Hirdetés

2024. május 4., szombat

Gyorskeresés

Hozzászólások

(#1) Tigerclaw


Tigerclaw
nagyúr

Kar hogy nem gondoltak arra hogy sokkal magasabb lesz a szonda altal generalt zaj, mint a kornyezeti. Eleve keves hangforras lehet a Marson, foleg szelcsendben es a legnyomas is kevesebb mint 1%-a a foldinek, igy gondolom alig terjedhet a hang. A gep zaja viszont pont ott van a mikrofon mellett, sot valoszinuleg egy resze magan a szerkezeten keresztul terjedhet.

Amugy persze orvendetes hogy harom szonda is eljutott oda, viszont en felretennem meg vagy 50 evre az emberi Mars expediciokat. A magas kockazat es koltseg mellett elhanyagolhato az amivel tobb informaciot tudnanak az emberek szemelyesen gyujteni, ilyen jol felszerelt szondak mellett. Inkabb kuldjenek meg ebbol 10-et, 20-at kulonbozo helyekre, akar evrol evre kicsit javitott, fejlesztett verzioban.

A Hold sokkal idealisabb probaterep lenne megoldast talalni arra a rengeteg "problemara" ami a felszinen varna ott az emberekre.

Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

(#2) BiP válasza Tigerclaw (#1) üzenetére


BiP
nagyúr

Egyhamar így se fog ember menni a Marsra, még ha minden klappol is. Talán még megérem.
A Holdra előbb jut el újra ember, pár éven belül.

(#3) Döglött Róka válasza Tigerclaw (#1) üzenetére


Döglött Róka
veterán

Persze, nem gondoltak rá :D

Ikea Tafjord, Kínai indukciós töltő, Victorinox Traveler, 10 Tojás M (3 már hiányzik),Rádiós ébresztőóra piros kijelzővel, Varta akkutöltő

(#4) NKing válasza Tigerclaw (#1) üzenetére


NKing
tag

Az úgy szokott történni, hogy a kutató urak beteszik az expedíció terveit egy szekrénybe és 50 év múlva, mikor valaki úgy érzi, hogy na most már akkor jó, akkor kiveszik és láss csodát, minden ott van készen, már csak be kell szállni az űrhajóba és indulhatnak. Ja nem... :))

Már annyiszor láttam ilyen hozzászólásokat mindenfelé az űrkutatással kapcsolatban... nem értem, az emberek általában mit gondolnak egy kutató munkáról. :F

(#5) SidCorky válasza Tigerclaw (#1) üzenetére


SidCorky
senior tag

Szerintem arra gondoltak, hogy nem New Yorkba küldik a marsjárót, hanem a tök üres Marsra, ahol csak a szél zúg. Egyszer jó poén meghallgatni, de nem azért küldték oda, hogy a szelet hallgassák tökéletes minőségben, ezért nem is csak ezt szem előtt tartva tervezték a gépet. :)

Ryzen 5 3600 // GTX 1660 Ti // iPhone 14 Pro // iPad Pro M2 // Nintendo Switch OLED // Fujifilm X-T30 II

(#6) Tigerclaw


Tigerclaw
nagyúr

Én azt gondolom, hogy hatekonyan es hasznosan kell felhasznalni az Urkutatasra adott penzt, idot, szurkeallomanyt, mar csak azert is, mert sok teruletuk meg alapkutatasnak is tulsagosan egzotikus. Arra fokuszaljanak foleg, aminek van jarulekos haszna par evtizeden belul. Emberi utazast tekintve a kovetkezo logikus lepes a Hold, nem a Mars. Persze nem egy ujabb zaszlokituzes a cel, hanem tartos berendezkedes. Kutatobazist kell epiteni egy kornyezetileg vedetteb reszre, talan a felszin ala, vagy esetleg hold koruli palyara allitva.

Jelenleg nem latszik a lehetosege annak, hogy a Foldrol nagyobb letszamu expediciok indulhassanak nagyobb szamban, mert tul draga legyozni a Fold gravitaciojat. Egy 100 even belul jo lenne elerni azt, hogy a Holdon vagy akar az urben epuljenek a bolygokozi utazasra szant urhajok, nagyreszt ott banyaszott anyagokbol, ott elkeszitett alkatreszekbol es a legenyseg nagy resze is mar ott szulessenk. A Foldon szuletett ember tobb szempontbol sem idealis urutazo, de talan a Holdon szuletett az lesz.

A Marsnak vannak elonyei a Holdhoz kepest, de nem tul sok, mikozben boven van hatranya is, foleg ebben a fazisban. Remelhetoleg azon a hidon is atmegyunk egyszer, de az elott meg van mas is.

Nem lenne jo tul jo propaganda sem egy iranyu halaljarattal elkuldeni az elso Marsra utazokat meg akkor sem ha ezt felvallaljak. Ha megis mennek a Marsra, tervezzek eleve ugy, hogy vissza is jonnek. Ehhez pedig az az idealis, ha le sem szallnak, csak keringenek par hetig, honapig korulotte, majd irany vissza.

Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

(#7) Tigerclaw válasza SidCorky (#5) üzenetére


Tigerclaw
nagyúr

A problema csak az, hogy ott nem zug a szel mivel alig van legkor, raadasul gondolom szandekosan viharoktol mentes zonaba kuldtek. Az a mikrofon inkabb csak arra lesz jo, hogy bizonyos gepeszeti problemakat diagnosztizalhassanak vele. Idealis modon semmit. Esetleg ha van tobb mikrofon, elkezdhetnek irni algoritmusokat a zajok utolagos kiszuresere, ami mar eleg jol megy a valo eletben is.

Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

(#8) janeszgol


janeszgol
félisten

Engem már egészen kisgyerekként érdekel, mi van a Földön kívül. Kár, hogy az én életemben valószínűleg nem sok érdekesség fog elém (elénk) kerülni. Nem lesz drasztikus előrelépés. :(

2024: nem lesz kegyelem a HMD-féle hulladékgyáraknak.

(#9) ergoGnomik


ergoGnomik
tag

Valaki hozzáértő kérem magyarázza el a szél hangját, mert nem tudom fejben összerakni.

Egy áramló közegben önmagában szerintem nem sok minden van, ami rezgésbe tudna jönni, így nem is igen van minek hangot kibocsátania. Különösen olyan esetben, mint például a Marson, ahol még a közeg is kifejezetten ritka. Így nem marad más hangforrásnak, mint a közeg környezetében található egyéb objektumok, amiket meg tud rezegtetni.

Vagy hiányos a fizikai ismereteim halmaza.

(#10) Dyingsoul


Dyingsoul
veterán

Ha érdekel valakit a Perseverance felszereltsége, technikai részletei, akkor a NASA oldalán itt találjátok meg, nagyon szép kis oldal. :)
Engem főleg az érdekelt, hogy mégis mennyi idő mire az adatok eljutnak a Marsról a Földre, mert realtime nem tudják irányítani a landolást, ezért kénytelenek voltak automatizálni a landolási folyamatot.
Itt azt írják 5-20 perc, a bolygók állásától függően (ami persze érthető). Arra viszont nem nagyon találom a választ, hogy konkrétan a mostani landolási folyamat során mennyivel maradtunk el a realtime adatoktól.

- Szakmai kérdésekre privátban nem válaszolok, mivel másoknak is hasznos lehet. Erre való a szakmai fórum! -- YT: youtube.com/dyingsoulgaming -- FB: facebook.com/DyingsoulGaming/ Stream: http://twitch.tv/dyingsoul

(#11) ergoGnomik válasza Tigerclaw (#6) üzenetére


ergoGnomik
tag

Én azt gondolom, hogy hatekonyan es hasznosan kell felhasznalni az Urkutatasra adott penzt, idot, szurkeallomanyt, mar csak azert is, mert sok teruletuk meg alapkutatasnak is tulsagosan egzotikus. Arra fokuszaljanak foleg, aminek van jarulekos haszna par evtizeden belul.
Na, akkor tessék szépen elővenni a jövőbe látó kristálygömböt, és pontosan megmondani előre, minek mennyi haszna lesz mennyi időn belül! Ha ez nem megy, akkor meg nem jobban járunk ha a lehető legtöbb lehetséges irányt próbáljuk ki?

A Foldon szuletett ember tobb szempontbol sem idealis urutazo, de talan a Holdon szuletett az lesz.
Amivel csak az lesz a probléma, hogy a már most is meglevő "faji" törésvonalak mellé mesterségesen nyitunk egy újabbat. Nyilván fantázia szülemény a The Expanse világa, de kiváló modellként lehet rá tekinteni ebből a szempontból (csak a frakciók mennyisége tűnik szegényesnek).

(#12) ergoGnomik válasza Dyingsoul (#10) üzenetére


ergoGnomik
tag

Valahol mintha olvastam volna szalagcímben a rettegés hét perce kifejezést.

(#13) Dyingsoul válasza ergoGnomik (#12) üzenetére


Dyingsoul
veterán

Az az EDL-re vonatkozik. Itt van róla egy nagyon szép szimuláció, grafikával, realtime adatokkal, ilyesmivel.
Hihetetlen mennyi infót megosztanak a küldetésről. :)

Egyébként azon az oldalon amit feljebb linkeltem vannak részletek a mikrofonról is.
#1: És direkt úgy állították be, hogy halljuk a Rover hangját is és a szelet is.

