Hat ez fail.
(OFF)Off
Amugy nem a marsra koltozest kellene erolteni hanem a fold megovasat.
Ekkota barmot mint az emberiseg.Nincs meg a vilagegyetemben.Elpusztitjuk a lakhelyunket es a marsra akarunk koltozni hat nem noszensz? (/OFF)

Ne szemetelj ! = Steam

Szeretjük megfogni a dolgok könnyebb végét mert ha pl. a Marsra tudunk majd költözni akkor talán később máshova is.

Thanos was right.

Attol fugg kinek mi a konnyebb...
Az emberiseg javat is lehetetlen lenne koltoztetni nem hogy mindenkit.
En csak azt mondom miert nem lehet megbecsulni azt amink van.Pl minek hasznalunk gazos deokat mikor a levego pumpas is ugyan azt a hatast eri el,az ozon nem gyengulne.De van sok dolog amin valtoztatni kellene.
Jo nekem nincs gyerekem es mar lehet nem is lesz igy 38 ev felett,en kihalok azt jovaa.De akinek van es nem gondol rajuk,azokat en nem ertem.Lehet velem van a baj?

Ne szemetelj ! = Steam

"Az emberiseg javat is lehetetlen lenne koltoztetni nem hogy mindenkit."

Nekem mondjuk pont az a félelmem, épphogy az emberiség "javát" akarják költöztetni (hosszú távon) aki meg itt marad az átminősül "maradék"nak.
A filmekben sincs rajta Pista bácsi a faluvégről azon a bizonyos listán...

Persze ilyenek miatt nem a mi életünkben kell aggódni szerencsére

Ugye tudod, hogy a Fold-szeru bolygok (pl. Mars) kutatasa nem CSAK arra iranyulnak, hogy elkoltozzunk innen. A Marsnak egyszer volt legkore es talan meg oceanjai is. Ha megertjuk, hogy ez miert nem bizonyult tartosnak, akkor talan megmenthetjuk a sajat planetankon torteno valtozasokat is. A Naprendszer bolygoinak vizsgalata nem egy oncelu, "l’art pour l’art" vallalkozas, hanem a tudasunk kibovitese. Azt, hogy hogyan menthetjuk meg a vilagunkat nem csak itt gondolkozva talalhatjuk ki, hanem a szomszedos bolygok mukodeset es tortenelmet megertve is. Sot, erre a tudasra talan legalabb akkora szukseg van, mint az itteni folyamatok megismeresere.

hat szerintem az hogy kulso korulmenyek hatasara legyen a fold lakhatatlan meg parmillio evet varni kell, ahhoz viszont hogy lakhatatlanna tegyuk/kipusztitsuk magunkat, mar ugy tunik joval kevesebbet.

It's gotta feel so good to moo as a cow. Probably feels really good to moo

Légköre most is van, csak viszonylag ritka, és nincs benne oxigén. Azt meg nagyjából lehet tudni, hogy azért ilyen, mert nincs megfelelő mágneses tere a bolygónak (mint a Földnél), és a gravitáció is kisebb, így nem tudja megtartani a légkört a napszél ellenében.

mad1: Ez már majdnem olyan szintű sérelem, mint a "miért nem az akkumulátort fejlesztik a telefonban, ahelyett, hogy erősebb processzort raknának bele" Mintha egyszerre csak egy dolgot lehetne csinálni. Azért szerintem ennél többre képes az emberiség. És ha már sorolni kellene a dolgokat, amik sokba kerülnek, és nem igazán válnak javunkra, akkor az űrkutatás nem a lista élén szerepelne szerintem. Oda olyasmiknek kellene kerülnie, mint a fegyverkezés, politika, kartellezés, stb.

Szomorú hírek. Vhogy hidegháború idején jobban pörögtek az események. Azért szép munka ez is mégha lehet negatív az eredmény is.

Azért ez nem teljesen igaz. A hidegháború alatt egyszerre 2-3 ember volt fent az űrben, és a Holdnál messzebb nem igazán jutottunk.

