simán visszamegyek fizikát tanulni, rám férne, s meg sem sértődöm
de mit csináljak, ha a forrásszövegekben ez van:

JR East expects a generating capacity of total 1,400kW/sec per day.

meg ilyen:

In addition, since the installation area (and the experiment as a whole) is
larger than the area of last year’s experiment, our target is to produce daily electricity of 2/3 500kW-seconds, equivalent to the electricity needed to light a 100W light bulb for 80 minutes.

"fácánjava calvadosban/teljesítünk, egyre jobban " - Konok Péter

"daily electricity of 2/3 500kW-seconds" Ez korrekt, helyes. kWs. olyan van, ez leforditva kJ. Az utana levo resz is megallja a helyet.

tényleg blőd mértékegység

ötletnek nem rossz, de az utlsó idézet alapján naponta akarnak annyi energiát termelni, ami 1db 100W-os izzót 80percig üzemeltet? az viszont kevéske

[ Szerkesztve ]

Az egészben az a vicces, hogy kWs létezik ugyan, még ha igencsak furcsa is, de kW/s még csak nem is létezik, hiszen a watt már eleve teljesítmény, nem lehet osztani az idővel. Mert ugye 1W = 1J/s.

Kész röhej, hogy műszaki újságírók (és itt nem rád gondolok, hanem az eredeti cikk írójára) képesek ilyen baromságokat leírni.

A szak­ember olyan barbár, akinek tudatlansága nem terjed ki min­denre. (Stanislaw Lem: Az Úr hangja)

kWs-ban szoktak néha mérni forgatáson.. kW/s viszont tényleg hülyeség
amúgy lehetne ilyet fitnessz termekben is alkalmazni.... az elv tetszik!

Elég jó ötlet. Remélem fogják tudni még javitani a teljesítményt.

Betenni egy dnb szórakozóhelyre.... ehhh nem kis energiát termelnénk dance közben!
Na de ha sok a pokemon akkor felesleges...

Mondjuk a techno/trance/progi fanok is tombolnak eléggé zene közben szóval ők is megérdemelnének egy ilyen padlóval ellátott szórakozóhelyet.

Szenzéjsön vájt partyin is elég jól termelné az energiát

"Cuccok: csattogós lepke és tiki-taki" └[ʘヘʘ]┘

Szerintem egy zúzós koncerten pogo és tombolás sem csak egy 10W-os neont üzemeltethetne : )

Kreatív ötlet, még sok ilyet!

Nekem az ötlet nagyon tetszik, Tokióban, meg más, óriási lakossággal rendelkező nagyvárosban kéne lefedni az utcákat, rögtön meg lennének oldva az energiaproblémák itt ott. Egy csomó jó ötletük van a tudósoknak, kutatóknak, feltalálóknak, de a rohadék mágnások (nem csak ők) nem hagyják őket kibontakozni direkt. Egyszer még úgyis eljön az az idő, hogy végre érvényesülhetnek a zseniális ötletek.

#8 Puma K: Szerintem is jó ez az eco-disco, valóban jó lenne egy prog vagy minimal bulin. Adna a hangulatnak.

[ Szerkesztve ]

Vagy az autópályákat eleve ilyen technológiával ellátva kellene építeni és akkor az autópályadíjat az autó energiatermelő mozgásával ledolgozza.

Éppen olvasok egy érdekes könyvet az antigravitációról... képtelen vagyok lerakni.

Betenni egy dnb szórakozóhelyre.... ehhh nem kis energiát termelnénk dance közben!
... és még sokkal többet megtakaríthatnának, ha brutál hangosítás helyett rádiós fülhallgatót osztanának a bejáratnál...

Viccesek ezek a dolgok, de igazából csak játéknak jók.

Ui.: kiszámolta valaki, hogy mennyi energiába kerül egy efféle cucc előállítása, beszerelése? Hm?

[ Szerkesztve ]

/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

...ha brutál hangosítás helyett rádiós fülhallgatót osztanának a bejáratnál...

Ááá... akkor nem lenne egy nagy közös lüktető, élő, folyamatosan mozgó valami ami amúgy dnb partykon van. Mikor mindenki együtt indul be a csontig hatoló zenére és mosolyog a másikra... Vagy akár együtt közösen mennek be a tánctérre és dáréznak egy jót.

