homerseklet eloszlast. Inkabb olyan parhuzamosan kapcsolt ellenallasokra hasonlit, ahol a vezeteknek nem elhanyagolhato az ellenallasa.

[ Szerkesztve ]

"Ahogy a muanyag sem vezeto, pedig nem vegtelen a szigetelesi ellenallasa."
Látod...van az a pont amikor átvált....honnan tudod, hogy a levegő nem így viselkedik mikrométer esetén?

Isten és a programozók versenyt futnak egymással. A programozók egyre hülyebiztosabb programokat készítenek, Isten pedig egyre hülyébb embereket.

A valtas a fejunkben van, az anyag vegig ugyan ugy viselkedik. Csak egy ponttol azt mondjuk ra, hogy az szigetelo, egy masikon azt, hogy felvezeto es egy harmadiktol azt, hogy vezeto.

Nagyon komoly, irányított lövegrészecskék.
Lehet megkeresnek a fejlesztők hogy segíts nekik.

DaveJr
Azért senkit sem kel annyira hülyének nézni hogy amikor azt írja a levegő hőszigetelő akkor arra gondol hogy egyáltalán nem vezeti azt!!!
Már más is szólt ellőttem de nekem eszembe sem jutott hogy te azt képzeled hogy akkora barom valaki aki azt írja hogy a levegő szigetel akkor az 0 hővezetésre gondol. Szerintem a levegő szigetel , gátolja a hőátadást, ha hasonlóan jó vezetné a hőt mit aminek át kel adnia akkor nem ezt mondanám de a réz és az alu is jelentősen jobban vezeti.

Amúgy tök mindegy az egész vita ez a találmány megreked ezen a szintem hogy csináltak egy szép kis videót.
Ennyi.

Aki szerint jó az sem fogy soha ilyet venni, mert nem lesz. Ezért kötőnk bele egyesekkel mert maga az ötlet meg a ráköltött pénz is (tutira nem kevés) elúszott. Próbálkozni kel az igaz de de bedobni hogy megcsinálták működik, igen korai volt. Remélem persze tovább kísérleteznek és lesz majd valami valóban használható megoldás. Ez így túl bonyolult, érzékeny, nem bíznám rá a hűtését egy drága gépnek soha.

[ Szerkesztve ]

Ha érdekel valami szerelési anyag írj privátot. Eladó Schneider Mágneskapcsoló 18,5kW/38A

A hőátadást is pontosan úgy szokták mérni mint sorbakapcsolt ellenállások. Sajna a levegő egy macerás jószág, mert nagymértékben függ a sebességétől, de ha csak fix anyagok vannak, akkor egyszerű. Hőellenállás tulajdonképp a hővezetés reciproka.

Az 1 és a 25 nagyságrendi különbség
Számomra 0.1mm kb elfogadható, 0.025mm végleges sorozatgyártásnál már kicsit határeset.

Halott levegő megoldódik forgó ventivel viszont ordas hazugság. A por rendszerint azokon a részeken telepszik meg legelőször, ahol valamilyen visszaáramlás/turbulencia/lényegesen alacsonyabb áramlási sebesség alakul ki. Ez pedig egy normál ventin is kialakul, nem csak bordán. 1 ventillátor geometria 1 sebesség mellett működik teljesen jól. Ha ettől eltér, akkor ott már kialakulnak lassabb légrétegek.

[ Szerkesztve ]

Nyugodj meg ennél a hűtőnél sem lesz sokkal kisebb a rés a felületek között, ha használni is akarják. ( CPU-kon lévő sapka valóban nem a legegyenesebb). Vagy össze fog szorulni idővel az egész.

Az egész ötlet ha végiggondolod elég érdekes, bordának használni a ventit, hogy ne legyenek olyan nagyok a cpu hűtők. Notiban van értelme de asztalai vonalon (és itt vannak nagy hűtők) mekkora hülyeség azon a kis helyen spórolni, miközben a már sokat felsorolt hátrányokkal kel majd számolni.
[link]
Most ehhez képest lesz értelme?

Szerintem nem, sőt a fenti linkelt hűtővel sem fogja felvenni a versenyt nemhogy egy nagy toronnyal. Meg nem tudom mennyire lehet költséges ezt gyártani de valahogy drágábbak tűnik mint egy darab alu meg egy venti rajta, méghozzá nem kicsit.

Ha érdekel valami szerelési anyag írj privátot. Eladó Schneider Mágneskapcsoló 18,5kW/38A

Én nem értek azzal egyet, hogy ez az elv bármiben hasonlítan a linkelt egyszerű hűtőkre.