Most 8 ember van űrállomáson és 3 űrhajóban, illetve 6 robot Mars körüli pályán, 1 a Vénusznál, egy az aszteroida övben, 1-1 a Jupiternél és Szaturnusznál, 1 most hagyta el a Plútót, és 2 már kint a Naprendszerből. Plusz ugye a Rover a Mars felszínén, és a Holdon is van robot.

Szerintem annyira nem állunk rosszul.

Azért azt nem mondanám, hogy abban időben távolabb nem jutottunk, mint a hold: [link]

JOGI NYILATKOZAT: A bejegyzéseim és hozzászólásaim a személyes véleményemet tükrözik; ezek nem tekinthetők a munkáltatóm hivatalos állásfoglalásának...

Ennyit tud €urópa, gáz Pármilliárd EUR-ból alkottunk egy kupac szemetet a Marson.

Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.

Ja, az ExoMars orbiter meg smafu... Végülis

Szép volt fiúk!

Én egy kisebb bakit csinálnék a munkahelyen, levonnák a fizumból...

Most gonosz leszek egy kicsit mit is terveztek a magyarok benne ?

Amugy igenis nagyon gaz hogy ennyire futotta nemtudom hany milliard dollarbol hogy a mai vilagban amilyen fejlett kutyuk vannak a zsebunkben/lakasainkban/autoinkban es mennyit fejlodott a vilag technikai szempontbol es megis nem tudnak megcsinalni rendesen egy szaros szondat amire kepesek voltak NASA nal mar 20-30 eve is ?

Nem erdekes egy kicsit az egesz ?

Ki tudja mit is kuldtek fel valojaban vagy mi tortent vele mert ugyebar a "paraszt" embereknek barmit el lehet mondani ugyis elhisznek barmit.?

Pont olyan mikor a sok retard ember azt mondja dehat UFO -k nem leteznek hiaban vannak mar 60 eve hiteles fenykepek/videok amikor meg nem letezett ennyi kepmanipulalo hulyeseg ami bizonyitjak hogy UFO-Ismeretlen Repulo Targyak ott vannak az egen attol fuggetlenul hogy titkos kiserleti repulotargyak/foldonkivuli dolgok az nem tiiszta de attol meg ott repkednek az egen de megis azt mondjak hogy nem leteznek meg dilisnek neznek mindenkit aki meg emliteni is meri oket ....

Amire egészen biztos, hogy sem a Te sem még a ma születettek életében sincs esély. Ami viszont a mi életünkben biztos megtörténik, az a sok lóvé elherdálása. Teljesen világos, hogy több tíz fényévre nincs lakható bolygó. Előbb olyan hajtóművet kellene villantani (a mai technológiával ez is lehetetlen), amelyik képes fénysebességre gyorsítani egy űrhajót. Aztán Lehetne a téridő hajlítgatással foglalkozni, bár az még messzebb van...

Most akik elmennek a Marsra eleve annak a tudatában mennek, hogy ott is halnak meg. Aztán ha sikerül is a kolonizáció... az kimerül olyan telepekben, amik egy nagy bura alatt lesznek

[ Szerkesztve ]

A másik meg az, hogy itt van ez a sárgolyó aminek nagyobb része víz lényegesen kisebb szárazföld. Na most a nagyobb része víznek, tetemes hányadát még nem sikerült átvizsgálni, pedig ahhoz nem kell az űrben utazni.

Egy landerhez képest egy orbiter? Igen, smafu. Költségvetésben és bonyolultságban is. Sikeres orbitereket már 50évvel ezelőtt is küldtünk a Mars köré - azóta csak a rakomány finomodott.

Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.

