"30 százalékos felárat kell fizetni a vállalatnak "
Mihez kepest ?

Mi kell az alaplapba? Procibol egy, Rambo 2. <> Egyetlen vizmolekulaban tobb hidrogen atom van,mint ahany csillag az egesz naprendszerben

Gondolom fizetnek azért, hogy bekerülhessenek. Ha appon belüli vásárlást is akarnak biztosítani akkor az alap bekerülési ár + 30%. Ha jól sejtem.

az előfizetések 30 százaléka az Apple-é - ez saját alkalmazásaiknál is így van, de ez csak egyszerű könyvelési tétel
a Spotify azt kifogásolja, hogy az Apple Music árait úgy alakították ki, hogy a külső alkalmazások szolgáltatói kénytelenek beépíteni az árba a 30 százalékot, míg ők nem, így olcsóbbak lehetnek
véleményük szerint a versenysemlegesség ott sérül, hogy egy adott szolgáltatásnál mindegy kéne, hogy legyen, ki az alkalmazásbolt tulajdonosa - vagyis az Apple nem hozhatná előnybe a Store segítségével a Music nevű üzletágát

[ Szerkesztve ]

"fácánjava calvadosban/teljesítünk, egyre jobban " - Konok Péter

...akkor majdnem eltaláltam...

En erre azt mondanam az Apple helyben, hogy tessek csinalni egy hasonlo forgalmu appstoret,ott aztan lehet jutalek nelkul is arusitani.
Mi milliardokat koltottunk arra,hogy ennyi ember iost hasznaljon,az appstoret se a hangyak hordtak ossze.

Mi kell az alaplapba? Procibol egy, Rambo 2. <> Egyetlen vizmolekulaban tobb hidrogen atom van,mint ahany csillag az egesz naprendszerben

Pontosan. A Spotify biztos jótékonysági intezémény lenne, és senkitől nem kérne jutalékot, ha lenne app store-ja. Viccesek.

iPhone 14 Pro Max -- iPad Pro -- tv 4K -- Watch — Mac — AirPods Pro 2nd gen

+1

Sosem tamogattam ezt a "versenyellenes" mizeriat. Az en termekem/szolgaltatasom, hadd csinaljak mar vele amit akarok.
Erdekes a Tidal/Deezer nem szolnak semmit, pedig ok is elerhetok Apple Storebol.

...az Apple (google, facebook, MS, stb.) végtelen csillió-trillió-billió $$$-n ül, tehát már (IT értelemben) ősrégen megtérült az amit említesz...

Ezek a törvények nem tesznek említést, kivételt ilyen esetekben, hogy Te amúgy ennyit meg annyit fektettél bele és ezért pozitívan(saját megoldásaid) vagy negatívan(versenytársak) diszkriminálhatsz kényed kedved szerint...

Ez arról szól hogy mivel a te üzleted kvázi közmű, ezért azt egyenlő feltételekkel biztosítsd mindenkinek(magadat beleértve is).

Lehet érte pénzt kérni, senki sem tiltja meg, csak ne az legyen a célja, hogy kicsináld és ellehetetlenítsd a másikat, még akkor se ha te vagy az Apple aki feltalálta és lekerekített gombot (ikont)...

Kris

Nem igazan ertem ezek mirol beszelnek?!😂
Akinek olcsobban kell, mint iap megoldas, az nem agyatlan es megtalalja ezt az 5ojros arat is, foleg hogy a banner eleve a Spotify oldalara dob at.

"az Apple alkalmazásokat kezelő ökoszisztémáját üzleti okokból már évekkel ezelőtt elhagyott Spotify"

jól értem, hogy nincs Spotify az AppStore-ban?

Gvella Glan! | There are two types of people: Those who can extrapolate from incomplete data

Spotify van, csak IAP nincs.

iPhone 14 Pro Max -- iPad Pro -- tv 4K -- Watch — Mac — AirPods Pro 2nd gen

Mar cuki sajnaljminket propaganda is van.