Arról a fülhallgatós diszkóról meg hallottam már (volt szigeten), de szerintem az valami oltári nagy gyökérség. Akkor már nem lenne meg az a feeling mint egy normális szórakozóhelyen ahol mindenki mindenkivel táncol, hanem mindenki fogná a fülhallgatóját hogy le ne essen dance közben és mindenki csak a földet bámulná. Nekem ez idegen.

"Cuccok: csattogós lepke és tiki-taki" └[ʘヘʘ]┘

Jó ötlet, de mint azt már előttem is kifejtette valaki, a sínek alá is mehetne a cuccból... A gond csak annyi, hogy ahhoz meg kell bontsák a síneket, ami szép nagy felfordulást okozna. De ide a négyes metróhoz simán jöhetne Meg a MÁV ahol újtítja a vágányokat, oda is lehetne pakolni; ha nem sokkal, de kisebb lenne a villamos energia-igényük

[ Szerkesztve ]

Jo otlet? Haaat... OK, hogy olyan helyen, ahol az energia amugy is elveszne, trukkoznek effelevel. Ossze kell vetni a cucc eloallitasanak energiamerleget az elettartammal, meg az arat a megtermelt energia araval, aztan donteni. De!

Ha te beepited a cuccot a sinekbe (uttestbe, ahogy mashol talaltak effelet), azzal megnoveled a jarmu mozgatasanak nehezseget. Az igy 'nyert' energiat pedig rossz hatasfokkal visszaalakitod energiava. Szoval mondja mar el valaki nekem, hol is eri meg itt ot kilowattbol egyet csinalni hatalmas befektetessel? Hm?

/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

Én is ugyanezt akartam írni. A síneknek átadott energia "hasznosítása" nem ugyanaz, mint a fékezési energia visszatáplálása a hálózatba.

Sajnos jelenleg a legtöbb "zöld" energiaforrásra is érvényes, hogy az eszközök előállításának környezeti terhelése plusz az eszközök ára az élettartam alatt nem jön vissza. Ezalól jelenleg csak a szélerőművek (már ahol) és a bioüzemanyag a kivétel. Az utóbbi kizárólag csak azért, mert a megnövekedett élelmiszerárakon keresztül mindenki szubvencionálja, ám ez a szubvenció nem jelenik meg a mérlegben.

A szak­ember olyan barbár, akinek tudatlansága nem terjed ki min­denre. (Stanislaw Lem: Az Úr hangja)

Minden mondatod igaz, tökéletesen kiemelted a lényeget.
Ha minden járda ilyen cuccal lenne lefedve, akkor az olyan lenne mintha mindenki egész nap csak hegyre felfelé menne. Tánc, buli esetén elmegy, mert akkor a felesleges energia leadása az egyik cél. Ez az energia sincs ingyen, csak nem tudatosul az emberekben, hogy ugyanaz mintha egy rázós zseblámpát adnának a kezükbe néhány másodpercre. A megtermelt energia bizony az emberi izommunka eredménye.

-De ez hogy lehet? ... Tegnap még működött! ...

nem, a megtermelt energia a gravitacio eredmenye. Amikor ralepsz, akkor piezo kristalyokat osszenyomsz. Ehhez kell a gravitacio, emi lefele huz teged. Az meg mindig hat, mikozben te egy masik iranyban mozogsz. Autoknal is alapvetoen a gravitacio adja vissza az energiat, es ez is olyan hulladekenergia, mint pl a kipuffogogazok valamilyen hasznalatanal visszanyert. Ugyanis ha nicns semmi a talajban, akkor is megvan a hatas, csak vegkepp nem hasznalod, szepen hove alakul az uttestben, mikozben csillapitott rezgest vegez az uttest anyaga.

Egyetértek. De azzal is, amit Rive írt az előállítással kapcsolatban. De amíg nem ismerjük a gyrtási folyamatát egy ilyen piezo-kütyünek, meg az előállítási költségeket, addig érdemben nem lehet beszélni róla, hogy mennyi energiát takarít meg.

Ez nem igy mukodik. Alapvetoen kulonbozik egymastol az ero es a munka fogalma. Munka csak akkor van, ha van valamekkora elmozdulas az ero iranyaban. Ezt az elmozdulast te izomerovel 'ujitod meg'. Felemeled, leteszed a labadat. Ranehezedsz, belesuppedsz. Aztan ujra.