Igen, pont a rakomány a lényeg, vagy szerinted miért küldik oda azt a nyomorult szondát? Hogy kipipálják a listáról, hogy ilyet is csináltunk? Így is egy rakás tudományos megfigyelést tudnak majd folytatni. Ha csak annyi lenne a lényeg, hogy odaért, akkor a landolás is sikeres volt, mert a Marson van a leszállóegység

Elveszett a szerkesztésem: szval egy lander lényegesen fontosabb egység, a felsőlégkörből nem fogják megállapítani, hogy a Vogonok bakterházat üzemeltettek a bolygón i.e. 26512-ig. Persze, landolni nehéz, eleve több cuccot kell hozzá odavinni, ergo sokkal nagyobb ktgvetésű egy lander project, mintha csak egy műholdat küldünk a felsőlégkörbe.

A baki meg ott van, hogy az elmúlt 40évben (viking1=1976) bő féltucatnyi járművet, mobil labort, stb (Phoenix, Pathfinder, Spirit, Opportunity, Curiosity nevek ha ismerősen csengenek), tettek már le a Mars felszínére. Azaz x milliárt EUR extraktg kipengetése mellett mégse a titkárnő Jucikára kellett volna rábízni a parkolást és illett volna karc nélkül letenni a verdát.

"Hogy kipipálják a listáról, hogy ilyet is csináltunk?" - már a viking szondák is mobil labort vittek magukkal. Egy szóval nem mondtam, hogy ne küldjenek landert - csak olyat küldjenek, ami jó esélyekkel épségben leszáll...

#17: A Mars a jelenlegi Földhöz képest max büntetőtábornak képzelhető el. Turistakalandként érdekes, ahogy egy 500m2-es Csendes-óceáni sziget is az, csak pár hónap után kezd szűk lenni a szkafander, elkezdi hiányolni az ember az életet a sivatagból...

Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.

És hasonlóan extrém körülmények között is dolgozol? Mert csak így van értelme az összehasonlításnak.

Kár érte, sajnálatos. Jól látom hogy a kilövéstől számítva fél év alatt ért oda a Marsra a szonda?
Ennek ellenére gondolom hosszú évek munkája ment pocsékba. A pénz szerintem meg kevésbé fájdalmas ebből a szempontból, ellentétben az idővel.

Lehet kezdeni az új projektet...

#1) Respect the privacy of others. #2) Think before you type. #3) With great power comes great responsibility.

Ennyit tud €urópa, gáz Pármilliárd EUR-ból alkottunk egy kupac szemetet a Marson.

Az EXOMARS program költségvetése 1,3 milliárd EUR, és ebbe az EXOMARS 2016 és 2020 küldetés is beletartozik. Nem kevés, de nem is 'pár milliárd', pláne, hogy a komolyabb része a programnak a 2020-ban induló rover lesz...

Egy landerhez képest egy orbiter? Igen, smafu. Költségvetésben és bonyolultságban is.

Orbiter nélkül macerás a landerek élete, az Orbiterek ugyanis átjátszóállomásként funkcionálnak, rajtuk keresztül tudsz kapcsolatot tartani a landerekkel és roverekkel. Az EXOMARS program esetében a TGO feladata nagy részben az, hogy az EXOMARS 2020 roverjének az átjátszó állomása lehessen.

Persze, landolni nehéz, eleve több cuccot kell hozzá odavinni, ergo sokkal nagyobb ktgvetésű egy lander project, mintha csak egy műholdat küldünk a felsőlégkörbe.

Szerintem kezdjük az elején...

Az EXOMARS időtáblája:

2005: Az ESA jóváhagy egy Mars orbitert és rovert a 'Flagship' (kiemelt költségvetésű) programok között. A hordozóeszköz egy Szojuz-Fregatt, amiért az ESA fizet. Az orbiter elsődleges feladata a Mars rover és a Föld közötti kommunikáció biztosítása.
2009: A lassan haladó programba beszáll a NASA, azon az áron, hogy Atlas V. rakétával indítják a Rover-t. A rakéta kisebb teljesítménye miatt a áttervezésre szorul a program. Rövidesen kettébontják a programot, két Atlas V. indításra, az egyik az orbiter, a másik a rovert viszi. Ekkor bekerül a programba egy új amerikai rover is, a Mars Astrobiology Explorer-Cacher (MAX-C). Még 2009-ben az ESA és a Roszkozmoz aláír egy megállapodást, ahol a hosszú ideje szenvedő Fobosz-Grunt programot összehoznák az ExoMars-al. Az oroszok egy Proton hordozórakétát biztosítanak "tartalék megoldásként", cserébe orosz műszerek és alkatrészek kerülnek az ExoMars-ba.
2011: A NASA megszorítások miatt a MAX-C rovert kivonják a képletből, egy Atlas V. és egy Proton indítás lenne, az előbbi 2016-ban a Trace Gas Orbitert juttatná a Mars köré és egy kisebb európai leszálló modult a felszínre, ez a Schiaparelli, a második pedig 2018-ban egy új, nagyobb európai Rover-t, amelyen amerikai és talán orosz tudományos eszközök is lennének. A Schiaparelli első sorban a leszállási technológiák tesztelésére készült, nincsenek napelemei, csak 3-4 napig működő akkumulátorai.
2012: Év végén a 2013-as NASA költségvetést átstrukturálják. A James Webb űrteleszkóp költségeinek megszaladása miatt az ExoMars programból teljesen kiszállnak az amerikaiak.
2013: A Roszkozmosz és az ESA megállapodik a 2016 és 2018-ban induló ExoMars missziókról. Az oroszok adnak két Proton-Briz hordozórakétát, illetve ők építik az ExoMars 2018 Rover leszálló modulját. Cserébe a Trace Gas Orbiter fedélzetére telepítenek két, eredetileg a Fobosz-Grunt számára készült tudományos műszert, további kettőt az ExoMars fedélzetére, és a teljes program tudományos eredményeihez teljes hozzáférést kapnak.
2014: A költségvetés problémái miatt a Kanadai űrügynökség is beszáll kis mértékben a programba, cserébe a tudományos eredményekért.
2015: Eredetileg 2016 februárban indítandó első ExoMars missziót egy hónappal eltolják, miután a leszálló egység üzemanyag-érzékelő rendszerében hibát találnak.
2016: A 2018-as második indítást (amely a Rovert viszi majd) két évvel eltolják, így 2020-ban indul csak. Márciusban a TGO-t elindítják egy Proton fedélzetén a világűrbe, ami októberben éri el a Marsot. A Schiaparelli október 16.-én levált a TGO-ról, a TGO ugyanis több légköri fékezéssel áll majd a végleges pályájára, míg a Schiaparelli minél hamarabb leszáll (így a TGO-nak nem kell a leszálló modul tömegét is lefékeznie).

A fentiekből kiderül, hogy a Schiaparelli az ESA számára leginkább tesztjármű, amellyel a Marsra való leszállás technológiáját akarták tesztelni. Az ESA nem küldött még Mars-leszálló egységet, a brit Beagle 2 a legközelebbi, ami ehhez járt, de az kudarcot vallott. Eleddig a Marsra mindössze amerikai szondáknak sikerült működőképes állapotban leszállniuk, a szovjet Marsz 2 és Marsz 6 lezuhant, a Marsz 3 pár másodperccel a leszállás után abbahagyta a rádiójelek sugárzását. Az amerikaiaknak sem 100-as a statisztikájuk, a Mars Polar Lander leszállása sikertelen volt 1999-ben például....

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Persze, nyilván kudarc egy ilyen baleset, de attól még értékelni kell, hogy megpróbálták, majd legközelebb sikerül. Azért nem küldtek még olyan rohadt sokan Marsra leszállóegységet. Az olyan hozzászólásokon durran el az agyam, hogy "sokkal kisebb hibáért rég kirúgott volna a főnököm". Persze, mert az ilyen emberekre általában pár milliószor egyszerűbb feladatokat bíznak, mint egy szonda leszállítása a Marsra, ha még azt is elszúrják, akkor az elég szégyen. Akik ide írunk, kb takarítani mehetnénk az ESA-hoz, szóval egy kicsit több tisztelet azért elvárható lenne.