Viszont azzal egyetértek, hogy talán nem a legnagyobb hűtők vetélytársa lehet, hanem aktív hűtésű, de kisebb teljesítményű esetekben lehet jelentősége.

A kisebb rés dolga: kisebb lehet, ugyanis két mechanikailag lényegesen stabilabb felületet kell illeszteni. Szerintem ennek az egésznek ez a lényege.

A proci vs. hűtő esetében egy lemezből hajlíttott, utólag nem síkbamart felület, ami még egyhén deformálható is. Ezen vannak sokszor fél kilót meghaladó hűtőbordák, amelyek felfogatásának komoly hatása van a felület illesztésére. Ráteszek a felületére valami nagyon sík tárgyat, és nincs az a "cupp" érzés, simán volt olyan procim, aminek enyhén domború volt a felülete.

A cikkben lévő fő elv pedig továbbfejleszthető, nagyobb hő esetén az alsó rézlemezen való hőelosztásra rá lehet segíteni, pl. mini-hőcső rendszer.

[ Szerkesztve ]

Kb. 5 éve is ugyan erről a hűtőről olvastam itt egy cikket. Ugyan így volt videó a működő prototípusról, akkor is sokkal jobb hűtőteljesítményt állítottak blablabla... Nem lett belőle semmi. Ameddig nem látok teszteredményeket én inkább szkeptikusan állok hozzá.

5 évvel ezelőtt sem nagyon hittem benne. Az impeller gyártása drága, a nagy tömeg és fordulatszám miatt alaposan ki kell egyensúlyozni, különben megöli a csapágyazást, stb.

A helyzet az, hogy akkor is kész volt a működő prototípus és csodás teszteredményekről csicseregtek a madarak, ahogy most is. Ha tényleg olyan jó lett volna, már rég a boltok polcain lenne.

Szenvedjenek csak: VP-LP huto

Én laptopba tudnám elképzelni ezt.

Samsung Galaxy S7 Edge

Az irónia ne terjedjen ki a félreérthető és életveszélyes tanácsokra!

Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...

Csatlakozom azokhoz, akik a mechanikai tartósságot vonják kétségbe. Nekem ez szúrta a legjobban a szemem, rögtön az első pillanattól kezdve. Hőtágulás, por, "belerúgtam a házba, sej-haj-ripityom" stb, mindezt egy "dögnehéz" (a műanyag lapátos, bordátlan ventikhez képest) forgórésszel. Nem tudom milyen felületkezelés kell ahhoz hogy ne karistolódjon össze, és ahogy említették, elég durva csapágyazás is szükséges (ami nyilván nem lehet brutális méretű/súlyú, mert a koncepció nem teszi lehetővé).

A hatékonyságához nem tudok hozzászólni (kis kételyeim vannak), de a tartósságával kapcsolatosan nagyon erős kételyeim vannak (főleg ha nem lehet vizszintesen beszerelni: függőlegesen még izgisebb lehet a kopás)

"No, I'm not immortal: I'm just not good at dying..."

"Nem pont, mert te abba kotottel bele, hogy nem szigetel, mivel nagyon kicsit vezet. Pedig pont ezt nevezzuk hetkoznapi korulmenyek kozott szigetelesnek. Ha megsem erre gondoltal, akkor kar volt belekezdeni egy ilyen aprosagon lovagolni."

Egyáltalán nem apróság, hanem pont a lényeg. A szigetelés (vagy fordítva, a hővezetés) ugyanis az anyag vastagságával skálázható (lásd #65). A műszaki kihívás itt éppen az, hogy olyan kicsire skálázzák le az álló és a forgó rész közti távolságot, hogy a levegőréteg hővezetési ellenállása a rendszer többi részének hővezetési ellenállásánál ne legyen nagyobb. Ekkor már nincs értelme arról beszélni, hogy az a levegőréteg szigetel.
Általában persze jóval nagyobb méretű hézagokat tölt ki a levegő, ilyenkor azt mondjuk, hogy jó hőszigetelő. De ezt az állítás nem terjeszthetjük ki kategorikusan az ilyen rendkívül vékony légrétegekre! Olyan ez, mintha a mélytengeri halakat próbálnánk meggyőzni arról, hogy a víz az igenis átlátszó, föltéve, hogy többszáz métereknél kisebb rétegvastagságról beszélünk

#102
"Persze, a felulettol linearisan fugg, felteve hogy nem tekintjuk a nem nulla hovezetes miatti egyenetlen homerseklet eloszlast."