Nomost nem tudom, van-e tapasztalatod keplekeny (nem rugalmas) talajon valo jarasrol. Pl. homok. Hidd el, faraszto. Ahhoz, hogy egy effele rendszerbol ertekelheto mennyisegu energiat szedj ki, nagyon keplekeny szonyeg kell.

/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

Amikor ralepsz, akkor piezo kristalyokat osszenyomsz
Tehát magasságot vesztesz, a helyzeti energiád alakul át. Ahhoz, hogy visszanyerd a magasságodat, az elvesztett energiát vissza kell táplálnod izommunkával. Nagyon pongyola fogalmazás bocsi, de nem fizikaórán vagyunk, hogy képleteket rángassak elő. Mint az elöttem lévő is írta helyesen, az energia nem a semmiből lesz. A gravitáció meg nem energia vagy energiát tároló erő.

-De ez hogy lehet? ... Tegnap még működött! ...

Úgy néz ki most kezdik mindenhol tesztelni ezt a technológiát.
Itt egy másik felhasználási terület is.

plusz #22:

Ooo, kontzervativ eroter, mezo ismeros? A gravitacios mezo ilyen. Ami energiat vesztesz a felemelkedessel, azt visszakapod a lesullyedeskor. Piezo kristaly az miota rugalmas? Hogy fole tesznek egy gumiszonyeget? Az mennyire rugalmas? Probaltal mar gumiszonyegen menni? Kozel sem oylan veszes, mint a homokba besullyedes.A nagy elmozdulas meg ap iezo kristalyoknal pl kvazi ertelmezhetetlen, hisz egy kristalylap gyakorlatilag eszrevehetetlen meretu elmozdulast hoz letre, kulso nezetben alid deformalodik. Pl a piezo befecskendezoknel is sok kristalyt kell osszepakolni, hogy ertekelheto merteku elmozdulashoz jussunk, amihez kell meg egy himba, hogy megemelje a fuvokat.

#20: mirol is beszeltem?[link]

[ Szerkesztve ]

Nezd. Fizikai szempontbol konkretan arrol beszelsz, hogy nem erted a dolgot, de ez mas kerdes.

A piazo csak akkor rugalmas, ha a nyomas hatasara keletkezo feszultseg rajtamarad az anyagon. Ha levezetik rola - azaz amperszervolt energiat kicsatolnak a cuccbol - akkor mar nem.

A fizikai torvenyeket piezoval se tudod meghagni. Akkor is elmozdulasszorero mennyisegu a max kiveheto energiad, ha fejreallsz. Ha kicsi az elmozdulas, akkor kicsi az energia. Es ennyivel tobb energiaba kerul a dolgok mozgatasa a piezon.

[ Szerkesztve ]

/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

Ajjaj, egyre rosszabb, egyre egyértelműbben kürtölöd világgá, hogy halovány fogalmad sincs az erő és a mechanikai munka fogalmáról.

Edit: És a vektorokról sem.

[ Szerkesztve ]

A szak­ember olyan barbár, akinek tudatlansága nem terjed ki min­denre. (Stanislaw Lem: Az Úr hangja)

Fizikai szempontbol te erted egyaltaan a konzervativ mezot es az abban vegzett munkat, mitn olyat?
Valami ilyesmi mintha meg szigorlatokon is lett volna, tudod. Klf. variaciokban, pl. statikus elektromos, gravitacios, kalkulus, elmeleti matek, tudod. De jatszhatunk ki-a-hulyebbet, ha gondolod.

Elso lepeskent dontsd el, mi a kerdes. Az, hogy a dolog mennyire akadalyoz, mikeppen a masodik bekezdesedben irtad, vagy az, hogy nem akadalyoz: amit meg ugye az elsoben probalsz kifejteni.

Utana mehetsz a kovetkezo korre, a sajat otletedkent szereplo sin ala szerelheto rendszer elemzesere. Aminel ugye minden hatrany hatvanyozottan jelentkezik. Es amibe #16 masodik reszeben mereszeltem belekotni.

[ Szerkesztve ]

/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

Még csak annyit: kérlek, próbáld meg felírni, mennyi mechanikai munkát kell végezned ahhoz, hogy mondjuk 10 lépcsőfokon összesen 1 méter magasra juss, ha a tested tömege 100kg. Az egyszerűség kedvéért vegyük úgy, hogy a vízszintes irányú mozgásod ideális körülmények között zajlik, tehát mindenféle súrlódás nélkül.