Ez az egész arról szól, hogy ahol kettővel többet kell kattintani, azt nem fogják megtalálni, de még keresni sem, mert a másik jobban az arcodba van tolva. Ilyeneken megfelelő felhasználószám mellett milliók-milliárdok múlnak. Ahogy azon is, hogy ki kerül fel a Google találati lista első oldalára.

Alapvetően én sem vagyok oda az ilyen jellegű feljelentésekért de azért próbálom mindkét felet megérteni.
Az Applének ha megéri ezen az áron árulni akkor miért ne árulhatná. Ez jogosan tűnik.
Amiben a spotifynek igaza lehet esetleg versenyjogi szempontból hogy egy cégnek nyereségesnek kell lennie. Ha pl az apple musicot nem a fő apple cég csinálná hanem egy leányvállalat akkor ha ő kifizetné a 30 % os jutalékot az apple fő vállalatnak akkor is nyereségesnek kell hogy maradjon. Ha ezzel a jutalék megfizetésével rendszeresen veszteséget termelne akkor ez a leányvállalat tönkre kéne hogy menjen. Azzal hogy visszakapja a fő apple cégtől ezeket a jutalékokat ezzel nyereségessé válik akkor érthető hogy hátrányba kerül mindenki más aki nem kapja vissza ezt a jutalékot.
Ha viszont a 30% jutalék visszatérítése nélkül is nyereséges lenne ez a leányvállalat mert ezzel a bevételek fedezik a felmerülő kiadásokat és marad is valami akkor már nehéz igazat adni a Spotifynek. Ebbe viszont így kívúlről nem láthat bele a spotify ezért indított vizsgálatot.
Ha nyereséges lesz a 30% jutalék visszatérítése nélkül is az apple music költségvetése akkor esélytelenek mindenre. Ha a vizsgálatból kiderül hogy tartósan veszteséges lenne ez a jutalék nélkül akkor már versenyszabályok meg monopolhelyzetre hivatkozva már elérhetnek valamit.

SZERINTEM.

Csak azért kizárni appokat bármelyik platformról, mert konkurensek, az gonoszság és nem szabad hagyni. Korlátozni, hogy ki használhat bizonyos szolgáltatásokat (készülék keresője, aszisztensével engedik-e integrálódni), szintén nem kéne hagyni.

Viszont a másik végletet sem kéne engedni. A nagyobb cégek újabban nekimennek a platformok üzemeltetőinek, mivel sokallják azt a százalékot, amit mindenkinek egységesen fizetni kell a tranzakciókért. Úgy gondolják, hogy mivel ők nagyok, így ők kizsarolhatnak jobb feltételeket. Csakhogy valakinek fizetni kell a platform működéséért, mert nem jópofiságból tartják fenn azokat sem drága pénzért. Persze a nagyok kapjanak kedvezményt vagy ingyenességet, a kicsik vigyék el a hátukon őket is. A spotify, ahogy a netflix is, azt szeretné, hogy felé lejtsen a lejtő. Neki ne kelljen fizetni, kapjon kedvezményeket, míg a feltörekvő kisebb cégek viszont fizessék csak a teljes százalákot. Merthogy az lehetetlen, hogy senki se fizessen érte, a platform üzemeltetői is pénzből élnek, valakinek fizetnie kell.

És persze kicsi pénzből ugyanazt a százalékot fizetni kicsi pénz, de nagy pénzből az már sok jaht és kokó árára futná, így már sajnálják. Tisztára, mint a céges rendezvényeknél: amíg kevés főre kell fizetni, addig tejjel mézzel folyó kánaán. De, amikor már népesebb létszámú egy cég, akkor a managerek nyálcsorgása beindul az összeg láttán és egy főre vetíte filléreket hajlandóak csak rá költeni sok helyen. Ez jól mutatja a céges kultúrát, ahogy így van.