[ Szerkesztve ]

- Szakmai kérdésekre privátban nem válaszolok, mivel másoknak is hasznos lehet. Erre való a szakmai fórum! -- YT: youtube.com/dyingsoulgaming -- FB: facebook.com/DyingsoulGaming/ Stream: http://twitch.tv/dyingsoul

(#14) Tigerclaw válasza ergoGnomik (#9) üzenetére


Tigerclaw
nagyúr

Szakerto az nem vagyok, de ez az elkepzelesem:

Szel ott is van, mivel eri a nap es van egy minimalis legkore. A felkapott por utkozik egymassal es a felszinnel, vagy epp a mars szondaval, igy ugyanugy ad hangot, csak a ritka legkor gondolom nem tudja olyan messzire vinni, mint itt a foldon. Lehet nemi seizmikus rezges, amit a szonda erzekelhet ha mondjuk nagyobb sziklan all, illetve a hutagulas, zsugorodas miatt is lehetnek hangforrasok.

Arra kivancsi lenne, hogy azokban a nagyobb marsi viharokban hogy alakul a legnyomas, de lehet hogy az a nagy vihar is csak azert nagy mert alacsony a legnyomas es kisebb a gravitacio is, igy a por tovabb fennmarad. Vagy epp idegenek alltal kelltett alcazas :-)

Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

(#15) Tigerclaw válasza Dyingsoul (#10) üzenetére


Tigerclaw
nagyúr

Fura felfogni, hogy az amugy felfoghatatlan fenysebesseg is mennyire lassu nem csak galaktikus leptekben, de egy ilyen kicsi naprendszer eseten is. Ez gondolom megint olyan terulet ahol kb. eselytelennek tunik az hogy csokkentsunk a kesleltetesen. A savszelesseget szepen novelhetjuk, de a kesleltetesen nem.

Ezert is lenne fontos minel nagyobb autonomiaval es intelligenciaval rendeklezo drone-okat hasznalni, ameddig nem lehet biztonsagosan letelepiteni ott kutatokat.

Mondjuk erdemes neha a scifi forgatokonyveket felretenni es szamot vetni, hogy tenylegesen mit nyerunk azzal hogy embereket kuldunk oda, akar a Mars, akar a Hold, akar masik bolygo a cel.

Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

(#16) Tigerclaw válasza ergoGnomik (#11) üzenetére


Tigerclaw
nagyúr

Az jo kis sorozat, bar mar regen lattam. Azt fel kell vallanunk, hogy majd 100 ev mulva lehet ilyen hatasa, bar addigra vagy hatrahagyjuk mi is a Foldi rasszizmust, vagy jon nehany komolyabb haboru, ahol az atomfegyverek talan pontot is tehetnek az emberi faj tortenetenek vegere meg akkor is ha csak lokalisan tortenik a dolog. A legjobb esetben is lesz valamilyen "reset" hatasa.
Ha itt tortenik valami katasztrofalis, jo lenne tudni, hogy van egy B terv mondjuk a Holdon, kesobb a Marson.

A jovon csak a jelenben tudunk segiteni, a multbol tanulva, es ezt akkor is meg kell tennunk, ha a jovo nem a mienk.

En abszolut kedvelem az urkutatast csak neha fura megelni, hogy mig ok azon faradoznak evtizedekig, elhasznalva ra rengeteg eroforrast es penzt, hogy talaljanak valahol X millio/milliard km-re egy ismeretlen bakteriumot, addig itt a Foldon hetetne halnak ki magasabb rendu fajok a sajat hibankbol. Ez persze nem a kutatok hibaja, hanem a mienk es foleg a politikusok, vezetok hibaja, akik szerint ez normalis.

Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

(#17) BiP válasza Dyingsoul (#10) üzenetére


BiP
nagyúr

As MRO relays Perseverance’s landing in near-real-time, engineers in mission control hope to confirm landing – and receive the first image – soon after 12:55 p.m. PST (3:55 p.m. EST). Because of the distance the signal has to travel from Mars to Earth, the spacecraft will have landed (known as “spacecraft event time”) 11 minutes and 22 seconds earlier.
[link]

