Amikor Fehérváron ott dolgoztam a Philipsnél, a piaci minőséggel és az azzal kapcsolatos akciókkal foglalkoztam, műszaki megoldások felkövetése/kidolgozása a támogató csapatokkal.
A legmegbízhatóbb statisztikai forrásunk futó minőségre a német Saturn és a Mediamarkt volt. Amikor átjött Fehérvárra a lapos TV gyártás, a ötödik, hatodik helyen volt visszahozási rátában a Philips a brandek között. (pontos százalékra már nem emlékszem, de bőven a japánok mögött kullogtuk, és az LG is jobb volt. A Samu már akkor sem :-) )
Ebben volt jópár hülye SW bug is,főképp az installáció környékén, csak mire visszavitték a szervízbe, eltűnt a hiba, ment vissza vevőnek, hogy semmi baja a terméknek. Nem túl hatékony módja a vevők megtartásának..

2010-ben már mind a Saturn mind a Mediamarkt statisztikái szerint a Panasonic után a második legkevesebb vásárlói panasz volt a TV termékeinkre. Ami azt jelenti, hogy jobbak voltunk az összes többi japán és dél-koreiai gyártónál a vásárlói panaszok tekintetében.
Ezt kb 3 év alatt hoztuk össze, és csak annyi volt a lényege, hogy újragomboltuk a kabátot és az felhasználói problémák és adatok értelmezését nem a szervízek (sok hónapnyi eladás után összegyűlő) statisztikai adatai alapján kezdtük el először. A szoftverfejlesztés szintetikus tesztjei szinte semmit nem értek a felhasználó élmény kiértéklése szempontjából.

Már az első általunk gyártott generációnál is rájöttünk, hogy nem a hibás alkatrészek okozzák a legtöbb bosszúságot, hanem a lefagyások, értelmetlenül, nem felhasználóbarát módon megírt szoftverek. Mivel kellő szervízes infó hiányában ezeket reménytelen volt hatékonyan reprodukálni a gyárban, ezért új módszereket találtunk ki.

-Pl elkezdtük aktívan olvasni a internetes szakmai fórumokat a hibák pontosabb megértése, leírása, reprodiukálása érdekében, mert ezeket a szervizektől nem kaptuk meg, vagy csak kódolva (a kódolás során sok fontos részlet elveszett). Természetesen a Review-k is hasznosak voltak :-)
-Még a végső termék bevezetése előtt háziasszony teszteket futtattunk, sztenderdizált, de a egyéni élményekre, problémákra rákérdező kérdőíveket hoztunk létre, ezeket hetente kiértékeltüké és a fejlesztésnek priorizált listát hoztunk létre belőlük (leggyakoribb, legbosszantónn, legkritikusabb hibák, stb)
Minél több hasznosítható és egyedi hibaleírást adott Valaki (esetleg fénykép vagy videófelvételllel, hibás mediával), annál olcsóbban vehette meg a termékét a teszt végén a dolgozó.
Aki nem adott visszajelzést, vagy láthatóan nem fordított rá időt (pl Mindenki másnál előforduló hibát nem jelzett) az bukta a termék megvásárlási lehetőségét. Úgyhogy ömlöttek az észrevételek :-)

Voltak dolgok, amin nem tudtunk változtatni. A belga fejlesztőközpont elaggott vezetősége pl nem látott igazi fantáziát annó a HD tartalmak USB-s lejátszásában, a TV-n történő internetezésben, vagy a merevlemezre való külső rögzítésben hiába írtuk le Nekik többször mennyire fontos lenne a piac megtartása érdekében.
Kép, hang, dizájn. Ez volt a szentháromság, nem értették meg, hogy a geek-ek ennél többet akarnak, és ha ez vagy az nincs benne a TV-ben rendesen működő módon (internetes Review-k hatása! ezt is alaposan lebecsülték), akkor nem fizetik ki a prémium árat. Benne voltak ezek a termékekben (meg főképp a dobozon), mert a marketing osztály is értette és nyomta a dolgot, de Fejlesztés csak félszívvel csinálta meg, mondhatni el volt szabotálva, mert a vezetőjük nem értett vele egyet, így hol ment, hol meg nem...
(emlékszem vettünk egy akkor óriási terás vinyót, teleraktuk (megvágott) nem jól működő HD Divx és MKV anyagokkal, és részletes leírást csináltunk, melyik anyag képe vagy hangja melyik codec hiányossága miatt nem megy vagy akadozik.
Két jó mérnök egy hónap alatt rendberakhatta volna, hogy a Philipsé legyen a legjobb HD media lejátszás, de csak 30% ment rendesen az akkori platformon, és még csak vissza se jeleztek a fejlesztéstől, hogy köszi. a platform baromi erős volt, de a SW nem használta ki kellően. Az egyik kollégánk a mérkökségen meghekkelte, hogy USB-n kiment a sugárzott DVB-T adatfolyam és rögzíteni tudta, kvázi megcsinálta a USB-s HDD-re rögzítést önszorgalomból, de az se érdekelte az arrogáns p*csöket a központban, inkább 100%-ban nyomták a 3D-t, ami utána a kutyát se érdekelte lejátszható anyag híján)
Úgy gondolom, hogy ha magyarok kezében lett volna a gyeplő, egy-két konkurrens márkát símán bele tudtunk volna radírozni (pl. volt idő, mikor az ugyanabban a fehérvári gyárban készített VHS és SVHS videómagnókből jött össze a szaklapok szerint a világ 10 legjobb videómagnójából 8 (!), igaz némelyik más brandnév és szoftver mellett (LOEWE, B&O, METZ )

Amikor a TP Vision átvette az egészet, akkor a fehérvári üzem ment a levesbe, nem tudom mennyit vettek át az akkori folyamatokból, módszerekből, már nem voltam ott. De a termék többet tud, mint akkor,az tény.