(#14) ityam
technikailag persze jó látszatmegoldás, hogy az apple csináljon leányvállalatot, hogy az is ugyanúgy versenyezzen. De valójában, mivel ugyanaz a tulajdonos, csak egyik zsebből teszik át a pénzt a másikba. Olyan ez, minthogy tilos felszámítani a csekkes számlafizetésért plusz pénzt, de nem tilos kedvezményt adni az elektronikus számlafizetésért. Mindenki elégedettel hátradől, miközben az eredmény ugyanaz: a csekk többe kerül, csak más nevet adtunk neki. És persze ez ettől még teljesen jogos. Egyedül a jogászok profitálnak az ilyen szemfényvesztésekből, de a valóság az olyan, amilyen.

[ Szerkesztve ]

Az IAP egy ilyen szintű alkalmazásnál must have, tehát a Spoti eléggé lábon lőné magát azzal, ha "simán" IAP nélkül próbálna érvényesülni.

Mondjuk valahol mókásnak tartom, hogy az Apple ökoszisztémájában egy bizonyos mértékű felár miatt kerülne egy szolgáltatás hátrányba...

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

"Amiben a spotifynek igaza lehet esetleg versenyjogi szempontból hogy egy cégnek nyereségesnek kell lennie."

Őőőőő... pont a Spoti úgy tarolta le a zenei streaming szolgáltatás piacát, hogy nem igazán akar rövid távon nyereséges lennni, a befektetők pénzéből él, amúgy folyamatosan veszteséges. Nézz egyszer rá a pénzügyi jelentéseire, tanulságos.

Szóval ha ezt a gondolatmenetet komolyan vesszük, akkor a Spotit kellene vizsgálni...

Amúgy viszont semmi sem kötelezi a cégeket arra, hogy nyereségesen működjenek. Amíg sikerül valahonnan finanszírozniuk magukat, és nem mennek csődbe, addig működhetnek.

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

"Amúgy viszont semmi sem kötelezi a cégeket arra, hogy nyereségesen működjenek. Amíg sikerül valahonnan finanszírozniuk magukat, és nem mennek csődbe, addig működhetnek."
Kivéve nálunk, mert létrehoztak egy olyan törvényt, ami ha 2 évig nem lesz nyereséges, akkor be kell zárni.

Amúgy meg a fagyi most visszanyal. (böngészőválasztó)

Itt a fő probléma az, hogy a platformot üzemeltető cég egyben saját appot is kínál, így miközben platformot biztosít, egyben konkurenciát is támaszt a platformján megjelenő fejlesztőknek, szolgáltatásoknak.

Az Alphabet ugyanezt játsza el az Androidon a Google Play Music-al, ám a Spoti mégse őket perli, hanem az Apple-t. Lévén az Apple alaposan megfeji az IAP-ért a fejlesztőket, míg a Google kevésbé / alig befolyásolja a fejlesztőket. Meg mondjuk a Google Play Music nem is tud értékelhető eredményeket elérni a Spoti ellenében...

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Emlékeim szerint mindhárom platformon ugyanolyan százalékok voltak. Csak azóta néhány cég elérte, hogy google a nagyoknak harmad áron adja a szolgáltatást, kizsarolták maguknak.

De azt hiszem ugyanezt láthattuk talán steam esteén is. A nagyok megzsarolják a platformot, ami segítségével az élre kerültek. S mivel a jutalék aboszolút értékben az óriási forgalom mellett már egy nagyon nagy szám, így szerintük nekik azt nem kell megfizetni. A kicsik, jövőbeli lehetséges versenytársaik fizessenek csak 30%-ot, ők meg talán 10%-ot hajlandóak. Az egyenlőség jegyében.

Rossz hasonlat. De mintha azt mondanánk, hogy aki többet keres, az kevesebb százalék adót fizessen. Ne pedig azonosat, mint a csóróbbak. Érdekes módon ilyen téren az egyenlő százalék ellen is sokan lázadnak, mondván a több pénzből ne csak lineárisan kelljen arányosan többet befizetni, hanem ők még többel járuljanak hozzá a közös költséghez. A köznép butaságára és irígységére alapoznak, hogy kizsaroljanak előjogokat.

[ Szerkesztve ]

"Ez arról szól hogy mivel a te üzleted kvázi közmű, ezért azt egyenlő feltételekkel biztosítsd mindenkinek (magadat beleértve is)."

