Akkor én is tervezhetek majd saját igényreszabott SOC-ot? Hmm Megfontolandó.
Válaszolj a privátra!!! Elég annyi is, hogy szarok rá(d)...
Akkor én is tervezhetek majd saját igényreszabott SOC-ot? Hmm Megfontolandó.
Válaszolj a privátra!!! Elég annyi is, hogy szarok rá(d)...
nah akkor a VIA-nak is csatlakozni kellene az "alacsony költségvetés és a felzárkózás " címén,hátha bejön a dolog.szép szövetség ez a samu és az ibm közt viszont nem nagyon reklámozzák magukat...a piacnak mindenesetre jót tesz a többszereplős és a választható rétegződés...
Mikorra várhatóak reálisan a tömeg gyártott 20 és 14nm-es lapkák?
Nem a cégek PR közleménye szerint.Mivel adódhatnak problémák.Mi a gyakorlat,a gyártók által bejelentetthez képest?
Arra vagyok kíváncsi mikor érnek el egy olyan határt, ami alá már nem nagyon lehet menni.
Vajon lesz-e ilyen, vagy akkor kipattan valakinek a fejéből egy hatalmas ötlet, miként lehet még kisebb csippeket csinálni.
"lol, rock, te egy kib*szott médium vagy. mit médium, HARD " by FireKeeper
Ötlet van...de Si-n túl..
0.5430710 nm ez a teoretikus minimum...gyártói szemszöggel 4nm az utolsó
2 évente csökkentenek, most fog jönni fél éven belül a 28nm.
Tehát 2013; 20nm, 2015; 14 nm.
A cégek általában tartani tudják a PR közleményeiket, az Intel is már 2006 óta tartja a tick-tock stratégiát, és úgy tűnik, pár évig még nem is lesz gond.
[ Szerkesztve ]
Már biztos létezik jelenleg is megoldás, csak még a technológia nincs meg.
velem érdemes üzletelni: http://goo.gl/xqTM9
GaN, GaAs drágább anyagok...a technológia már megvan labori szinten ..pár tranzisztoros áramköröket már gyártottak GaN-en
A labori technológia gondolom nem elég. Egy egész gyártósor azért más más tészta.
velem érdemes üzletelni: http://goo.gl/xqTM9
Nem de minden onnan indul ki
De lehet az egész másfelé veszik az irányt s eljutunk végre a nanodrótok alkalmazásához...mérgező egy kicsit de minden megoldható
Azt nem tudom, hogy ez-e az a bizonyos határ, de azt tudom, hogy a gyártástechnológia a jelenlegi technológiára alapulva nem csökkenthető a végtelenségig.
Van egy bizonyos határvonal (méretben) ami alatt már a kvantumfizika szabályai uralkodnak.
Ha ezt elérik akkor a jelenlegi eljárásokkal és a jelenleg alkalmazott fizikával ott már nem mennek semmire. Az "anyag" egész egyszerűen másképp fog viselkedni, mint ahogyan azt a jelenlegi méreteknél teszi.
Na, kb ekkor kéne, hogy a kvantumszámítógépek átvegyék a terepet. Csak az még annyira messze van a gyakorlati megvalósítástól és - mondjuk ki - a sorozatgyártástól, hogy belegondolni is nehéz
[ Szerkesztve ]
"Na, kb ekkor kéne, hogy a kvantumszámítógépek átvegyék a terepet."
Amit ma kvantum számítógépnek szoktak nevezni, nem egyszerűen egy mai CPU kisebb/gyorsabb megvalósítása. Az alapvető működési elve más, mármint nem csak fizikailag, hanem logikailag is.
Én megvárom amíg am-ben mérnek, mert a nm is túl nagy nekem...
Ekkora prognózist! Gratulálok!
4nm? Az azért még távolinak tűnik, kb 10-15 év mire addig eljutunk? Persze ezzel nem azt mondom, hogy nem fogunk csak azt, hogy az még messze van.
"Én megvárom amíg am-ben mérnek"
Ok, az már csak szűk másfél óra.
Kíváncsi lennék egy jó összehasonlításra, hogy mondjuk egy ugyanolyan (nem jelentősen áttervezett) chip fogyasztása milyen mértékben csökkent több csíkszélesség-csökkentés után. Nem a marketinges "akár 30-50% megtakarítás, ákcijó!" dumák, hanem igazi mérés, összehasonlítás.
Fotóim és kalandjaim a világ körül: https://www.facebook.com/fmartinphoto/
Na gyerekek, elő a kockásfüzetet, majd a CP legyártja
4nm, 64mag, s mindez egy apple telefonban... =D
http://phmegbizhatosag.atw.hu/phtabla.php?nev=vittuka | Ha lehet privit vagy emailt írjatok, a hirdetés hozzászólásokat ritkábban nézem!
Emlékeim szerint a Dns-lánc 2nanón van "gyártva", de lehet hogy a kromoszómák, nem emlékszem. Értelmetlen a végtelenségig lemenni szerintem. Nem ettől függ a teljesítmény illetve csak részben. Az, hogy kisebb csíkszélre törekszenek, leginkább gazdasági megfontolásoknak tudható be. Kisebb csíkszél, több hasznosítható terület egy waferen, több eladható chip (ugyanazon az áron) nagyobb haszonkulcsal. Vagyis nem mindegy, hogy mondjuk 5 évvel ezelőtt kitermeltem 5kg krumplit 200 Ft-ból és eladtam 500-ért, vagy most (kitermelelném, ez csak példa ) ugyanazt az 5kg krumplit 50 Ft-ból és mint "új jövevényt" eladnám 600-ért.
Amikor már tényleg "kvantumfizikai" korlátokba ütközik IBM, Samsung, GF. meg a többiek nem fogja megérni számukra ilyen irányba fejleszteni, hacsak nem vetődik fel valami új piac vagy terület, haditechnika stb. (mittomén muslica méretű röpködő robot kémlégy vagy akármi) ami ezt megkövetelné.
[ Szerkesztve ]
Vagyis nem mindegy, hogy mondjuk 5 évvel ezelőtt kitermeltem 5kg krumplit 200 Ft-ból és eladtam 500-ért, vagy most (kitermelelném, ez csak példa ) ugyanazt az 5kg krumplit 50 Ft-ból és mint "új jövevényt" eladnám 600-ért.
Azt felejtetd el, hogy nem két fillér kifejleszteni azt a gyártósort, stb. amivel majd 50 Ftért termeled a krumplit (csak, hogy a példánál maradjunk).
Amikor már tényleg "kvantumfizikai" korlátokba ütközik IBM, Samsung, GF. meg a többiek nem fogja megérni számukra ilyen irányba fejleszteni
Mit jelent az, hogy "tényleg kvantumfizikai korlátokba" ütközik?
Az 5-6 évvel ezelötti technológia előre jelezte ,hogy a gondjai 45nm fognak jelentkezni,az akkori tecnika,vagy tecnológia nem kicsinyíthető tovább max 22nm-ig ez a fizikális határ!
Persze azóta sokat finomítottak a tecnikán,és más technologiát alkalmaznak,nem teljesen az 5 évvel ezelöttit (pontosan nem tom,de más anyagokkal szennyezik a silicium lapokat talán +aluminium vagy valami ,a logikai tranzisztorok felépítésén is esett némi változtatás) már nem arra gondolok mikor Pentium"2-es csippe "BILL SUCKS"felirat volt
Lásd INTEL! 32nm
valaki erről tud némi infót szívesen venném.???
azért ez 20-14nm számomra hietetlen nemhogy 4nm
ha jól emléxem 45nm-nél egy (vezető-vezeték ami két tranyót összeköt )szélessége néhány száz atom.
Van egy bizonyos határvonal (méretben) ami alatt már a kvantumfizika szabályai uralkodnak.
Ha ezt elérik akkor a jelenlegi eljárásokkal és a jelenleg alkalmazott fizikával ott már nem mennek semmire.
Ez így butaság. Sokkal inkább igaz az, hogy egész egyszerűen félvezetőipar nem lenne kvantumfizika nélkül.
Méretcsökkenéssel az a nagyobb baj, hogy egy részecske meghatározott helyen való jelenléte is egy valószínűségi változót követ. Tehát csak azt tudjuk, hogy milyen valószínűséggel lesz bizonyos helyen az elektronunk, de nem vehetjük biztosra, hogy valóban ott lesz.
[ Szerkesztve ]
"Méretcsökkenéssel az a nagyobb baj,.. "
Igen, pontosan erre utaltam én is. Itt jön a képbe a Heisenberg féle határozatlansági elv...
[ Szerkesztve ]
Ez mi a Canon nak egy leányválalata
És erre nyújt megoldást a Heisenberg-kiegyenlítő.
Sub-Dungeoneer lvl -57
Itt már nem is a méretcsökkentésen van a hangsúly...hanem hogy megéri e illetve milyen új tranzisztorokat találnak ki... Van egy pár projekt ami már a jövőbeli tranzisztorokkal kísérletezik..ilyen pl a SET vagy a grafén tranzisztorok
Azért a Samsung és az IBM elég nagy húzónév
10-14nm alatt már nem a fogyasztáscsökkentés lesz a fő szempont, azt megoldják optimalizációkkal.
Esetleg a szükséges meghajtóáram csökken lineárisan a tranzisztor mérettel.
De ha sokkal közelebb kerülnek egymáshoz (egy nagyságrend) a tranzisztorok, akkor nő az egymásra gyakorolt hatásuk amit csak megnövelt meghajtó árammal lehet kiküszöbölni, szóval olyan nagy előrelépésekre fogyasztás terén nem lehet már számítani.
Maximális órajel sem fog számottevően nőni léghűtéssel
A litográfia méretének a csökkentésével nem nő lineárisan a tranzisztor/mm2 érték.
kizárólag gazdaságossági okai lesznek 10-14nm alatt a további fejlesztéseknek.
[ Szerkesztve ]
10-14 nm, mi lesz itt még?!
Becsület-Tisztesség-Szeretet
""Én megvárom amíg am-ben mérnek"
Ok, az már csak szűk másfél óra."
"Nem ettől függ a teljesítmény illetve csak részben."
Szóval, egy mai Core2 nem más, mint egy 8086, csak sokkal kisebb?
"Az, hogy kisebb csíkszélre törekszenek, leginkább gazdasági megfontolásoknak tudható be. Kisebb csíkszél, több hasznosítható terület egy waferen, több eladható chip (ugyanazon az áron) nagyobb haszonkulcsal."
Akkor pl. a mikroprocesszorok története kész gazdasági katasztrófa, mivel a lapkaméret jó ideig generációról generációra csak növekedett, aztán beállt egy magszámfüggő átlagméretre... Voltak olyan hülyék, hogy az egyre kisebb csíkszélességet egyre több tranzisztor létrehozására pazarolták el...
Legközelebb szerintem gondolkozz még úgy fél percet (vagy fél órát, vérmérséklet szerint), mielőtt nekiállsz észt osztani...