(#18) Pano válasza janeszgol (#8) üzenetére


Pano
addikt

Meg fogsz lepődni. :) Attól függetlenül, hogy jelenleg a fókusz a Marson van, de menni fog ugyan ilyen fejlett szonda a Titánra és az Európára (vagy Europé, kinek mi) is. A Vénusz újbóli megkeresését is erősen fontolgatják jelenleg.
Ha csak az utóbbi 10 évet nézem, nagyon sok bámulatos és izgalmas dolog került felfedezésre. A többi nemzet is kezd egyre jobban beszállni az űrkutatásba, megjósolhatatlan, hogy ennek hatására milyen kiugrások lesznek mondjuk 10-20 éven belül. De ha 70-80 éves vagy, akkor elnézést kérek, úgy igazad lehet. :)

[ Szerkesztve ]

(#19) BiP válasza Tigerclaw (#6) üzenetére


BiP
nagyúr

Én azt gondolom, hogy hatekonyan es hasznosan kell felhasznalni az Urkutatasra adott penzt, idot, szurkeallomanyt, mar csak azert is, mert sok teruletuk meg alapkutatasnak is tulsagosan egzotikus. Arra fokuszaljanak foleg, aminek van jarulekos haszna par evtizeden belul. Emberi utazast tekintve a kovetkezo logikus lepes a Hold, nem a Mars. Persze nem egy ujabb zaszlokituzes a cel, hanem tartos berendezkedes. Kutatobazist kell epiteni egy kornyezetileg vedetteb reszre, talan a felszin ala, vagy esetleg hold koruli palyara allitva.

Ezt nehéz belőni, meg demagóg is lenne megmodani, mire költsék, és hogyan lenne hatékony.
(mert ugye azt is mondhatnánk, hogy miért az űrkutatásra költünk,miközben annyi megoldandó probléma van itt a Földön is, lenne helye annak a pénznek és szürkeállománynak)
Annyira messze vagyunk egy emberes Mars missziótól, hogy kb. minden előzetes kutatás hasznos.
(bár emberi léptékkel nézve annyira lassan haladnak a dolgok, hogy tök haszontalannak tűnhet). De talán még megérjük.
Viszont tudni kell, hogy csomó kutatás párhuzamosan megy. Tehát kutatjuk a Marsot, közben készülünk a Holdutazásra, és közben meg a Földön is foglalkozunk a problémákkal.
Egyik sem zárja ki a másikat, és mindegyknek van jelentősége. De egyiket sem lehet teljesen félretenni, mert mindegyik alapból sok év.

Nem lenne jo tul jo propaganda sem egy iranyu halaljarattal elkuldeni az elso Marsra utazokat meg akkor sem ha ezt felvallaljak. Ha megis mennek a Marsra, tervezzek eleve ugy, hogy vissza is jonnek. Ehhez pedig az az idealis, ha le sem szallnak, csak keringenek par hetig, honapig korulotte, majd irany vissza.
Pedig az első ilyen one-way-ticket utazás is óriási szenzáció lesz, nem hiszem, hogy elsőre megcsinálnak egy visszajövő küldetést. Aztán franc tudja, milyen irányt vesz a dolog.
És annak is igen nagy a valószínűsége, hogy az első emberes tényleg nem fog leszállni, csak kering egyet, onnan kutatnak, ahogy mondod. (bár az meg olyan haszontalannak tűnne, hiszen utaznak 8hónapot, ott vannak pár hónapot, majd utaznak vissza 1 évet, és még le se szálltak :) )
De hát az ISS-en is csomó mindent kutatnak, egy le nem szálló, de visszatérő emberes marsi utazás is komoly mérföldkő lesz.

#18 Pano : Egyébként tényleg jó látni, hogy sok év kvázi szünet után most nagyon belelendültek, privát oldalról is rengeteg pénz folyik az űrkutatásba, és a hidegháború óta újra felpörgött a dolog, felpezsdült a téma.
De amúgy attól is függ, mit ért janeszgol drasztikus változás alatt. Pl. Holdbázis, Ember a Marson, Rover a Vénuszon nem várható 10éven belül, ez igaz.

[ Szerkesztve ]

(#20) Tigerclaw válasza BiP (#19) üzenetére


Tigerclaw
nagyúr

Nem tunik bonyolultabbnak, kockazatosabbnak egy olyan expedicio, ahol mondjuk odautaznak, viszonylag hosszabb ideig keringenek, valamilyen magasabb palyan a mars korul, aztan visszajonnek, ahhoz kepest, hogy le akarnanak epsegben szallni. A holdon eseteben az elsot mar csinaltak, igaz csak rovidebb idotartamig, a masodik viszont razosabb, mert nem lesz se Hold szeru alacsony gravitacio, se elore bekeszitett leszalloplatform vagy epp ocean amibe beleereszkedhetnek.