Ezeket a dolgokat sose értettem... Mitől lesz valami kvázi közmű? Ha egy magáncég csinál egy szolgáltatást, és azt sokan elkezdik használni, akkor egy idő után már nem döntheti el szabadon, hogy ki mennyi pénzért használhatja a szolgáltatást?
Ez olyan (valaki biztos be fogja írni, hogy nem olyan xD), mintha az Auchan-t beperelné Mizo, hogy az Auchan gazdaságos tejet csak 5% haszonkulccsal árulja, a Mizo-t meg 30% haszonkulccsal.

"Tepid! Tepid is no good for a star, but it'll do for stardust." (nmlorg/naim)

Nem olyan. Mert az Apple itt monopólium

Sokan félreértitek a helyzetet.
Az Apple nem fizet egy fillért sem saját magának. A többieknek kell 30%-ot fizetni azért, hogy ugyanazt a dolgot megtehessék.

plus ça change, plus c'est la même chose

nincs ilyen törvény.

a 2005. évi CLXIV. törvényt (Kereskedelmi Törvény) akarták ezzel kiegészíteni, de mint azt bárki megnézheti, az aktuálisan hatályos jogszabályban nincs ilyen paragrafus

gyanítom, hogy ha érvényben is volt ez, akkor a vasárnapi boltzár eltörlésével együtt tűnhetett el

[ Szerkesztve ]

Gvella Glan! | There are two types of people: Those who can extrapolate from incomplete data

Csak a Spotify jelentette fel?, van vér a pucájukban.

Mondjuk elég régi ez az ügy, és anno az Amazon-nak volt ki a töke ezzel, legutóbb meg a Netflix küldte el az Apple In-App-Purchaset.

Marmint Az Apple penzt ker a spotifytol azert, hogy a spotify a sajat operacios rendszerere telepitett sajat alkalmazas boltjaban eladhasson valamit ?
Nem mindegy, hogy a zoldesgeidet a hazad udvaran arulod,vagy a piacon, ahol esetleg a piac tulajanak is van standja.

[ Szerkesztve ]

Mi kell az alaplapba? Procibol egy, Rambo 2. <> Egyetlen vizmolekulaban tobb hidrogen atom van,mint ahany csillag az egesz naprendszerben

Maga a vállalkozás alapléte hogy a nyereségért létezik és úgy kell kialakítani az árazást hogy nyereséges legyen.
Nem javasoltam hogy leányvállalat csinálja az Apple az apple musicot és ez alapján rendezzék csak mint gondolkodásbeliségileg érthető ha külön lenne akkor ezekkel a költségekkel nyereséges lenne e. Ha igen akkor senki nem szólhat semmit mert hogy most a bevétel 0,1 vagy 1% vagy 10 abba senki nem szólhat bele hogy mennyivel elégedjenek meg. Ha viszont veszteséges ezen költségekkel akkor monopóliumhelyzettel visszaélés hogy a veszteséges működést kipótolják.
Ha ez a képzeletbeli leányválalat azzal lesz a veszteségességből nyereséges mert egy doboz gyufát ad el 1 millióért az applének és ebből csinál nyereséget akkor érthető jobban miért tisztességtelen így működtetni tartósan egy ilyen vállalkozást.
Időlegesen főleg vállalkozás beindításakor teljesen elfogadott a veszteséges működés, de nem a tartósan erre berendezkedés.
Itt gyakorlatban persze nincs külön cég leányvállalat de az árszabásnál úgy lenne igazságos ha ugyanazok a költségek lennének mindenkinek. Ettől persze vitathatatlan hogy egy nagy cégnek miért ne lehetne egy része veszteséges annak érdekében hogy egy másik nagyobb nyereséget termeljen.Ezért is nehéz ügy amit a spotify próbálgat.
Nah mindegy. ügyvédből van annyi mint a szemét kell nekik a munka....