[ Szerkesztve ]
kíváncsi lennék hogyan állnak az egyéb technológiák. nem nagyon hallani nagy áttörésekről. esetleg felvásárolják ezeket és elteszik talonba? vagy szimplán nem haladnak előre semmivel? nanocsövek, meg optika, felületi plazmonok, egy csomó ígéretes cucc van, sok belőlük nagyságrendbeli javulást hozhatna elméletileg a jelenelgi eljárásokhoz képest. bár igazából tök mindegy, mert a megfelelő embereknek nem érdekük nagyot ugrani a technológiával, mert nem kifizetődő. szóval tök mindegy mit meg hogyan meg hova fejlesztenek, mi évről-évre hajszál pontosan ugyanazt a fejlődési ütemet fogjuk látni a piacon megjelenő termékekben. az, hogy közben megjelenik a tudományban 1-2 áttörés, legfeljebb csak érdekesség
A vér nem válik VAZZE!™
Azért az is látszik, hogy elakadtak, hiszen amúgy nem erőltetnék a több magot. Azaz mindenki többet profitálna abból, ha 2x olyan gyors egymagos CPU-t tudnának csinálni 2 magos helyett. És ez csak egyre rosszabb lesz, ahogy a magok száma nő. Szóval ha tudnának gyártani mostanihoz logikailag hasonló de 50 GHz-s CPU-t, akkor gondolom a magok számának növelése helyett kiadnának belőle egy 5 GHz-eset, aztán minden évben emelnék 25%-kkal a frekvenciát... ilyesmi. Nyilván erősen leegyszerűsítve mondtam, de ezért nem hiszem, hogy mostanában sok értelme lenne az új fejlesztésekkel kivárni. Valószínűbb hogy egyszerűen még messze vannak a megoldástól.
A csíkszélesség (és ezzel az áramköri elemek méretének) csökkentése már nem tesz lehetővé olyan mértékű órajelemelkedést (adott fogyasztás mellett), mint korábban (lassacskán azért emelkedik), arra viszont lehetőséget ad, hogy adott lapkaméretbe egyre több mag férjen bele.
Bár ez egy ideig az egyszálas végrehajtás kárára volt, mert az összes magnak kellett osztozni az adott TDP-n, de a legújabb prociknál ez már nem gond, a turbó mód egyszálas terhelésnél egy mag órajelét növeli, a többit pedig lekapcsolja. (Vagy 2 aktívabb szál esetén 2 magra kapcsol a 4 helyett, stb.)
A szilícium ezt tudja... Majd ha átállnak más anyagokra (amik drágábbak, így addig húzzák az átállást, amíg lehet, de hát ugye előbb-utóbb kénytelenek lesznek), valószínű újra komolyabban emelkedhet majd az órajel.
A gyémánt minden szempontból jó a szilícium kiváltására. Egy baj van vele. Qrva drága mesterségesen, nagy tisztaságú gyémántot készíteni ... a megfelelő mennyiségről meg ne is beszéljünk.
[ Szerkesztve ]
Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.
A homok mindenképp olcsóbb alapanyag, mint a gyémánt.
Szerintem emögött is az arabok állnak, mint az olaj mögött
Szőjjek még összeesküdéselméletet?
[ Szerkesztve ]
Válaszolj a privátra!!! Elég annyi is, hogy szarok rá(d)...
A gyémánt is csak szén... Csak drágábban lehet belőle gyémántot csinálni, mint homokból egykristályos szilíciumtömböt.
de szerintem ez sem a tudomány korlátja, hanem szimplán gazdaságossági kérdés. szimpla evolúció: a magok számának növelésével is el lehet adni az újabb és újabb termékeket, és a magok számának növelése kifizetődőbb, mint az órajel emelkedés. ha valaki feltalálni egy olyan technológiát, amivel olcsóbban lehet órajelet emelni, mint a magok számát növelni, akkor meggyőznének nagyon hamar arról, hogy az 1 magos 10ghz-es proci mennyire jó, és hogy a többmagos korszak zsákutcába futott, mert blablabla.
A vér nem válik VAZZE!™
"ha valaki feltalálni egy olyan technológiát, amivel olcsóbban lehet órajelet emelni, mint a magok számát növelni, akkor meggyőznének nagyon hamar arról, hogy az 1 magos 10ghz-es proci mennyire jó"
Akkor majd igen, de addig marad ez...