Ez már egy másodlagos hatás. Itt a gond az volt, hogy többen kétségbe vonták a működés alapjául szolgáló tényt, hogy az elegendően vékony légrétegen keresztül viszonylag akadálytalanul áramlik a hő.

f_you #115
"A helyzet az, hogy akkor is kész volt a működő prototípus és csodás teszteredményekről csicseregtek a madarak, ahogy most is. Ha tényleg olyan jó lett volna, már rég a boltok polcain lenne."

Négy éve K+F szakaszban volt a dolog a Sandia laborjában. A fejlesztést asszem a DARPA is támogatta; és a klímaberendezések hőcserélőjét (is) hatékonyabbá akarják vele tenni, ott pedig aztán jóval komolyabb hőáram van. A Sandia egy nagy amerikai energetikai kutató cég, nem profilja számítástechnikai aprócikkek tömeggyártása. A Coolchiptől (egy spin-off cég) most a tömegtermelést demózó prototípust láthattuk.

Ribi #109
"A hőátadást is pontosan úgy szokták mérni mint sorbakapcsolt ellenállások. Sajna a levegő egy macerás jószág, mert nagymértékben függ a sebességétől, de ha csak fix anyagok vannak, akkor egyszerű. Hőellenállás tulajdonképp a hővezetés reciproka."

Na látod, tudsz te, ha akarsz.
A korábban idézett hőátadási együtthatók mozdulatlan levegőre vonatkoztak. Mozgó levegő esetén annál jobb lehet.

"Az 1 és a 25 nagyságrendi különbség
Számomra 0.1mm kb elfogadható, 0.025mm végleges sorozatgyártásnál már kicsit határeset.
[...]
Halott levegő megoldódik forgó ventivel viszont ordas hazugság."

Konkrét mérés, vagy számítás nélkül legfeljebb csak per has mondhatod, mi az elfogadható, mi a határeset, vagy mi az "ordas hazugság".
Szerencsére a mérnökök elvégezték a számításokat és a méréseket is. Érdemes átnézni ezt, vagy ezt. Kiderül, hogy a teljes rendszer hőellenállásának csak 15%-25%-át adja a légrés. A szűk keresztmetszet a hő átadása forgólapátsorról környező levegőnek.
A bordák/lapátok fölötti mozdulatlan "halott levegő" problémája pedig azért oldódik meg, mert ez a réteg a konvencionális bordákéhoz képest csak 1/10 méretű, a gyorsan forgó hűtőborda nagy centrigugális ereje miatt.
Az egyik ábrán látszik, hogy több, különböző légrés vastagság mellett mértek, 10-40 mikron között. Hogy miért alkalmaznak akkor 25 mikront 10 helyett, arra ott a magyarázat egy másik ábrán. 25 mikron alatti légrésnél jelentősen megnövekszik a nyíróerő és így a forgórész mechanikai ellenállása - viszont, mivel már a 25 mikronos réteg sem jelent szűk keresztmetszetet, nincs értelme 2-3 százalék hőellenállás csökkenésért cserébe aránytalanul (pl másfélszeresen) terhelni a motort (lásd első link, 24. ábra).
Azt is írják, hogy a hidrodinamikus légrés passzív önszabályozó módon áll be a kívánt távolságra.
Használhatók a hagyományos (pl hideg maratásos) megmunkálási eljárások és az eszközt tetszőleges irányban lehet rögzíteni. Azt is állítják, hogy a "légcsapágy" stabil és robosztus, mert a kis méretű rés miatt a vastagság változásával rendkívül meredeken nő a felhajtóerő (tény, hogy az egyik linkben egy grafikonon ábrázolt mérések elég stabilnak mutatták a légréteg vastagságát); a bekerülő porszemeket pedig állítólag a forgórész által gyakorolt centrifugális erő kirepíti.

do3om #107
"Amúgy tök mindegy az egész vita ez a találmány megreked ezen a szintem hogy csináltak egy szép kis videót."

Nyilván nem azért alapították meg Coolchipet 2010-ben, hogy csináljanak egy szép videót, hanem, hogy kihasználják a Sandiával kifejlesztett technológiát a számítástechnikában. Mint ahogy tervek vannak a klímaberendezések hőcserélőjében történő felhasználásra is (azt gondolom más cég fogja csinálni).

[ Szerkesztve ]

A levegorol, mint anyagrol volt szo, annak pedig fajlagos tulajdonsagai vannak. Nyilvan skalazhato a vastagsaggal, nem is allitottam az ellenkezojet, de mas anyagot hasznalva akkor is jobb eredmenyt kapunk. Meg az asvanyi olaj is 3x jobban vezeti a hot.

"A CoolChip szerint az aktuális dizájnjuk 50%-kal jobb hűtőteljesítményre képes, mint a tradicionális, komolyabb teljesítményű processzorhűtők, miközben a zajszintje 30 dB-lel is alacsonyabb lehet."

marketingbulshit...

Ennek a kijelentésnek az alátámasztására kellett volna egy teszt az aktuális prototípusukkal és egy tetszőleges torony bordával (hogy ne legyen probléma a hírnév rontás, legyen egy kifutott darab mondjuk a jó öreg TRUE) amiben 100W-nyi hővel kellene mind2 megoldásnak megbirkóznia. Itt lehetne hőmérsékletet és zajszintet mérni.

Gyanítom hogy csúnyán elpicsázná az őskövület torony borda azt a prototípust.

Amúgy itt a nagyotmondással van a baj: +50% teljesítmény, -30dB? Ja, van ilyen, úgy hívják vízhűtés... De az egy másik dimenzió...

Give them hell Ukraine!

+1
Megnézném, hogy visítana nálam Meg milyen lesz ez egy év múlva? Mert a kilós nagy hűtőkről venti le, venti fel és kész. Itt mit lehet tenni vele?

Hold on, trying to give a fuck... Nope, not Happening • Powered by Fedora Linux • "Az élet olyan sz@r, szerencsére a felén már túl vagyok" Al Bundy

Nemertem a kerdesedet, hogy mit lehet vele tenni.

Itt is venti le venti fel. Csak itt az egesz a venti

Érdekes elképzelés.Na majd a tesztek döntenek.

Erdekes doksi
Azt még mindig fenntartom, hogy szerintem a por immunitás kamu.
Érdekes, hogy mérnek minden vackot, csak épp konkrét teszt eredmény nincs.
Egyik képen az alap rézlapot úgy mutatják, mintha az egy thermal chamber lenne. Lehet ennek kiforrottságát még megvárják, mert egy sima réztömbhöz képest sokat segítene hőben és súlyban is.

Amivel még lesz probléma az a gyorsan forgó vasdarab destruktív hatása egy figyelmetlen végtagra. Nem kis warning matricát kell majd ráragasztani.

Én a hosszútávú használhatóságban még mindig szkeptikus vagyok. Az sem egészséges, hogy 10+Wot is megehet a venti és felpörgetésnél ez még fentebb mehet.
Meglátjuk.

Amit a helyükben még tanulmányoznék az a tubófeltöltő. Azoknak igen jól megkomponált venti profilja van, az rendesen szívja a levegőt. Mondjuk valszeg árban már más kategória.

[ Szerkesztve ]

Akkor mégis érted. Szal mezei hűtőn cserélni egy 1200-4000 Ft-os ventit egy dolog, itt meg kukázni kell a drága vasat egyben.

Hold on, trying to give a fuck... Nope, not Happening • Powered by Fedora Linux • "Az élet olyan sz@r, szerencsére a felén már túl vagyok" Al Bundy

"A levegorol, mint anyagrol volt szo, annak pedig fajlagos tulajdonsagai vannak. Nyilvan skalazhato a vastagsaggal, nem is allitottam az ellenkezojet, de mas anyagot hasznalva akkor is jobb eredmenyt kapunk. Meg az asvanyi olaj is 3x jobban vezeti a hot."

Igen, más anyagokkal sokkal jobb hőátadást érnénk el az alap és a forgó borda között.
De mit érnénk el ezzel?
Még ha ideális, 0 hőtani ellenállású hőcserélővel helyettesítenénk is a légrést, a teljes rendszer hőellenállása kb 10-20%-kal csökkenne mindössze (a Sandia korábban belinkelt mérései és számításai alapján). Ennyi a nagy nyereség, bravó! Ennyit a fordulatszámmal, vagy a méretekkel való kis játszadozással is el lehet érni.
Ellenben mit veszitenénk?
A légrés előnye, hogy ha a centrigugális erő hatására, vagy egyéb okból a szélén távozik valamennyi a "kenőanyagból", nem sírunk utána, hiszen az úgyis csak meleg levegő volt, ami szépen elkeveredik a környező levegővel. A tengely felőli részen a nyomáskülönbség hatására azonnal friss, hűvösebb környezeti levegő nyomul a helyébe. Ezért is mondhatják a mérnökök, hogy a rendszerük passzívan, külső beavatkozás nélkül stabilizálja magát. Ezzel szemben, ha más anyagot használnál fel, pl ásványi olajat, akkor fel kellene fognod, és valahogyan visszavezetned a résbe azt, ami a széleken kifröcsög. Szép mutatvány, nem mondom. Ezen felül ne felejtsd el, hogy itt nem egy vékonyka tengely csapágyazásáról beszélünk, hanem ahhoz képest óriási érintkező felületekről. Olaj, víz, vagy bármilyen más kondenzált anyag ekkora forgási sebességnél nagyon komoly súrlódási erőt fejtene ki és leégne a motor.

Szintén hibás elgondolás az, amit a #89ben vetettél föl:
"Mondjuk szerintem sokkal jobb lenne, ha vapor chamberbe lenne zarva a ket korlap, igy lehetne a levegonel jobb anyagot is hasznalni, valamint a fazisvaltast is ki lehetne hasznalni."
Itt is az lenne a gond, hogy a lehűlt, kicsapódott folyadék hogyan jut vissza a forgó részről az állóra? A hőkamrák, hőcsövek belső, porózus szerkezetében a hajszálcsövesség révén jut el a folyadék újra a hőforráshoz. Hogyan építesz olyan hőcsövet, amelyik egyik fele az álló, a másik fele pedig nagy sebességgel forgó részhez kapcsolódik? Szerintem sehogy, de javíts ki, ha tévedek...
Arról nem is beszélve, hogy a zárt hőkamrában levő forgórészről hogyan jut a környező levegőbe a hő?

Nekem úgy tűnik, hogy egyszerűen képtelen vagy elszabadulni attól a beidegződéstől, hogy "a levegőn nem vezetünk át hőt, mert az szigetelő és pont". Lásd a #82-es hozzászólásodat:

"Az, hogy mi szigetel es mi vezet, relativ fogalom. [...] Ezek a fogalmak kontextus fuggoek. Tehat a mi alkalmazasi korunkben a levego szigetelo!"

Hangsúlyozom, hogy nem! Ebben az eszközben az álló és forgó rész közti résben levő levegő nem szigetel! Ellenkezőleg, a rendszer kisebb hőellenállású elemei közé tartozik.

ribi #132
"Egyik képen az alap rézlapot úgy mutatják, mintha az egy thermal chamber lenne. Lehet ennek kiforrottságát még megvárják, mert egy sima réztömbhöz képest sokat segítene hőben és súlyban is."

És persze sokat lökne az árán is. Cserében a hatékonyságon nem javítana számottevően, hiszen a fő bottleneck a forgó borda->levegő hőátadás.

Amivel még lesz probléma az a gyorsan forgó vasdarab destruktív hatása egy figyelmetlen végtagra. Nem kis warning matricát kell majd ráragasztani.

Gyanítom, hogy ára és rendkívül kompakt mérete miatt elsősorban drágább notik, pl macbookok, alienware laptopok hűtője lesz - zárt környezetben, nenyúkapiszka kialakítással. De asztaliba is mehet, ráraknak egy 50 forintos rácsot, vagy egy 10 forintos matricát.
Ja, és persze ne szárítsa a macskáját a mikróban, és ne szárítsa a haját a zuhany alatt.

"Az sem egészséges, hogy 10+Wot is megehet a venti és felpörgetésnél ez még fentebb mehet."

Az nem a coolchip hűtőre vonatkozott szerintem, hanem egy nagyobb méretű eszközre, amit pl klímaberendezésben lehet használni.

"Amit a helyükben még tanulmányoznék az a tubófeltöltő. Azoknak igen jól megkomponált venti profilja van, az rendesen szívja a levegőt. Mondjuk valszeg árban már más kategória."

A turbófeltöltő az más, hőenergiából nyer mechanikait. Itt meg a hőenergia továbbítása a cél.

[ Szerkesztve ]

A borda és a "base plate" hőellenállása kb. ugyanakkora ahogy láttam, szóval az alap lemez is sokat számít.

23-24-es kép mutatja a fordulatászm, fogyasztás, légrés összefüggését. Viszont a 23 és 24 kép számomra ellentmondásos, mert egyiken légrés csökkenésével nő a fogy, másiknál meg fordítva.
Igaz 5k fordulatnál már kb pont 10W alá csökken, de egy csöndes venti nem nagyon eszik 3Wnál többet és azt is max fordulaton teszi.