Jópár éve hallottam egy prof(nő) től, hogy a klasszikus, küldjük be a monstrumot megközelítés ideje lejárt, sok pici rovert kellene küldeni az ilyen missziókra, amik ugyan nem visznek egy full MS labort a felszínre, de ha 100ból 50 túléli az atmoszférán való átjutást, majd a felszínen összerakják ami a munkához kell, akkor sikeres az akció.

Egyszerűen az a gond, hogy egy ilyen landolással mindent egy lapra tesznek fel. Így 2016-ban jár már ott a robotika, hogy egy robotocska-csapat előkészített egységekből bázistábort építsen a 2-3x-os ráhagyással küldött alkatrészekből és a túlélők lábon-keréken-esetleg szárnyakon (utóbbi sajna a híg légkörben valószínűtlen) felderíthessék a vidéket.

A szumma költség a tartalékok szállítása miatt lehet több lenne, mintha egy db rovert küldenénk, viszont sokkal több az esély a sikerre.

[ Szerkesztve ]

Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.

Az elv szép, csak ilyen szinten nem jár a robotika. Plusz a "kis" roverekre is a "nagyoknak" megfelelő rádiók kellenek, hogy a felettük haladó orbiterekkel kommunikálhassanak, ahhoz pedig megfelelő adóteljesítmény, ahhoz megfelelő energiamennyiség. A kis roverek "rajongói" folyton a Sojounerrel jönnek, csak azt felejtik el, hogy a Sojourner nem az orbiterrekkel, hanem a tőle pár méterre lévő Pathfinderrel kommunikált, és a Pathfinder volt az átjátszóállomás a Földre...

[ Szerkesztve ]

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Így van, ahogy mondod, minimum 3-4 átjátszóállomást kellene velük küldeni.

Amúgy igen, a robotikát + a szükséges gépi intelligenciát (nem muszáj teljes AI, csak adott feladatkört hajtanak végre - nem kell verset írniuk) kell még itt a földön tökélyre fejleszteni.

A landolást pedig tudományos kísértlet helyett lassan ideje lenne logisztikai feladatként felfogni: ha veszteséggel szállítjuk a cuccot, akkor az egyösszegben elpusztítható helyett szép apránként kéne odalent építkezni. Akár úgy is, hogy az első misszió alkalmával ledobott "hadianyagot" a következő csapat hasznosítja pl mission #1-ben nem élt túl egyetlen átjátszóállomás sem a landolást, akkor a robotocskák maradnak a "tojásaikban hibernálva", átvészelve a homokvihart és ha a következő misszió meghozta az anyagot szépen "kikelnek" és munkához látnak.

Ha a rakétázgatás helyett a felderítés, eszközök hatékonyságára, tartósságára költenénk a milliárdokat, akkor elég hamar meglenne ez. Ja, és arra is milliók mennek el, hogy embereket zsúfolnak sivatagi bázisokra a földön, "gyakorolva" az emberes Marsutazást - egy ilyen bázist nem lehetne robotjátszótérré alakítani, ahol focizás helyett bázistábort építenének, egymást javítanák/húznák ki a slamasztikából, stb.

Ja, meg némi nemzetközi összefogás is kéne, uis elég vicces lenne a kép, ha párhuzamosan haldokolna a kínai, orosz, amcsi és európai robotcsapat, mert az egyiknél a csavarhúzó, másiknál a rádióadó, harmadiknál a napelem halt be... Szval ENSZ-et és nemzetközi szabványokat a Marsra

[ Szerkesztve ]

Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.

Egyetertek, szemlelet valtasra lenne szukseg. Teljesen jo otleteket irtal.

HP ZBook Workstation A3000 - Linux Mint; Raspberry Pi4 - Raspbian

Az alapvető kérdés, hogy el akarunk-e valami konkrét célt érni, vagy csak a tudományos-nemzetközi f@szméregető és ásványgyűjtő versenyben akarunk hosszabbat villantani. Utóbbihoz azért ez elég drága játék.

