a nagyobb állami intézményekre (nem feltétlenül vállalatok, hanem közigazgatás, önkormányzat, stb) eddig is volt ilyen szabály, a 2013. évi L. törvény. ha annak megfeleltek, a gdpr már laza örömködés lesz csak.

baj azoknál lesz, akik úgy gondolták, hogy nem érdekli őket az "ötvenes", azokat vagy nem fogja érdekelni a 679-es se, vagy ronda időszak következik.

tippem szerint a kormányra meg nem vonatkozik a gdpr, mert ha emlékeim nem csalnak, arra külön felmentő klauza van a gdpr-ban azzal a kitétellel,hogy rájuk a következő vonatkozik, a 2016/680-as rendelet. de lehet, ebben tévedek.

a közüzemi szolgáltatóknál sincs akkora gond, mert pár éve végigtoltak egy auditálási kötelezettséget a nagyobbaknál, így aki azon átment, az kb. tudja, mi a pálya. (egész pontosan mindenkit auditáltak, akinél a számlán forgalom/fogyasztásfüggő tétel van. az más kérdés, hogy kabaréba fulladt az egész...)

gond szerintem a kisméretű magáncégeknél van, pont ezért tűnik haszontalannak 250 fősnél nagyobbak között felmérni. ezek a kisméretű magáncégek valószínűleg teljesen tájékozatlanok a kérdésben, úgy értem, még mindig tájékozatlanok.

szerk: (#2) dajkopali: a bankokra eddig is szigorúbb szabályok vonatkoztak, külön törvény és mnb-s módszertani útmutató volt rájuk.

az igazi érintettek szerintem azok, akikre eddig csak az infótörvény vonatkozott, és azok, akik méretük és kockázati besorolásuk alapján eddig semmit nem tettek. főleg a kicsik.

[ Szerkesztve ]

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis