Hogy kis tömegű objektumot marha nagy sebességre gyorsítva, ellehetne érni marha nagy rombolást.

A nagy sebesség abból jelent előnyt, hogy gyorsabban eléri a lövedék a célpontot. A lényeg viszont az, hogy a mozgási energiájának minél nagyobb részét átadja a célpontnak. Tehát a torkolati energiájából minél több realizálódjon a célon. Erre a nehéz lövedékek az ideálisak, mivel a tehetettlenségük folytán a célig tartó úton kevesebb mozgási energiát vesztenek (azonos légellenállás esetén). A másik lehetőség, hogy csökkentik a légellenállást (űrméret alatti lövedék).

A nagy torkolati sebességű kis lövedék természetesen képes komoly pusztítást végezni, csak arra akartam utalni, hogy az EM lövegek e téren azért nem mozognak más dimenziókban, noha egy 2500-3000m/s torkolati sebesség még várhatóan elérhető, de itt nem a rombolás mértéke az indok, hanem inkább ez által elérhető hatótávolság.

Lényegében a mai fegyverek kicsit továbbfejlesztve,

A kinetikai fegyvereknél jelenleg inkább az ETC (Elektro-kémiai) megoldásban látják a hatásfok növelésének legéletképesebb megoldását. Itt lényegében arról van szó, hogy a hajítótöltet begyújtását tovább optimalizálják, így nagyobb torokolati energiát és jobb belballisztikát lehet elérni.

A másik indok az EM ágyúk ellen a hatásfokuk, az US NAVY "papír" EM ágyúja 50%-os hatásfokkal bír, vagyis ahhoz, hogy 20MJ torkolati energiát érjenek el, cirka 40MJ elektromos energiát kell befektetni. Csakhogy a jelenlegi, laboratóriumi EM ágyúk hatásfoka inkább a 20-30%-os tartományban mozog...

Egy diszkrét kérdés: vagy abban bízol, hogy nem értette volna meg a közönség, vagy nem tudtad ?

Ha én sem értem tökéletesen azt, amiről írok, akkor milyen jogon írok róla? Lehet, hogy csak félrevezetem az olvasót, márpedig ismeretterjesztőnek szánom az írásaimat, nem pedig félrevezetőnek, összezavarónak, felesleges okoskodásnak. Én is mérges vagyok akkor, amikor amúgy széles körben olvasott médiákban zöldségeket írnak / mondanak olyasmiről, amihez egy picit értek. Egy laikus elhiszi, amit ott írnak, és a téves tudás "rögzül" benne.

Van épp elég ostobaság a neten, engem az motivál, hogy az emberek ismeretanyagát bővítsem, így ha legközelebb azt olvassák az Indexen, Origón, Blikkben, akárhol, hogy "Itt az űrtechnikás szuper-lézer!", és ott hosszasan ecsetelik azt, hogy milyen szuper-hiper-megalézert teszteltek már megint laboratóriumban, vagy szerelnek mondjuk az USS Ponce-ra, akkor legyen egy kis fogalma arról, hogy mi is áll a háttérben, milyen kísérletek voltak eddig, és milyen nehézségekkel kell egy ilyen rendszernél számolni, és hogy valójában mondjuk a LaWS 33kW-os teljesítménye mire is elegendő...

Ok, fellengzősen hangzik, tudom...

Sokkal kisebb helyen, sokkal nagyobb energiát lehetne előállítani, és simán eltudnék képzelni így akkora energiájú lézert, amivel városokat lehetne eltiporni, vagy bolygókat. (Star Wars)

Tessék, akkor most kudarcot vallottam.
A cikkben szerepel a hatásfok, és próbáltam rávilágítani, miért fontos annyira. Most vedd a Halálcsillag lézerét, teljesen mindegy, vegyünk egy embertelenül magas teljesítményszintet, mondjuk YottaWattos (1000^8 Watt) lézerünk van, mekkora hatásfokkal is számolhatunk? Mert ha 50%-os hatásfokkal is számolunk, akkor az az energiaszint, amit a célponttal közlünk (és képes egy bolygót elpusztítani), egyben jelentkezik a lövés közben is hőként. Szóval vagy extrém magas hatásfokú lézer- (és energia-)rendszerre van szükségünk, vagy pedig extrém hatásos hűtőberendezésre van szükségünk, hogy a lövés pillanatában keletkező hulladékhő ne vaporizálja el a Halálcsillagunkat.

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.