A drágaságnak meg megvan az a hátrányos mellékhatása, hogy nem marad pénz egyebet fejleszteni. Pl az emberiségnek nagyon kéne fúziós energia, illetve a fentebb említett robotikát millió+1 helyen lehetne a civil életben - ill a még fel nem derített óceánfenéken - használni.

A mostani akció mérlege ezekszerint mínusz egymilliárd EUR a mi befizetett ÁFÁ-nkból, úgy, hogy a teljes exomars projektből semmit se profitált volna az adófizető dédunokája akkor sem, ha az teljes siker! Anno az Apollo és egyéb űrprogramoknak egy sorozatnyi hasznos civil mellékterméke keletkezett - itt semmi mást nem csináltak, mint a meglévő technológiákat bepakolták a rakétába, hátha találnak pár marsi óriásamőbát. Ok, és ha találnak, mi van? Ha tizede ktg-vetésből leküldenek egy tengeralattjárót a közép-atlanti hátsághoz, 100%, hogy ezernyi új életformával fog visszatérni.

Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.

Egyébként elküldenek egy ilyen cuccot 500 millió km-re, ami rengeteg időbe is kerül. Az időjárás viszont a földön sem jósolható meg előre csak pár napos időintervallumban.

Szóval mi van akkor ha amikor odaér, éppen egy olyan vihar zajlik a területen, mint a Mentőexpedícióban?

És szerinted azok, akik leszállóegységet terveznek jelenleg mikor fognak neked fúziós erőművet fejleszteni?

Nem az a feladatunk, hogy szociális alapon adjunk munkát bárkinek. Ha majd szükség lesz leszállóegység-tervezésre (=van értelmes+hatékony kutatómunkára képes leszállítanivaló "csomag"), akkor jöhetnek. Addig meg a kutatási pénzek, oktatás, stb az előrébb lévő problémákra termeljék/szelektálják a kutatókat.

Kicsit olyan megközelítés ez, mintha a Wright-testvérek gázturbinát akartak volna heggeszteni a biciklijükre: valós eredményeket nemigazán lehet elérni vele az adott szituban, de legalább jó drága és kockázatos.

Emberanyag van, a nagy egyetemek az egész világról gyűjtik a diákokat, ha a robotikát, reaktorfizikát támogatják + mutatják, hogy ott lesznek a jó állások, akkor arrafelé fognak szakosodni. Ez nem bölcsészet, hogy én eztmegazt szeretem, akkor azt fogom művelni. Sorry, adófizető vagyok (mellesleg kutató), a (másik) kutató az alkalmazottam: ha nem végez "hasznos" munkát az alkalmasint még elnézhető, de ha a fizetésének ezerszerese költséget még le is akaszt erre "kutatási pénzként" az már aligha.

Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.

@GoodSpeed: A Mentőexpedícióban látott vihar nagyon durva túlzás. Már a novella írója is bevallotta, hogy ma már más vészhelyzetet talált volna ki, mivel a Mars légköre egyszerűen annyira ritka, hogy fizikai képtelenség, hogy egy űrhajóst elemeljen a felszínről. Hiába hangzik a hatalmas sebességű légmozgás félelmetesnek, gyakorlatilag kb. akkora erőt fejt ki, mint egy szellő itt a Föld felszínén.

@Skylake: Tessék, olvasnivaló.

Eredetileg a Logoutra készült, kb. két hete pipáltam be, hogy elkészült, de a mai napig nem tűnt fel még csak a korrektálásra várók között sem. Úgyhogy most próbaképpen külön blogot csináltam neki...

A kérdésedre válaszolva: csak hobbi, sajnos...

[ Szerkesztve ]

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Persze, a homokviharokkal egyáltalán nem a "marshozvágó erejük" a probléma . Sokkalinkább az, hogy nagyon finom, de kemény porszemcséket szállítanak, ami idővel tönkreteszi a gépeket, ruhákat. Fentebb a robotoknak is ezért írtam "tojást": amikor sok a por a légkörben, el kell bújni előle.