A szak­ember olyan barbár, akinek tudatlansága nem terjed ki min­denre. (Stanislaw Lem: Az Úr hangja)

Na és mennyire hatékony ez az energiatermelés? 10000 év múlva visszahozza az árát, és tele van káros anyagokkal?

A lábad alatt a talaj lesüllyed. Ha piezo, akkor az. Ha egy piezo nincs elektromosan terhelve (nyitott kivezetések) akkor az általa létrehozott feszültség ellene dolgozik az őt létrehozó erőnek, ilyenkor ideális esetben (tökéletes kristály, nincs szivárgóáram, az indukált feszültség mehet akármilyen magasra, stb.) a piezo nem is hajlik meg, de energiát sem nyersz ebből a rendszerből. Ha energiát veszel ki, akkor a kristály meghajlik. Ha kicsit, de akkor is. A kinyerhető energia is nagyon kicsi. A piezo kristály lesüllyedt alattad, a rendszerből energiát nyertél. Továbblépés esetén neked már felfelé is meg kel tenned azt az utat, amit lesüllyedt alattad a kristály, azaz munkát végzel. Ha csak vizszintesen haladsz mert nincs alattad piezo(-k sorozata) akkor munkavégzés sincs fizikai értelemben (biológiailag igen, de most minket nem érdekel).

-De ez hogy lehet? ... Tegnap még működött! ...

A leírásod nem egészen pontos:

Bizony meghajlik az a piezo, különben nem keletkezne feszültség. Csak miután a dolog oda-vissza működik (ideális piezo esetén, ahogy írod is), a létrejött feszültség meg is szűnik, amint a piezo rugalmasan visszahajlik az eredeti állapotba - hiszen a feszültség önmagában még nem munka, ahogyan az erő sem az. Vagyis a piezo mindaddig lényegében mechanikai energiát tárol, amíg az energiát elektromos úton ki nem veszed belőle, vagyis adott feszültségen áram nem folyik.

Amikor úgy lépsz le a piezóról, hogy nem veszed ki belőle az energiát, akkor a rugalmas alakváltozás esete forog fenn, vagyis lelépéskor az (ideális) piezo ideális rugóként működik és mintegy visszalök az eredeti magasságba. Ilyenkor nem történik mechanikai munkavégzés, csak a helyzeti energia alakul át mechanikai energiává (a rugóban/piezóban tárolva), majd pedig vissza.

Ha kiveszed a piezóból az energiát, akkor is visszahajlik az eredeti állapotba, ám ekkor nem fog erőt kifejteni az adott úton, ezért neked magadnak kell felemelned magadat a gravitáció ellenében.

Ezért is javasoltam Kopinak, hogy számolja ki, mennyi mechanikai munkát végez, ha felmegy a lépcsőn, hiszen itt gyakorlatilag arról van szó.

A szak­ember olyan barbár, akinek tudatlansága nem terjed ki min­denre. (Stanislaw Lem: Az Úr hangja)

Pontosan tudom mennyi munkat vegzek: egy Joulelal sem tobbet, mitn amit visszanyerek amikor lejovok a lepcson.

#32 demagóg: a jelen rendszer mukodesenel amikor siman elmesz, akkor is ott a deformacio, a talajban, utban. Mondjuk ezt jol erezheted is, amikor egy teherauto elmegy a kozelben es megremeg egy egesz epulet akar. Na ezt akarna kinyerni a rendszer, ami amugy is elvesz.

[ Szerkesztve ]

Akkor az előzőekben leírtak alapján máris tudod, miért írtál butaságokat a metrós példában. Ott ui. a gumiszőnyeg rugalmas, a márvány padló pedig nem deformálódik, így egyik sem vesz el tőled energiát. Ha viszont a cikkben leírt piezo elemeket tennék a padló alá, máris enetgiát vesztenél, ami egyenértékű lenne azzal, mint ha folyamatosan egy kis emelkedésű lépcsőn mennél felfelé.

Az utak és a talaj már kissé más, ha nem közvetlenül a járművek alatt, hanem az úttól távolabb akarod elhelyezni a piezókat. Csak hát ott olyan kevés energia nyerhető ki, ami messze nincs arányban a beruházási költségekkel.

A szak­ember olyan barbár, akinek tudatlansága nem terjed ki min­denre. (Stanislaw Lem: Az Úr hangja)

A tökéletes rugalmas rugalmatlan alakváltozásba már nem belemenni. Van egy érdekes kísérlet, érdemes elvégezni. Veszel egy piezos gázgyújtót. A szikraközt jó nagyra állítod. Adott erővel elkezded szorítani. Érzed, hogy keményen ellenáll. De fizikai értelemben nem végzel ekkor még munkát. Csavarhúzóval kezded csökkenteni a szikraközt. Az átütési feszültség elérésekor (energiát veszel ki a rendszerből) megindul a szikrasorozat, és hirtelen könnyen összenyomhatóvá- hajlíthatóvá, konstrukció függő) válik a kristály, érzed, hogy a kezed alatt hirtelen megindul a nyomógomb. Ezt az energiát veszed ki a rendszerből amit összenyomáskor viszel bele. A kristály visszafele is működik, azaz ha feszültséget kapcsolsz rá, akkor meg akar hajolni. Ha nem hagyod hajolni, akkor eltörik, mint pl a beszáradt piezofejes nyomtatóban. Ha hagyod hajolni, akkor áram is lesz, tehát energiát viszel be ami mindjárt az elmozdulás során ki is jön a rendszerből. Van még egy variáció, hogy márpedig erő nem számít alapon csakazértis összenyomod-hajlítod a piezot. Ekkor ideális esetben tényleg nem történik alakváltozás, mert "ellentart" a létrejövő feszültség. Amint a feszültség eléri a kristály vagy a környezet átütési szilárdságát, akkor átütés - áram - energia kivétele történik és esetleg a kristály tönkremenetele. De terheletlen állapotban az ideális piezo kristály erő hatására nem szenved alakváltozást. Csak elektromos feszültség mérhető rajta, de ugye az meg nem energia. Ahogy írod, valóban van egy az egyéb anyagokra is jellemző rugalmasság a rendszerben, de ez esetünkben érdektelen az energia kinyerésének szempontjából. Szerintem erre gondoltál akkor amikor energia kinyerés nélkül lépünk le a piezorol. Valóban van egy "rugózása" a kristálynak, de ez messze nem jár akkora elmozdulással mint amikor hagyod, hogy az indukált feszültség hatására áram formájában energiát vegyál ki a piezobol (ami a hajlítás során megy bele). Ez ugyanaz az energiatárolási eset mint egy normál rugónál.

-De ez hogy lehet? ... Tegnap még működött! ...

Ez ugyanaz az energiatárolási eset mint egy normál rugónál.
Jah. A piezo itt lenyegeben egy vezerelheto 'josagu' rugo.

/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

Továbbra sem értek egyet veled. Ha belegondolsz a már említett mechanikai rugós analógiába, akkor azonnal látod, hogy energiát csak úgy tudsz bevinni a rugóba, ha az (rugalmas) alakváltozást szenved. A piezokristállyal sincs ez másképp.

A gázöngyújtós példád sántít:

"Adott erővel elkezded szorítani. Érzed, hogy keményen ellenáll. De fizikai értelemben nem végzel ekkor még munkát."

Ahogy szorítom a gázöngyújtót, erőt fejtek ki egy adott (igaz, kicsi) úton, vagyis munkát végzek. Olyan nincs, hogy energiát közlök a piezokristállyal anélkül, hogy az rugalmasan deformálódna - hiszen a piezokristálynak kapacitása is van, amely kapacitáson feszültség jelenik meg, vagyis töltéselmozdulás történt. De a töltésel átrendeződése a piezokristályban eleve a mechanikai deformáció hatására közetkezik be.

Vedd észre, hogy a szikra még azelőtt indul meg, hogy hirtelen könnyűvé válik a mozgás, hiszen a bevitt energia jön ki elektromos energia formájában. Amikor könnyűvé válik a mozgás, akkor már nem végzek munkát, hiszen van ugyan megtett út, de erőkifejtés nélkül, azaz nem történnt munkavégzés.

"A kristály visszafele is működik, azaz ha feszültséget kapcsolsz rá, akkor meg akar hajolni. [...] Ha hagyod hajolni, akkor áram is lesz, tehát energiát viszel be ami mindjárt az elmozdulás során ki is jön a rendszerből."