Ez kicsit ahhoz hasonlít mintha lenne egy nagy bevásárló központom amit kiadok. Minden üzlethelységnek kell havi 1 milliót fizetnie nekem. Amit be kell építenie ügyebár az áraikba hogy megtérüljön. Ha viszont én a sajátomban kezdem ugyanazokat árulni mint egy kiadatlan üzlethelységben akkor nekem nem kell beépítenem az árba azt az 1 milliós költséget ezért olcsóbb tudok lenni mindenkinél és ez persze mindenkinek baszná a csőrét. Ez érthető de itt jön el hogy OK de nekem fel kellett építenem ezt a bazi nagy bevásárlóközpontot sok pénzéert ezért megtehetem. Ugyanezert teheti meg elvileg az apple is szerintem.
De aztán jogászok ki tudja milyen törvényeket találnak amibe beleköthetnek amivel szemben nem megfelelő ez a fajta érvelés.

Igy viszont egy uzlethelyiseget nem tudok kiadni,es bukok havi egymilliot.
(persze bonyolultabb,mert az egymilliobol adoznom kellene)

[ Szerkesztve ]

Mi kell az alaplapba? Procibol egy, Rambo 2. <> Egyetlen vizmolekulaban tobb hidrogen atom van,mint ahany csillag az egesz naprendszerben

viszont az állam igyekszik olyan törvényeket hozni hogy esélyt adjon az új vállalkozásoknak is ezért nem annyira megengedhető hogy egy ilyen nagy cég mindent áruljon és a hatalmi pozícióját kihasználva mindent olcsóbban tudjon adni mint mindenki más mert nem lesz más munkahely vagy minden próbálkozás gyorsan elhullik ami nem jö összességében nézve. Ezért próbálkoznak a nagyokat visszafogni bizonyos kötelezettségekkel.Az hogy mennyire sikerül az más tészta.

Erdekes, a Netflixnek valahogy nem okoz ilyen problemat az elofizetes megoldasa mint a Spotifynak. Vagy a Tidal-nak. Vagy a .... sorolhatnam meg.

Pont az a streaming szolgaltato sir, aki kb fillerekkel szurja ki a zeneszek szemet mas szolgaltatokhoz kepest (pl Tidal).
Lehet hogy sok a 30% az IAP szolgaltatasert, de az igazabol az Applenek sincs ingyen. Az egesz fizetesi rendszer mogott nyilvan nem egy fejleszto, supportos egyeb anyam kinja van, aminek koltsege van.
Az nem teljesen igaz, hogy az Applenek az Apple Musiccal ez nem kerul semmibe, mert az o oldalukon ez is kiadas.

Kicsit ilyen feligazsagokkal teletuzdelt onsajnaltato kampanynak ez az egesz.

Ha az Apple nem engedne hogy a storebol letoltheto legyen a Spotify, akkor megertenem a sirankozast.
Egyebkent nekem is premium Spoty elofizetesem van Apple eszkozon es valahogy nem okozott gondot az elofizetes IAP nelkul

Raadasul az egesz IAP rendszer es a koltsegei boven a Spotify/Apple Music elott mar leteztek....

[ Szerkesztve ]

Anno az MS-nél is elérték jogilag, hogy a user választhasson alapból másik böngészőt már telepítéskor. Na az az ügy ehhez képest nulla jelentőségű volt, hiszen utólag pár perc alatt olyan böngészőt tehetett fel a felhasználó, amilyet akart. Az iOS ezerszer zártabb rendszer, mivel nem telepíthetsz fel semmit, csak ami az App Store-ból jön, ami vagy ingyenes vagy az Apple kapja a ár 30%-át.

Remélem lesz valami ebből az ügyből is.

A probléma egyik forrása az, hogy nem a tartalom/app készítőjével, tulajdonosával szerződsz, hanem az Apple-el, egy közbenső szereplővel, vagyis ha otthagyod az Apple ökoszisztémát, sok megvásárolt program és digitális tartalom elérhetetlenné válik. Ergo minél többet vásárolsz pl. az Apple-nél, annál nehezebben tudsz váltani, anélkül, hogy ne érjen kár téged ideiglenesen. Gyakorlatilag büntetnek azért ha nem maradsz náluk.

