A gázönyújtós példádhoz egy analógia:
Van egy gázzal töltött labdám, amelyben a gáz belső nyomása kezdetben egyenlő a légköri nyomással. Majd összeszorítom a labdát, a légköri nyomás fölé emelem a benne lévő gáz nyomását, vagyis munkát végzek. A labdán van egy állítható nyomású szelep, amely ha egyszer kinyit, akkor már nyitva is marad, pl. átszakad a membránja. Ahogy összenyomva tartom a labdát, elkezdem csökkenteni a szelep nyitási nyomását és egyszer csak megnyit a szelep, kiáramlik a gáz és munkát végez pl. egy dugattyú elmozdításával. Na de a munkát már korábban, a labda összenyomásakor befektettem és a gáz akkor is kiáramlik és munkát végez, ha a szelep megnyitása előtt egy satuba teszem a labdát, amely ugye nem képes további energiát közölni a gázzal.
Most tekintsünk el attól, hogy a szikra után a kezem tovább szorítja a piezokristályt, amint a labdát is tovább tudom szorítani a szelep megnyitása után is. A lényeg szempontjából mindkét esetben irreleváns a további energiaközlés, hiszen az mindkét esetben akár el is kerülhető.
Edit: A szelep nyitási nyomásának csökkentése analóg a szikraköz csökkentésével.
[ Szerkesztve ]
A szakember olyan barbár, akinek tudatlansága nem terjed ki mindenre. (Stanislaw Lem: Az Úr hangja)