Éppen hogy nem jön ki, legalábbis ideális, veszteség nélküli kristálynál nem. Áram két okból folyik: egyrészt mert a kristályban töltésátrendeződés következik be, másrészt pedig mert a kristály nem ideális, ui. véges az elektromos ellenállása. Különösképpen hibás az a kijelentésed, hogy a befektetett energia a kristály elmozdulásakor (elhajlásakor) ki is jön a rendszerből. Ezzel gyakorlatilag azt állítod, hogy amikor egy rugót energia befektetésével összenyomok, akkor ezen elmpzdulás (összenyomódás) során a befektetett energia ki is jön a rugóból.

Az egyéb anyagokra is jellemzó rugalmasság más tészta, hiszen a piezokristály nem veszteségmentes energiatároló ill. -átalakító. Amint pl. a sima rugó sem. A veszteségek mértéke persze eltérő lehet.

Kérlek, gondold át még egy kicsit, amit most leírtál, akkor rájössz, hol van benne a hiba.

A szak­ember olyan barbár, akinek tudatlansága nem terjed ki min­denre. (Stanislaw Lem: Az Úr hangja)

A gázönyújtós példádhoz egy analógia:

Van egy gázzal töltött labdám, amelyben a gáz belső nyomása kezdetben egyenlő a légköri nyomással. Majd összeszorítom a labdát, a légköri nyomás fölé emelem a benne lévő gáz nyomását, vagyis munkát végzek. A labdán van egy állítható nyomású szelep, amely ha egyszer kinyit, akkor már nyitva is marad, pl. átszakad a membránja. Ahogy összenyomva tartom a labdát, elkezdem csökkenteni a szelep nyitási nyomását és egyszer csak megnyit a szelep, kiáramlik a gáz és munkát végez pl. egy dugattyú elmozdításával. Na de a munkát már korábban, a labda összenyomásakor befektettem és a gáz akkor is kiáramlik és munkát végez, ha a szelep megnyitása előtt egy satuba teszem a labdát, amely ugye nem képes további energiát közölni a gázzal.

Most tekintsünk el attól, hogy a szikra után a kezem tovább szorítja a piezokristályt, amint a labdát is tovább tudom szorítani a szelep megnyitása után is. A lényeg szempontjából mindkét esetben irreleváns a további energiaközlés, hiszen az mindkét esetben akár el is kerülhető.

Edit: A szelep nyitási nyomásának csökkentése analóg a szikraköz csökkentésével.

[ Szerkesztve ]

A szak­ember olyan barbár, akinek tudatlansága nem terjed ki min­denre. (Stanislaw Lem: Az Úr hangja)

A piezokristály mérete szvsz nem összemérhető egy ember, vagy vasúti szerelvény méretével, vagyis fölösleges vitatkozni azon, hogy a benyomódás miatt mennyivel kell több energiát befektetni a haladásba. Nem gondolom, hogy érezhetően nagyobb energiát kell befektessek a haladásomba, hogyha egy olyan felületen lépkedek, ami maximum 2 mm-t besüpped, mintha egy olyan felületen lépkednék, ami nem süpped be egyáltalán. A vasúti szerelvényeknél pedg a sínek egyenetlensége miatt szerintem több energia megy kárba, mint a piezo-elemek miatti süppedésből származó energiaveszteség.

Ennek a rendszernek sok helyen lehetne hasznát venni, akár hazánkban is. De itt ugysem lenne divat. Itt az a divat, hogy elektromos éősort tekernek minden fára, még a leg lerobbantabb utcában is

Meglepődnél, ha tapasztalnád, mennyire nehezíti a járást akár 2mm besüppedés is. Idősebb embereknek még rosszabb lenne.

"A vasúti szerelvényeknél pedg a sínek egyenetlensége miatt szerintem több energia megy kárba, mint a piezo-elemek miatti süppedésből származó energiaveszteség."

Ez lehet. Na de akkor is az lenne a helyzet, hogy a besüppedés miatt a szerelvény meghajtására felhasznált villamos energia x wattal megnőne, majd ezt az x wattot kurva nagy beruházással, ám annál rosszabb hatásfokkal visszaalakítanánk x/10 (vagy legyek nagyvonalú: x/5) watt villamos energiává. Nem éppen hatékony megoldás, ugye?

