Hozzátettem én is, hogy ez egy végtelenül túlegyszerűsített példa, de attól még tény, hogy hiába látszik teljesen szekvenciálisnak, elvben még ennél az egyszerű példánál is lehet párhuzamosítani. Szóval párhuzamosításra alkalmatlan feladat nem létezik.

Hogy milyen bonyolultságnál éri meg párhuzamosítani, az meg olyan sokmindentől függ, hogy nincs értelme róla beszélni.

Végül pedig egy párhuzamosításnál nem feltétlenül az időnyereség tényező a fontos. Sokkal inkább az energiahatékonyság. Vegyünk egy a példádnál életszagúbb esetet. Ha egy adott feladatot 1 db processzormag 5 Ghz-en ugyanannyi idő alatt végez el, mint 2 db mag 3 Ghz-en, akkor lehet a 2 db magot 5 Ghz-en járatva jóval kevesebb idő alatt lefuttatni a feladatot, de sokkal valószínűbb, hogy maradnak 3 Ghz-en, és így hatalmas fogyasztást spórolnak rajta, nem mellékesen pedig egy több magos, alacsonyabb órajelen járó processzor olcsóbb is, mint egy kevesebb maggal, magasabb órajelen járó. Pénz, és energiasprórolás. Erről szól a mai világ, nem pusztán a sebességről.