Az is tobb hasznos kutatasi eredmenyt ad, hogy tobb evnyi utazas utan nem csak fizikailag vizsgalhatjak meg hatasat, hanem meg visszaerkezes utan honapokig, evekig latjak a fizikai, lelki, pszichologiai hatasat az egesznek.

Az ugynek is jobbak a visszatert hosok, akik eloadasokat tarthatnak, mint arra gondolni evekig, evtizedekig, hogy ott vannak valahol es megfulladtak, megfagytak, ehen haltak, vagy aminek nagyobb eselye van, ongyilkosok lettek. Musknak nem kellene ilyen vegletekben gondolkodnia. Vigye el oda oket, de hozza is vissza.

Sot tovabbviszem: hHa palyan maradnak megvizsgalhatjak jobban a Mars holdjait is, mondjuk a visszateres elott, vagy akar vihetnek tobb ott kibocsajtott muholdat is. Urszondak helyett eleg lenne joval egyszerubb muholdakat palyara allitani ott, akar a Marsra, akar valamelyik holdjara iranyitva.

Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

(#21) BiP válasza Tigerclaw (#20) üzenetére


BiP
nagyúr

Nyilván. Ezt mondom én is. Elsőre biztos, hogy inkább csak ilyen lesz, mert tuti csak akkor tudnak visszajönni, ha nem szállnak le. Tehát >99%, hogy először csak ilyennel próbálkoznak.
Ettől függetlenül majd utána az első leszálló, de vissza nem térő expedíció is óriási szenzáció lesz.

(#22) Busterftw válasza BiP (#21) üzenetére


Busterftw
veterán

Amugy kb mekkora leszalloegyseg kell, hogy onnan vissza is tudjanak jonni? Vagy mennyi uzemanyag?
Mars gravitacioja csak 38%-a a Foldhoz viszontiva.
Tehat pl az 1 tonnas roverhez Marson nem sokkal kevesebb uzemanyag kell felszallashoz?

Az ut kb 7 honap, annyit az uralomason is eltoltottek mar.
A teljes tomeg raketaval egyutt 540 tonna volt. Az Apollo 16 pl 16 tonna volt csak a leszalloegyseg, ehhez kepest a Dragon (SpaceX) kb 5 tonna.

Szerintem siman lehetne egy konnyebb missziot elinditani es visszahozni kb 2 emberrel.

(#23) Pano válasza Busterftw (#22) üzenetére


Pano
addikt

Az emberes Mars missziónak a legnagyobb akadálya a hosszú űrutazás ismeretlen élettani hatása. Ebbe persze több minden beletartozik, nem csak az oda-vissza út.

[ Szerkesztve ]

(#24) pilóta válasza Tigerclaw (#20) üzenetére


pilóta
nagyúr

Nem tunik bonyolultabbnak, kockazatosabbnak egy olyan expedicio, ahol mondjuk odautaznak, viszonylag hosszabb ideig keringenek, valamilyen magasabb palyan a mars korul, aztan visszajonnek, ahhoz kepest, hogy le akarnanak epsegben szallni.

Valami elképesztően sokkal-sokkal-sokkal bonyolultabb pedig....

Aki él és nem boldog, az téved!

(#25) Busterftw válasza Pano (#23) üzenetére


Busterftw
veterán

Ha jol tudom a rekord 437 nap, ennyit toltott el a csavo az ISS-en,ami pont az oda vissza ut, meg az a par nap amit eltoltenek ott.
Itt szerintem a legnagyobb gond az uzemanyag a marsi felszallashoz es a foldi leszallashoz, de nem tudom pontosan mennyit kellene vinni.

(#26) Soderes


Soderes
aktív tag

Azt nem értem mi ebben az akkora szám. Ott van a Curiosity az is küldött vissza frankó fotókat (360 is), földtani és biológiai elemzéseket végzett, meg járja a Marsot. Abba a 3,2 milliárd dollárba ott már nem fért bele az audioegység? :D

Magyarázza el már nekem valaki, hogy igazából ez a misszió mire jó. Hogy lehessen publikálni, villogni szarrá cropolt 360 képekkel, meg re vizitelt, zajos audio fájlokkal.

Aztán erre vertek el közel 3 milliárd dollárt. Ennyi erővel bele lehetett volna tüzelni is vele vagy oda adhatták volna a szegényeknek is.

Mire kíváncsiak? Most komolyan. Hányadik Mars járó ez? 5-6?
Homok van lehet vakolni. :D

És akkor az üdvrivalgás, mint ha az embert vittünk volna megint a Holdra. Nagy arc az van. Persze maszkban, mert egy szaros vírust nem tudunk legyőzni a saját bolygónkon. :DDD

Tényleg ezek jelenleg a legégetőbb, legfontosabb teendők a Földön?