A szak­ember olyan barbár, akinek tudatlansága nem terjed ki min­denre. (Stanislaw Lem: Az Úr hangja)

Ezzel gyakorlatilag azt állítod, hogy amikor egy rugót energia befektetésével összenyomok, akkor ezen elmpzdulás (összenyomódás) során a befektetett energia ki is jön a rugóból.
Nem, amikor tanították akkor sem szerepelt a helyettesítő modelben rugó. Előkeresem, hogy hogy is volt ez pontosan. Lehet, hogy én emlékszem rosszul, bár az eredeti felvetésre hasonlóan reagáltunk. A piezos példámban pont az volt a lényeg, hogy az erő kifejtése még nem energia átadása, mert nincs elmozdulás. Energia betárolás sincs. Bár ahogy olvasom amit írtál ez mégsem igaz, mert ott van a saját kapacitás. Ezzel a piezo nyomkodással sokat kisérleteztem, a tapasztalat is ez volt. Nem is hasonlítom a piezo hatást egy rugó összenyomásához. Igazad van, hogy a kristály kapacitása révén valóban képes energiát tárolni és tárol is. (kerámia rezonátorok, rezgőkvarcok) Régen az ínséges időkben monolit kondit használtunk rezonátornak, de ez már tényleg nagyon off.

-De ez hogy lehet? ... Tegnap még működött! ...

OK, akkor tedd a piezot egy satuba, szorítsd meg, majd reteszeld a satut, hogy ne engedjen ki - de azért ellenőrizd, hogy a satu továbbra is szorítsa a piezot. Ezután csökkentsd a szikraközt és próbáld ki, vajon lesz-e szikra.

Te ott téveszted el a dolgot, hogy nem veszel figyelembe két dolgot. Az lényegesebbik az, hogy bármely rugalmas testre ható erőt csak munkavégzéssel tudsz létrehozni - az erő fenntartásához persze már nem kell munkavégzés. Ez logikus, hiszen megnő a rugalmas test belső energiája, azt meg a semmiből nem szerezheti. (A rugalmatlan testeket hagyjuk, mert azokból nem nyerheted vissza az energiát, hiszen az a belső szerkezetváltozásra és súrlódásra fordítódik.)

A másik az, hogy a szikra által leadott energia igen kicsi. Éppúgy, ahogy kicsi munkát végzel a piezo összeszorításakor, ezért ezt a munkát hajlamos vagy elhanyagolni.

A piezónál nem csupán a kapacitás tárolja az energiát. A pezo egy energiaátalakító eszköz, amely a benne lévő mechanikai feszültséget (ill. annak egy részét) képes villamos energiává alakítani, ha rákapcsolsz egy fogyasztót.

A szak­ember olyan barbár, akinek tudatlansága nem terjed ki min­denre. (Stanislaw Lem: Az Úr hangja)

Sétánál 1,6lépést teszünk meg körülbelül másodpercenként (én legalábbis) az percenként 96 lépés, óránként 5760. Óránként a sétához egy 60kg-os embernek ( a cikk azzal számol) kb 200kcal-ra van szüksége. Ha ülünk, nem sétálunk akkor kb 60kcal a fentartásunk/óra, tehát 160kcal-al számolhatunk (ami a lépésekre fordítódik). Akkor 1 lépés kb 0,27kcal ami 1,1kj azaz 1,1Ws. Tehát ha járdába akarnánk ezt a cuccot rakni, és feltételezzük, hogy 50%os a hatékonysága akkor 1,2Ws-re növelné az egy lépéshez szükséges energiafelhasználást. (mert 2 lépés alatt termel 0,1Ws-t) tehát 9%-al növelné az elhasznált energiát. Azaz egy nagy (városi) túra (15km/ 3 óra) alatt nem 600, hanem 654kcal-t használnák fel (3 óra alatt 54 kcal meg nem megerőltető, ezt Te is beláthatod)

egyébként ha a járdára, legalábbis bizonyos részeire tennénk, kikerülnénk a kórházak környékét.

Nekem tetszik az ötlet, a metróban különösen jó. Kéne még 1 a mozgólépcső aljára, tetejére is és akkor 3 ponton 3x annyi energiát termelne, ha nem többet (hosszabb mint 2 lépésnyi)

[ Szerkesztve ]

Tapasztalom, a szobámban szép nagy szőnyeg van, nem a padlószőnyeg-fajta, ami szinte nem is süpped, hanem egy "normális" (nem vagyok szőnyegszakértő ). Semmi különbséget nem látok, de ettől függetlenül igazad lehet.