Amúgy nem tudom, a léghajó-koncepció, kis magasságú felderítésre mennyire működhet. A légkör CO2, ennél pl a (helyben nem gyúlékony) hidrogén jelentősen könnyebb, párkilós felderítőegységet simán lehetne kisebb léghajókkal régiók között szállítani - így nem korlátozódnának a roverek pár km-es, erősen terepfüggő hatótávjára. Persze ehhez is AI pilóta szükséges.

Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.

Persze, de azért az sem úgy működik, hogy ebben jó vagyok, de most azt tanulok, mert mások azt mondják, hogy jobb, és abban meg közepes, vagy éppen szar kutató leszek.
Amellett persze másnak meg lehet, hogy más az előremutatóbb és fontosabb, mint ami neked, ezért arra ad pénzt. Akkor már ennyi erővel a fegyverkezés helyett miért nem fúziós erőműveket fejlesztünk, az sokkal botrányosabban drágább, mint egy szonda Marsra juttatása.

Köszi a részletes magyarázatot Egyébként a filmben még van egy olyan érdekesség is, hogy már megoldották az űrben a gravitáció kérdését, nos még ettől is messze jár az emberiség

Gondolom egy páran most az hasonlókat vélekednek mint Val Kilmer!

"Egyébként a filmben még van egy olyan érdekesség is, hogy már megoldották az űrben a gravitáció kérdését"

Lehet, hogy nem ugyanarra emlékszünk, de szerintem gravitációról nem volt szó, csak forgó mozgás adta tehetetlenségről.

[ Szerkesztve ]

Na gondoltam; belépek és leírok egy nagy vicces kommentet a The Martian-ra apellálva, de megelőztetek, sőt már a komoly fizika is előjött.

"Akula Sub, ready for the deep!"

Maximálisan igazad van. Pazarlunk és beképzelt barmok vagyunk . Azt hisszük hogy majd minden megoldódik - de ami nem , azt majd mi "megoldjuk"
Járjunk 12000 cm3-es autókkal (USA) , barmoljuk szét az ökoszisztémát (Kína - de szinte bárhol máshol) , szennyezzük a környezetünket és egyáltalán nem élünk környezettudatosan. (csak egy kurrens példa pl: adóztassuk meg a napelemeket.....)

"Majd ha az ember kivágja az utolsó fát, megmérgezi az utolsó folyó vizét, kifogja az utolsó halat is, akkor rádöbben, hogy a pénzt nem lehet megenni...."

[ Szerkesztve ]

1151,AM4,1366,2011, - Lapok,procik,vinyók,tápok,vga-k -akciósan. - 70-2340239

Egyszerűen túl keveset fektetnek kutatásokba az EU-ban, túl kevés az innováció. Az autóipar tartja életben Európát, de már tovább kellene gondolkodni. Az USA erre sokkal jobban figyel, mi sajnos nem. A CERN talán az egyetlen, amire büszkék lehetünk, de az önmagában nem elég.

[ Szerkesztve ]

Alcohol & calculus don't mix. Never drink & derive.

Persze lezuhant. Haha! Lelőtték a szuperláthatatlan marslakók 2-4km magasságból. Most küldik felénk a saját szondájukat.

Ha válaszolok / írok az üzenetedre, elvárom a választ. Egy minimális kommunikációs etikettet tartsunk be, még akkor is, ha nem érdekel az ajánlat.

Mai napig emlékszem. 5-6éves voltam, nyári idő volt, színtiszta égbolt. Kaposvár, Szondi u. 12. Nézegettem kifelé ablakon. Nem bámészkodtam, hanem csak néztem. Emlékszem egy fényes foltra, ami 2-szer cikázott jobbra, balra, én felordítottam, hogy UFO, aztán anyum betessékelt szépen. Realista vagyok, de arra a mai napig emlékszem. Nem tudom mi volt az.

Ha válaszolok / írok az üzenetedre, elvárom a választ. Egy minimális kommunikációs etikettet tartsunk be, még akkor is, ha nem érdekel az ajánlat.