Jobb lenne ha mégha le is venné a sápot a tartalomáruház (apple, google, amazon, akárki) a forrással kötnél szerződést, nem a middle man-el, vagyis ha mondjuk megveszel egy filmet az Apple-nél és az elérhető a Google Play-en, akkor váltás után ott is nézhetnéd.

Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

"A probléma egyik forrása az, hogy nem a tartalom/app készítőjével, tulajdonosával szerződsz, hanem az Apple-el, egy közbenső szereplővel, vagyis ha otthagyod az Apple ökoszisztémát, sok megvásárolt program és digitális tartalom elérhetetlenné válik. Ergo minél többet vásárolsz pl. az Apple-nél, annál nehezebben tudsz váltani, anélkül, hogy ne érjen kár téged ideiglenesen. Gyakorlatilag büntetnek azért ha nem maradsz náluk."

Joreggelt Neztel mar szet a vilagban? Pl. Steam/Playstation Store/Xbox Store? Esetleg megforditva a dolgot: ha a Play Storeban veszem az appokat, akkor utana ha mas platformu telefonra valtok, akkor naluk maradnak az appok es kar er engem?

Eleg sok helyen el kellene kezdeni ezek alapjan asztalt borogatni. Ennek semmi koze a jelenlegi ugyhoz.

Mondjuk a Netflixnek egyre több saját és exkluzív tartalma van, ilyen ugye nincs nagyon Spotify esetében (max az indie nevek, de az nem viszi el a hátán a szolgáltatást).

A Tidal is remek példa, amikor hónapok óta csődbe akarnak menni, meg időnként nem fizetnek egyáltalán zenészeknek, stb

Csak hasrautes szeruen mondtam par hasonlo elofizetes alapu streaming szolgaltatast. De utana lehet keresni, szepen megvan ez szines szagos grafikonokkal, hogy melyik szolgaltatonak mekkora user bazisa van es mennyi bevetele/illetve mennyit fizet a muveszeknek.

Itt a lenyeg annyi, hogy nem hinnem hogy potencialis felhasznalo azert valaszt masik streaming szolgaltatast, mert IAP-n keresztul nem tud elofizetni, hanem a webes feluleten kell elofizetnie bankkartyaval.

A tobbi panasza is olyan a Spotifynak, ami evek ota igy mukodik sajnos az Applenel. Bizonyos funkciokat nem enged 3rd party appoknak hasznalni/beepulni a rendszerbe. De ezek sokszor arra vezethetok vissza, hogy nem 100%-ig kesz az adott feature SDK-ja.
Csuszassal, de altalaban kiadjak a fullos SDK-t es onnantol hasznalhatja mas fejleszto is. (Ertem ez alatt a Siri/Homepod/Apple watch problemaikat).

Tisztaban vagyok sajnos vele, mert iOS-re fejlesztek kb a kezdetek ota es ennek ellenere nem a szivem csucske az Apple. Folyamatos szivas, hogy majd valamikor en is elerhetek olyan funkciokat amit a gyari appok mar most hasznalnak. Pl jelenleg az NFC implementaciojuk.

[ Szerkesztve ]

Mert szinte megkerülhetetlenné vált, az iparági belépési korlátok pedig nagyon megnőttek, így akár tetszik, akár nem ma szinte kötelező használni IOS vagy Android platformot, mint Windowst vagy Osx-et. Az új vállalkozásoknak esélyük sincsen már belépni erre a piacra, ezért kvázi monopóliumot élveznek ezek a cégek. Nem arról van csak szó, hogy övék a kegfaszább platform, hanem pl egy állami parkolási app, banki app, egyéb közszolgáltatás vagy hardveres támogatás (okos eszközök), megvásárolt szoftver licenc, stb csak ezen érhető el, akkor a fogyasztók kényszerből használják a platformot, nem azért, mert tetszik nekik. Innentől pedig verseny torzító hatásúak. Ezért ha az apple zenei szolgáltatást kíván nyújtani, akkor nem használhatja ki a platformon elért monopól helyzetét a versenytársakkal szemben, mert annak semmi köze a zenei szolgáltatás minőségéhez.
Gondolj a Windowsra, rengetegen szidják és régen még többen, mégsem opció az esetek nagy részében a cseréje. Ehhez néha a elég egy régi nyomtató egyedüli támogatottsága, néha egy könyvelő program vagy éppen egy atomerőmű vezérlő szoftver. Na ezért közmű jellegű.

[ Szerkesztve ]

Annyi köze van hozzá, hogy mindkét üzletpolitika, megoldás a monopólium felé viszi ezt az üzletágat. Minél több alkalmazást, digitális tartalmat (film, zene, könyv, magazin...) vásárolsz egy helyen, annál jobban kötődsz hozzájuk. A 30% leszedése szintén azt biztosítja, hogy a saját platformon csak az ő áruházuk legyen versenyképes. Adminisztratívan el lehet érni, hogy az iTunes, Appstore is befizesse a 30%-ot, de akkor csak egyik zsebükből átrakják a pénzt a másikba.

Ez amúgy gondolom jellemző az összes hasonló cégre.

Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

Nem igazán értem a hisztit a spotify részéről, az Apple biztosít egy platformot, ahol saját szabályai vannak. Ha nem tetszik, nem kell használni a lehetőséget. Ennyi. Az meg a másik, hogy ha valóban jó a szolgáltatás, akkor az a plusz 2 kattintás a store-on kívül bele fog férni az embereknek. Vagyis véleményem szerint nincs igaza a spotify-nak és csak hisztiznek. Mondom ezt Spotify prémium felhasználóként.

"Ha nem vennél a kezedbe gyorsabb telefont, akkor soha nem mondanád meg, hogy mennyivel gyorsabb telefonok vannak jelenleg a piacon."

Igen

(#35)nyogo83
A Spotify elég nagy lett ahhoz, hogy szembeforduljon egy másik naggyal. A kicsik ezt nehezebben tehetik meg. Nem mellesleg, ha sikerrel jár, akkor nem csak saját magának tesz "jót", hanem azoknak is, akik most lapulnak.

[ Szerkesztve ]

plus ça change, plus c'est la même chose

Az meg a másik, hogy ha valóban jó a szolgáltatás, akkor az a plusz 2 kattintás a store-on kívül bele fog férni az embereknek.

Ez egy óriási tévedés. Egyrészt azért, mert jelentős az a felhasználói kör, akinek az egyetlen saját Internet-eszköze a mobil, másrészt azért, mert sokaknak hótmindegy, hogy Spotify vagy almazene, és ennyi differenciával pont el lehet billenteni őket a második felé.

A Spotify panaszát részben jogosnak tartom, csak ügyesen összemosnak két különböző dolgot, és emiatt kicsit szaglik az ügy. Hogy az ökomszisztéma gazdája tranzakciós díjat számol fel a rajta átfolyó pénzekért, az a legtermészetesebb dolog bármilyen kereskedelmi modellben. Hogy a tranzakciós díj mértéke gyakorlatilag uniform 30% (nem csak az almánál, máshol is), az viszont szerintem botrányos. Nyilván ez így nagyon kényelmes, és az árbevételnek is igen jót tesz, de a vevők és az ökoszisztéma felhasználói felé finoman fogalmazva is unfair.

Pedro... amigo mio... ma is konzervvért iszunk! Kár lenne ezért a tehetséges gyerekért...

Egyrészt azért, mert jelentős az a felhasználói kör, akinek az egyetlen saját Internet-eszköze a mobil

Akkor 2 "koppintás". Mobilon is el lehet érni a weboldalt, ahol aktiválható a prémium.

A második bekezdésre meg szintén csak annyi, hogy nem kötelező használni, élni a lehetőséggel. Van egy rendszer, vannak feltételei, ha nem tetszik, nem lépek be a szolgáltatásommal.

"Ha nem vennél a kezedbe gyorsabb telefont, akkor soha nem mondanád meg, hogy mennyivel gyorsabb telefonok vannak jelenleg a piacon."