Tudbó tudom mire van, én a lapátok formájára gondoltam, de ott mondjuk nyomást kell generálni. És valszeg tényleg drága olyanra megmunkálni.

Úgy látom meg kell szereznem a cég felelős pozíciójában lévő emberének levélcímét és át kell küldjem neki a topik linkjét. Csak a kreativitáshiányos pillanatokra...vagy ha elfelejtené a fizika/kémia/thermodinamika alapjait.

Na jó, azért nem rossz látni, hogy van akit érdekel a téma és ért is hozzá.

[ Szerkesztve ]

Szemed az úton, pedál a padlón || Whatever, Im the star

Annyit biztos elernek, hogy a por kevesebb problemat okoz. A motort lehet meretezni, nagyobb homersekleten mar a surlodas is kisebb lesz, tehat ez megoldhato problema. (Megjegyzem az asvanyi olajba martott komplett gepeken sem eg le a ventillator erdekes modon. Kesz csoda, mi?) Az, hogy mennyit nyernek ezzel, nem tudni pontosan, hiszen semmilyen meresi eredmeny nincsen a cikkben szereplo eszkozrol. Az olaj keringetese szinten nem problema, a rezlapon belul egyszeruen megoldahto.
Ha megnezed a videot, sehol nem latszik, hogy levego utanpotlast kapna a tengely felol, legfeljebb amennyi a csapagy resein szokik. Es akkor itt is bejon a por kerdese.

A vapor chamber eseten nem a chamberben lenne a ventillator, csak az also korong, csapagy es tengely vezethetne ki. A szovetek csak az oldalfalakba kellenek a korongon kialakul az aramlas, mar csak a forgas miatt is.

Nem mondtam, hogy a levego szigetel ebben alkalmazasban, ne emelj ki csak ket mondatot abbol a kommentbol. Arrol volt szo, hogy altalaban az elektronikai eszkozok huteserol volt szo.

ha az ilyen kicsi légrés jó hővezető, akkor már miért nem valamilyen mágnesesen lebegtetett ventit forgatnak hangtalanul, súrlódás mentesen a hőfelvevő alapzaton?

"Egyedi vagy és megismételhetetlen! Csakúgy, mint bárki más!!!'" - 3Dmarkillers - hwbot.org

"Annyit biztos elernek, hogy a por kevesebb problemat okoz."

Minek kell egyáltalán, amikor a mérnökök állítása szerint a coolchip koncepció eleve kevésbé érzékeny a porra és ellenállóbb vele szemben, mint a hagyományos hűtőtorony+venti kialakítás?

"Megjegyzem az asvanyi olajba martott komplett gepeken sem eg le a ventillator erdekes modon. Kesz csoda, mi?"

Ott is egy álló felülettől 25 mikron távolságra teker a venti? Ja, neeeem...

"Az, hogy mennyit nyernek ezzel, nem tudni pontosan, hiszen semmilyen meresi eredmeny nincsen a cikkben szereplo eszkozrol."

A 19. ábrán ott van a mért hőellenállási tényező a fordulatszám függvényében.

"Ha megnezed a videot, sehol nem latszik, hogy levego utanpotlast kapna a tengely felol, legfeljebb amennyi a csapagy resein szokik. Es akkor itt is bejon a por kerdese."

Bárhol jöhet az "utánpótlás", a forgó bordák alsó széleinél.
Úgy látom, a por megmaradt utolsó mentsváradnak, Hitetlen

"A vapor chamber eseten nem a chamberben lenne a ventillator, csak az also korong, csapagy es tengely vezethetne ki. A szovetek csak az oldalfalakba kellenek a korongon kialakul az aramlas, mar csak a forgas miatt is."

Ácsi. Itt ugye az lenne a célod, hogy az alap és a forgó hűtőbordák közti hőátadást javítsd, ott, ahol most a légrés van. Ha nem a kamrában van a ventillátor, akkor hogy adod át neki a hőt? Ha meg ott van, akkor a forgórészbe kellene a szövet, ami valami varázslat folytán az álló részhez kellene csatlakozzon
Mit segít ezen az, hogy az oldalfalakba raksz szövetet? Mi hűti a kamra oldalfalait?
Hogyan biztosítod a hőkamra működéséhez szükséges stabil nyomásviszonyokat úgy, hogy valahol egy forgórészhez csatlakozik, vagy legalábbis egy forgó tengelyt átvezetsz rajta?
Mennyivel dobja meg a költségeket? Mennyivel növeli meg a zajt?

Ribi #136
"23-24-es kép mutatja a fordulatászm, fogyasztás, légrés összefüggését. Viszont a 23 és 24 kép számomra ellentmondásos, mert egyiken légrés csökkenésével nő a fogy, másiknál meg fordítva."

Ugye arra gondolsz, hogy a 23. ábrán a különböző színű görbék a különböző résszélességekhez tartoznak, és pl az 55 mikronhoz magasabb el.fogy. tartozik, mint 23 mikronhoz? Ez tényleg ellentmond a 24. ábrának, és a szövegnek is, ahol kifejtik, hogy az ideális réstávolság egy kompromisszum a jobb hőátadás (minél kisebb rés) és a kisebb súrlódás (minél nagyobb rés). Én sem értem.
Hibát találtál a Mátrixban

Helkis #139
"miért nem valamilyen mágnesesen lebegtetett ventit forgatnak hangtalanul, súrlódás mentesen a hőfelvevő alapzaton"

Lényegében ezt csinálják, csak nem mágnesesen lebegtetik, hanem légpárnán.

[ Szerkesztve ]

Minek kell egyáltalán, amikor a mérnökök állítása szerint a coolchip koncepció eleve kevésbé érzékeny a porra és ellenállóbb vele szemben, mint a hagyományos hűtőtorony+venti kialakítás?
Persze, mert a lamellakon nem all meg olyan konnyen a por. De a mikronos resrol szo sem volt.

Ott is egy álló felülettől 25 mikron távolságra teker a venti? Ja, neeeem...
Nem, viszont levego helyett olajat szallit, ami extra terheles.

A 19. ábrán ott van a mért hőellenállási tényező a fordulatszám függvényében.
Hol ott? A honlapjukon ennyi van osszesen:

Bárhol jöhet az "utánpótlás", a forgó bordák alsó széleinél.
Úgy látom, a por megmaradt utolsó mentsváradnak, Hitetlen
Ha jol megnezed az abrat, akkor hol latod az utanpotlast? A hihetetlen az, hogy szerinted csak egy szempontot szabad vizsgalni. De jobb lenne, ha az ovodas megjegyzeseid helyett az ervekre koncentralnal.

Ha nem a kamrában van a ventillátor, akkor hogy adod át neki a hőt?
A csapagyazason es abban levo tengelyen keresztul, ami kivezet a vapor chamberbol.

Ha meg ott van, akkor a forgórészbe kellene a szövet, ami valami varázslat folytán az álló részhez kellene csatlakozzon
Nem kell, a forgo tanyer a rajta lecsapodo folyadekot a centrifugalis ero miatt aramoltatja. Ezert kell csak az oldalakba a szovet, hogy ezt felvegye es elvezesse a talpig.

Mennyivel dobja meg a költségeket?
Konnyen lehet, hogy kevesebbel, mint a 25um-es precizios megmunkalas.

Mennyivel növeli meg a zajt?
Most komolyan a csapagy zajan aggodsz?

miért kéne hogy szupravezető legyen? ennek sem kell: [link]
itt is mehetne körbe-körbe egy "vonat", ami bordák vannak..

"Egyedi vagy és megismételhetetlen! Csakúgy, mint bárki más!!!'" - 3Dmarkillers - hwbot.org

"Persze, mert a lamellakon nem all meg olyan konnyen a por. De a mikronos resrol szo sem volt."

Mint ahogy azt idéztem, a kutatók szerint sem a forgó hűtőbordán (a tizedére szorított "halott levegő" miatt), sem a résben (a forgó rész által gyakorolt centrifugális erő miatt, a centrifugális gyorsulás ~100g nagyságrendű!) nem ül meg annyira a por, mit a hagyományos kialakításnál. Ezen tovább javítani szükségtelen fáradozás, ami nem térül meg.

"Nem, viszont levego helyett olajat szallit, ami extra terheles."

Igen, az extra terhelés, de sokkal kevésbé tűnik súlyosnak, mint a vékony résben fellépő nyíróerők, tekintve, hogy a levegő viszkozitása ~0.000018 Pa s, az olajoké pedig a 0,1 Pa s nagyságrendjében változik. A cég által közzétett grafikon alapján 20-30 mikronnál keskenyebb résben a légrés súrlódása lesz domináns a forgókerék fékezésében. Azonos réstávolság esetén olajban ez kb 10000-szer nagyobb fékező erőket jelentene a levegőhöz képest. Én erről beszéltem. Ha adsz egy hasonló becslést az olajba merített venti ellenállásáról (ami az álló részektől több mm távolságra van!), akkor már azt is tudni fogom, hogy te miről beszélsz.

