nehéz magyarra fordítani, közbenső kihagyás vagy valami ilyesmi.
Még a lassú XT-k, AT-k és MFM vinyók korában volt értelme. A gép túl lassú volt ahhoz, hogy az egymás után következő szektorokat olvas, beolvasott egyet,aztán azzal annyit tökölt, hogy mire a következőt olvasta volna, akkora már tovább fordult a lemez, meg kellett várni, amíg a következő fordulatnál újra odaér az a szektor a fejhez. Vagyis jó lassú volt az átvitel. Erre találták ki ezt az Interleave dolgot, amikor nem úgy vannak sorban a szektorok a lemezen, hogy 1,2,3,4,5,6,7,8,9,10,11,12,13,14,15,16,17 (általában 17 szektorosak voltak az MFM vinyók), hanem eltolva, mondjuk 2-es Interleavével, egy szektor marad ki, aztán jön a következő, vagyis: 1,10,2,11,3,12,4,13,5,14,6,15,7,16,8,17,9 tehát 2 fordulat be tudja olvasni az egész sávot, míg interleave nélkül ehhez 17 fordulat kellett. De ez már egy gyorsabb :-) gép volt, lassabakon 3-as, vagy akár még 4-es is kellett. Norton Utils ban volt egy Calibrate nevű program, ami letesztelte, hogy melyik a leggyorsabb beállítás az adott gépen, és annak megfelelően át low-level formatálta a vinyót, adatok megtartásával.
Amikor egyszer kiprobáltam az 5(!) Mb-os vinyónkat (Seagate, 1983-as gyártás, dupla magas 5,25-ös méret, és kurva nehéz :-) egy P3-as gépben, akkor lehetett 1-es interleave-re formázni (vagyis normálisan sorban vannak a szektorok), valami 5-600 Kbájt az átviteli sebessége :-))) de amúgy nincs rajta egy bad sector sem!
Miután a low-level format-ot nem formatálásként hajtják végre az IDE vinyók, ezért ez a interleave dolog se számít...