Az állam a versenyszabályozó törvényekkel próbál esélyegyenlőréset teremteni a szolgáltatóknak. Ha az Apple csak platformot adna a szolgáltatóknak akkor lényegtelen lenne hogy 10-20vagy 30%ot kér a platform használatáért. Itt a spotifynek és mindenki másnak az a problémája, hogy ő is árulja azt a szolgáltatást amit mindenki más és a nagy költség miatt amit a többiekre rak ő olcsóbban tudja adni a dolgokat mert magának nem kell külön kifizetnie a platformhasználatért a 30% os díjat. A platform üzemeltetési költségei nem növekszenek az applének hogy egy plusz saját alkalmazásához is használja a platformot.
Ezáltal viszont sérül az egyenlőség elve amit az államok próbálnak törvényekkel egyengetni. Azt meg mi nem jogászok nem tudjuk eldönteni hogy mennyire sikerült olyan törvényeket alkotni hogy az egyenlőséget a nagyokkal(apple, google) szemben is közelítsék a relatíve kissebbel szemben. Ezért lehet próbálkozni ilyennel hogy vizsgálják ki a dolgot.Aztán majd kiderül mire jut a vizsgálat. Lehet ennek hatására módosítanak a törvényi szabályozáson is ha úgy alakul.
Nem lehet érdeke az államnak hogy a nagy megavállalatokat gigavállalattá növesszék azáltal hogy a saját kivételezett helyzetét kihasználva mindent ők áruljanak a legolcsóbban.

Mindjárt megsajnálom őket... bár lehet, hogy MÉGSEM.

János először lőtt oszt már kérdeznie se kellett

Ok, arra probaltam celozni, hogy kb mekkora lehet az a celcsoport, amitol a Spotify "elesik" annak ellenere, hogy sokkal nagyobb aranyu platformon elerheto, illetve ami ennyire faj neki.

Csak 2017-es adatot talaltam a premium elofizetoi adatokkal kapcsolatban.

Szerk:
Meg is talaltam a 2018-ast, ez a fizetos elofizetok szama. 83 millio vs 43 millio.

Ezek alapjan kicsit vicces monopoliumrol beszelni meg sirankozni.

[ Szerkesztve ]

Valószínűleg nagy, ha azt nézed, hogy dupla akkora növekedést tud produkálni az Apple Music, mint a Spotify, pedig csak egy paltformon használják igazából.
szerk.: A monopólium az az App Store-ra vonatkozik szerintem, nem a zenei előfizetésre (ahogy mondjuk MS esetében a böngészőnél nem az IE-nek volt monopóliuma, hanem a Windows-nak).

[ Szerkesztve ]

Ez az online vásárlások piaca, ahol az Apple részesedése sokkal nagyobb 20%-nál. Egyébként már a 20% is elég lenne a jelentős piaci erőhöz (ez egy jogi kategória), ami teljesen más elbírálás alá esik, mintha Gizike Bt-ről lenne szó.

Az itt kommentelők pedig élő példái a nem létező közgáz oktatásnak. A mono és oligopóliumok NEKTEK okoznak kárt, hatalmas társadalmi veszteséget termelnek. Az nem érv, hogyha nem tetszik a Spotify-nak, akkor készítsen saját App Store-t. Egyrészt nem ez a feladata/célja, másrészt pénze sem lenne rá. Harmadrészt jogilag sem tehetné meg, hiszen az IOS egy zárt platform. Egyébként már ez is megérne egy misét, garantálom, hogy ezekből a zárt áruházakból is ügy lesz a jövőben.

(#41) joey04

Van egy rendszer, vannak feltételei, ha nem tetszik, nem lépek be a szolgáltatásommal.

Még jó, hogy a világ valójában nem így működik. Ha egy piacon erőfölényed van, akkor nem tilthatod ki a konkurens szolgáltatást. Merthogy a törvények ezt nem engedik. Azért, mert a törvényeknek a társadalmat kell szolgálniuk, nem egy monopol vállalatot.

[ Szerkesztve ]