"Hol ott? A honlapjukon ennyi van osszesen:"

A #125-dik hozzászólásban linkeltem két PDF doksit, azok közül az elsőről beszéltünk, tessék, itt van újra - a Sandia National Laboratories által készített jelentés az újszerű léghűtésű hőcserélőkről. A Sandia a Lockheed Martin kisleánykája, és az USA Energiaügyi Minisztériumának Nemzeti Nukleáris Biztonsági Igazgatósága megbízásából készítette a 48 oldalas jelentést, melyben az elméleti háttér mellett kísérleti eredményeket is részletesen publikáltak. Ezek a kísérletek sokkal alapvetőbbek annál, mint ami a léghűtésben az utóbbi években folyt, pl hogy mondjuk próbáljuk ki a bordákat feketében, vagy rakjunk be 4 helyett 5 hőcsövet. A hivatkozásokban a vonatkozó termodinamikai, áramlástani és hűtéstechnikai szakirodalom és a hasonló elvű hőcserélőkről szóló lektorált cikkek és kiadványok mellett a szerző saját szabadalma is szerepel.
Félek, hogy a dokumentum még így sem lesz képes felnőni hozzászólásaid és elvárásaid magas színvonalához, hiszen te a fotelből is meg tudsz cáfolni olyasmit, amit más fáradságosan és drága eszközökkel mért meg egy laboratóriumban...

"Ha jol megnezed az abrat, akkor hol latod az utanpotlast?"

Ha nincs utánpótlás akkor még jobb, mert levegő nem is tud távozni a résből, mert a mögötte maradt levegő alacsonyabb nyomása visszahúzza.

"A csapagyazason es abban levo tengelyen keresztul, ami kivezet a vapor chamberbol."

Rendkívül kicsi a hőátadó felület. A kapillárisok pedig továbbra sem segíthetnek, mert nem mehetnek folytonosan át egy mozgó alkatrészre.

"Nem kell, a forgo tanyer a rajta lecsapodo folyadekot a centrifugalis ero miatt aramoltatja. Ezert kell csak az oldalakba a szovet, hogy ezt felvegye es elvezesse a talpig."

Vegyük át még egyszer, megpróbálok értelmet látni bele. A folyadék útja tehát valami ilyesmi lenne szerinted:
talp (hőforrás) -> a folyadék elpárolog -> rákerül a forgó korongra, ott kicsapódik (leadja a látens hőt) -> a centrifugális erő kikényszeríti a forgó korong peremére -> onnan kispriccel az olalfalakra -> az oldalfalakról pedig a kapillárisok visszavezetik a baseplate-re.
Így látom értelmét, de nagy probléma a forgó korong és az állo oldalfalak közti tömítés, ott ki fog szökni a folyadék, és a hőkamra fokozatosan kiszárad, tönkremegy. Nem véletlen, hogy a hőcsöveket, hőkamrákat teljesen zárt kivitelben készítik!

"Konnyen lehet, hogy kevesebbel, mint a 25um-es precizios megmunkalas."

Amint azt idéztem is, a fejlesztők szerint hagyományos megmunkálási eljárásokat használtak.

"Most komolyan a csapagy zajan aggodsz?"

Nem a csapágy, hanem az egymás felett forgó >10 cm2 felületek, illetve a korong >10cm kerületén levő tömítés zaján! A kerületen ráadásul sokkalta nagyobb a sebesség, mint a tengelynél.

[ Szerkesztve ]

valami melót, hagyjunk már a mérnököknek is..

bár szvsz ilyen kicsiben, talán nem kellene ezért aggódni, itt nem egy több tonnás járművet kéne arrébb mozgatni, hanem csak egy bordát, ill. így a proci középső része is hatékony hőátadó lehetne.. 0dB mellett, csak a venti szélzaja adna némi hangot..

"Egyedi vagy és megismételhetetlen! Csakúgy, mint bárki más!!!'" - 3Dmarkillers - hwbot.org

Azért a 0 dB egy hangyányit optimista becslés, legtöbb ventinél is a szélzaj adja a "némi hangot".
Valamint az az érzésem, hogy lebegtetni a vasat megintcsak nem kevés energiába kerülne.

Igen, jol latod.

[ Szerkesztve ]