[ Szerkesztve ]

(#27) Tuomas válasza Soderes (#26) üzenetére


Tuomas
addikt

LOL :O

[ Szerkesztve ]

We were here

(#28) lev258 válasza Soderes (#26) üzenetére


lev258
veterán

Több, egészen újszerű eszközzel van felszerelve. Hogy csak egyet említsek, a marsi légkörből oxigént előállító szerkezet. A fotók, hangok elsősorban a nagyközönségnek jelentenek valamit, a sok kutatási adat meg a tudósoknak. És mivel a Curiosity landolása óta eltelt egy évtized, így volt elég tapasztalat arról, hogyan legyen hatékonyabb, milyen kutatásokra fókuszáljanak.

[ Szerkesztve ]

Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő

(#29) Tigerclaw válasza Soderes (#26) üzenetére


Tigerclaw
nagyúr

Nagyreszt az oka a “because we can” filozofia menten huzodik a dolognak. Miert nezegetnek milliard fenyevekre levo fekete lyukakat, ugy hogy az egesz fekete lyuk mint jelenseg is csak egy hipotezis? Amig kapnak ra penzt a barmeddig kepesek kutatni, elmeleteket felallitani a “tudosok” akkor is ha semmi haszna nincs az egesznek.

Persze gondolom mindig kicsivel jobb szenzorok, tobb szenzor, jobb, tobb kamera kerul a szondakra, de amugy eleg keves olyan informacio johet vissza, aminek hasznat vehetnenk. Nagyreszt egy draga hobbi.

Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

(#30) Tuomas válasza Tigerclaw (#29) üzenetére


Tuomas
addikt

"de amugy eleg keves olyan informacio johet vissza, aminek hasznat vehetnenk. Nagyreszt egy draga hobbi."

Az, hogy számodra kevés az információ és nem veszed hasznát az egy dolog, szerencsére a kutatók jobban értenek hozzá, és nekik az adatok, fotók, stb elég sok új információval bírnak és hasznát is tudják venni. :)

[ Szerkesztve ]

We were here

(#31) Tigerclaw válasza Tuomas (#30) üzenetére


Tigerclaw
nagyúr

A kutatok nagy reszet csak az erdekli, hogy van tobb evig jol fizeto allasa. Az csak a hab a tortan ha a hobbijaval nagyon ritkan tenyleg talal valami erdekeset, de gyakran az is csak erdekes, de nem hasznos.

Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

(#32) Tuomas válasza lev258 (#28) üzenetére


Tuomas
addikt

Megemlíthetjük még azt is, hogy ez az első olyan rover, amely a kőzetmintákat összegyűjti, elraktározza, és azt majd egy másik szondával vissza szeretnének hozni a Földre.
Megemlíthetjük a légköri méréseket végző műszereket, illetve a helikoptert is, amellyel azt fogják tanulmányozni, hogy a Marsi légkörben mennyire lehetséges a repülés, a roverekkel nehezen bejárható helyeket a jövőben ilyen repülő szerkezetekkel térképeznék fel.
Illetve célzottan ez az első marsjáró, amely célzottan az élet nyomait kutatja, nem véletlenül, hogy olyan helyre küldték, ahol régen egy tó volt, illetve folyótorkolat volt, ami kb 1 km vastag üledéket rakott le.

We were here

(#33) Tuomas válasza Tigerclaw (#31) üzenetére


Tuomas
addikt

Ha te mondod, biztos így van. ;)

We were here

(#34) ergoGnomik válasza Tuomas (#33) üzenetére


ergoGnomik
tag

+1

Évezredek óta kutatja az emberiség az őt körülvevő világot, kezdetben kevésbé, újabban egyre szervezettebb formában. Erre a hosszú folyamatra azt mondani, hogy "a fizetésért csinálják", hát elég alulnézetes perspektívára vall. :(

(#35) Tigerclaw válasza Tuomas (#33) üzenetére


Tigerclaw
nagyúr

Olvastam az Interneten! :DDD Persze egyertelmuen tulzas amit irtam, de sajnos meg azoknak a tudosoknal is ritka, hogy eladhato uj dologra jonnek ra, akik foldhozragadtabb teruleten dolgoznak. Sok tudos pont ezert is dolgozik olyan helyeken, ahol nem elvaras a teljesites.

Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

(#36) Tuomas válasza ergoGnomik (#34) üzenetére


Tuomas
addikt

Ez van, nem mindenkit hajt a tudásvágy, és nem biztos, hogy örülnek annak, ha valami új dolgot tanulhatnak, sőt, azt egyenesen haszontalannak vélik. :)

We were here

(#37) Tigerclaw válasza Tuomas (#32) üzenetére


Tigerclaw
nagyúr

Van egyaltalan valami eselye annak hogy raketa/sugarhajtomu nelkul lehessen repulni ott olyan ritka legkorben? Gondolom valamilyen extrem urtechnikas anyagokbol epitett propellere van szukseg, hogy kibirja azt a magas fordulatot ami kell ott a felemelkedeshez, meg ugy is hogy a gravitacio kisebb.

Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

(#38) Tuomas válasza Tigerclaw (#37) üzenetére


Tuomas
addikt

Ezt fogják majd kideríteni, én kíváncsian várom, mi lesz az eredmény, az biztos, hogy egy nagyon érdekes kísérlet lesz. ;)
Sajnos arról fogalmam sincs,hogy az ilyen rotorok milyen sűrűségű légkörben tudnak megfelelően működni, de ha halott lenne az ötlet, akkor nem is próbálnák meg.
Annyira amúgy nem ritka az a légkör (persze a Föld légkörénél ritkább), de a fékezést szolgáló ejtőernyő is hatásosan működött, tehát azért valamit lehet vele kezdeni.

[ Szerkesztve ]

We were here

(#39) Döglött Róka válasza ergoGnomik (#11) üzenetére


Döglött Róka
veterán

+ 1 internet az Expanse megemlítéséért.

Ikea Tafjord, Kínai indukciós töltő, Victorinox Traveler, 10 Tojás M (3 már hiányzik),Rádiós ébresztőóra piros kijelzővel, Varta akkutöltő

(#40) pilóta válasza Tigerclaw (#37) üzenetére


pilóta
nagyúr

Konkrétan ki lett próbálva, és működik. Vákuumkamrában a marsi légnyomáson szépen repült. Az ottani gravitációnál még szebben fog, mint itt...

Aki él és nem boldog, az téved!

(#41) Tuomas válasza pilóta (#40) üzenetére


Tuomas
addikt

Ah, tényleg, erre nem is gondoltam! :))

We were here

(#42) dokanin


dokanin
aktív tag

Mondjuk én meg arra lennék kíváncsi, hogy jött ki a 80 millió dolláros, azaz 24 milliárd forintos számla a marsi helikopternél, amin ráadásul egyetlen árva műszer sincs.
Mégis mit kellett ott kitalálni amit eddig nem tudtak? Az volt a 24 milliárdos kérdés, hogy hogyan oldjuk meg, hogy gyorsabban pörögjön a rotor?

(#43) Tuomas válasza dokanin (#42) üzenetére


Tuomas
addikt

Mondjuk az, hogy ki kellett fejleszteni egy olyan helikoptert, ami a Földtől ~ 100 millió km-re képes legyen önállóan repülni?
Igaz, ezt eddig minden drón tudta. :DDD

[ Szerkesztve ]

We were here

(#44) Pano válasza Busterftw (#25) üzenetére


Pano
addikt

Úgy olvastam, hogy a Föld körüli pálya nem ugyan az, mint a "nyílt űr", a bolygók közti tér. Sokkal kisebb az űr általi sugárzás terhelése.

[ Szerkesztve ]

(#45) Busterftw válasza Pano (#44) üzenetére


Busterftw
veterán

Ez igaz. En csak azt mondom, hogy mar most sem lehet olyan nagy kihivas egy oda vissza ut.

(#46) Tigerclaw válasza Tuomas (#38) üzenetére


Tigerclaw
nagyúr

Gondolom valamilyen gigantikus ernyot hasznalhattak, meg talan magasabb sebessegnel nyitottak ki. Mintha azt olvastam volna hogy a foldi legnyomas 133-ad resze van csak ott.

Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

(#47) somogyib válasza Soderes (#26) üzenetére


somogyib
őstag

Persze. Galilei is feleslegesen építgetett falejtőket csengőkkel és gurítgatott rajta golyókat. (akkor annyi haszna volt, hogy a falejtőket később eltüzelhették :D). De Newton - és később Einstein - gravitációs elmélete se mentette meg a szegényeket...

Nézd meg a természettudomány fejlődését: régebben elég volt egy ember egy házi laborban. De ma már oda fejlődött a kísérleti tudomány, hogy ha további fejlődést akarunk elérni, akkor nagyon nagy energiákon kell kísérletezni, és hát ehhez sok pénz kell (gravitációs hullámok, LHC, stb).

Egyébként meg lehet, hogy egy marsi mintagyűjtés lesz a kiindulópontja annak, hogy egy "szaros vírust" legyőzzünk. Most még nem tudhatjuk. ;)

[ Szerkesztve ]

(#48) azbest válasza Tigerclaw (#1) üzenetére


azbest
félisten

Azért nem küldenek évente egyet, mert 26 havonta van olyan bolygóegyüttállás, hogy a legrövidebb úton, csak 3 hónap alatt odaérjen. Más időpontban akár évekig is eltartana az út. Ha végignézted volna az idevágó videókat, akkor lehet abban el is magyarázták.

Egyébkén sok tekintetben én is kritikus vagyok a nasával szemben. Lenne hová fejlődniük. Érdekességképpen itt egy dokumentumfilm az előző rover, a Curiosity elkészítéséről [link]

Nemek is az járt a fejemben, miközben néztem, hogy miért nem készítenek többet belőle. Csinálnak egyet a küldetéshez és egyet a földi tesztekhez. Minden kézi manufaktúrával készül. Meg óriási beszállító / alvállalkozói láncokkal.
Amikor kiderült, hogy határidőre nem készülnek el a Curiosity-vel és 26 hónappal csúszik emiatt a küldetés, akkor első lépés az volt, hogy kirúgták a mérnökök jó részét, hogy majd határidő előtt megint próbáljanak egy csapatot felállítani, ahelyett, hogy megcsinálták volna a feladatokat. A mostani rover nagyrészt arra épül, amit előzőleg fejlesztettek.

Szóval, nem becsülik meg a tapasztalt munkaerőt. Nem próbálnak sorozatgyártást csinálni, pedig állítólag a kifejlesztés a legdrágább rész. Ha már megvan mi a jó, akkor abból lehetne sorozatot is gyártani. A nagyonsok milliárdos költségeknek csak töredéke a fellövés. Gyorsabb lenne, ha több ponton több roverrel egyszerre mennének a küldetések.
A költséghatékonyság kapcsán a hold missziós, űrállomásépítős költésgek részletezésénél is vannak olyan kétes tételek, mint kilövőállás sok milliárdos ára, ami több, mint az űrállomásé.
Vagy az, hogy egy sima kamerával "vizsgálták" az ejtőernyő tesztet és nem volt értékelhető felvétel az elemzéshez, amikor hiba történt. Aztán hónapokig próbálták reprodukálni... már sok kamerával.

Szóval tipikis állami hivatal. Lassú, nem túl szervezett. Sok-sok alvállalkozói ballasztal és a pénzek elnyelésével. Elkényeztet minket a spacex.

Ettől függetlenül kell kutatni, fejleszteni. Idővel technikai vívmányok is lecsorognak a hétköznapokba onnan. Attól, hogy egy átlag proli, mint mi, nem érti, hogy miért fontos, még az. Ráadásul nem pont ez a pénz az, ami hiányzik máshonnan, van rengeteg jóval haszontalanabb terület, ahol sokkalta több pénz cserél gazdát - megy mély zsebekbe.

[ Szerkesztve ]

(#49) Dyingsoul válasza BiP (#17) üzenetére


Dyingsoul
veterán

Ezt az utolsó mondatot kerestem, köszi! :R
Viszont ez a cikk még a landolás előtt jelent meg és jövő időben fogalmaz, tehát nem tudom ez az adat mennyire hivatalos vagy mennyire körülbelüli. Nem nanoszekundumra pontosan érdekel tehát nem a pontosságon lovagolok, inkább az adat forrásán, ezért kerestem volna ezt az adatot a perseverance oldalán de nem találtam, csak időintervallumokat. Mondjuk ahogy elnézem a hivatalos oldalt, még ott sem frissítettek minden adatot bár lehet nem is fognak de nem azért mert ne akarnák, egyszerűen lehet csak újabb lapokon, blogbejegyzésben teszik majd közzé az újabb, konkrét eredményeket.

- Szakmai kérdésekre privátban nem válaszolok, mivel másoknak is hasznos lehet. Erre való a szakmai fórum! -- YT: youtube.com/dyingsoulgaming -- FB: facebook.com/DyingsoulGaming/ Stream: http://twitch.tv/dyingsoul

(#50) #16820480 válasza Busterftw (#45) üzenetére


#16820480
törölt tag

Konkrétan ember még nem nagyon hagyta el a Föld magnetoszféráját. Illetve akik a Holdra mentek, ők igen, 1-2 napra kb. Az ISS bőven olyan magasságban kering, hogy védve legyen azért a sugárzás egy jelentős részétől, mélyűrben ez nem lenne így, és elég nehéz lenne, ha olyan anyagból akarnák építeni a hajót, hogy kellően árnyékoljon. Illetve mivel a Marsnak nincs szignifikáns mágneses tere, így ott a felszínen sem sokkal jobb a helyzet.

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.