Hetente többször gyalog megyek dolgozni. A buszmegállóig kb 20 perc normális tempóban. Ez a kb két kilométer eső után egy izgalmas PC-s játékkal vetekedik. Kerülni a tócsákat, felmérni a szemből vagy a hátam mögött lévő autók sebességéből, hogy az épp esedékes utcai, vizzel teli kátyút ne egyszerre érjük el. Néhol még járda sincs. Komoly logikai, szellemi munka. Az út utolsó harmadában van a mission impossible. No, itt kátyúhegyek vannak kb 300 m-es szakaszon.
A budapesti forgalom persze más tészta. Igazad van abban, hogy nehéz a rossz látási viszonyok, megnövekedett fékutak, ingerült autósok, és figyelmetlen gyalogosok között még a tócsákra is figyelni. Én egy kisvárosban lakom, ahol a gyalogútamon max álmos és figyelmetlen, a sebességhatárt 100-150%-osan átlépő autósokkal találkozom, és az eredeti történet helyszíne sem a szombat délelőtti óriási forgalmáról híres.
www.refujvaros.hu
