Hali!
Qrwa jókat írtok, pont erre gondoltam... Köszi!
Egy kicsit magára hagytam a topicot, de most itt vagyok.
Az eddigi tapasztalatok az enyéimmel is teljesen egybeesnek.
De Dexter68 Epson <- > Canon topicján pl. a HP-t Bobojsza és Béla12 egyszerűen kitapsolták! Ekkor kezdett el érdekelni a kérdés, hogy ugyan miféle tapasztalatoknak lehetnek még emberek birtokában, amik mindenkit segíthetnének a blablaba…
Én az EPSONra esküszöm, de csupán KÉPMINŐSÉG szempontjából.
(Mielőtt nekem esnél, olvasd végig. - Vagy ugord át!)
[
Nem tudom, hogy bárki is vitatkozik-e ezzel, (szívesen meghallgatom -bár NEM ez érdekel, és meggyőzni sem fog :) , mert... látom!) - de a 2880dpi-s fotonyomtatók óta 890/790/1290 (asszem ezek az első fecskék) az elkészült képek neutralitása (semlegessége és természetesége) és ''szemcsétlen''-sége tekintetében verhetetlenek.
A Canonok egyszerűen csíkosak (elég köztudott), ha figyelmesen nézed észreveszed, (egy idő óta én már csak a csíkokat látom -mint egy nagyon pontos, vékony - de éles - raszterrács: Trinitron effektus? :) ), és a tintacseppek homogén felületeken rendesen zavarók. Csíkosság szempontjából a kisebb 4 színű canonok talán jobb helyzetben vannak. (De leírhatjátok.)
A HP-k PhotoRet III (45/78 patron asszem, - a ''régi''!) Rendesen, szemmel látható pontstruktúra, bár a ''mintázata'' nekem kifejezetten teccik. (Lexmarké is uez az algoritmus - fejből sajna nemtom mi.) Én ezt nem látom csíkosnak, de már halottam emiatt bántani.
PR III 5X patronnal, és a PR IV is csíkos, bár a IV-es kevésbé. És (jóval) kevésbé, mint a canon és mintha lenne fejlődés is. (Egyesek szerint visszafelé). Itt már sokkal kevésbé egyértelmű a pontstruktúra, de van. És van bennük 1 igen erős digitális élesítés, ami -persze ízlés dolga, de- kiöli a képből az életet.
Jó, jó, de mindez mihez képest?
Átlagos képnézési szokásokhoz bármelyik márka legjobb típusa kib.szott jó, sőt még az alatta lévők is. Bármilyen újságot tönkrevernek pl.
!De ehhez megfelelő minőségű és felbontású fájlt kell kinyomtatni velük!
És a digitális gépek nem biztos, hogy a legtökéletesebb források ebből a szempontból. Ezek bizony már többet tudnak, mint amit általában akarni szoktak tőlük.
Színek... Tévhit az, hogy az a jó nyomtató, ami jó színes (=tarka) képeket tud. Ezzel a 4 színűek szoktak operálni, elfedni képességeik hiányosságát, hogy bizony 1 adott szín árnyalataiból ők igen keveset tudnak visszaadni csak. Rányomnak egy kis színtelítettséget, és dől a nép, hogy hát mi szíp nyomat ez, ilyet, ilyet nekem is, de rögtön! De ha egy kicsit is tovább nézed, felfordul tőle a gyomrod. Persze ízlések (hiánya) és pofonok...
Nem állítom, hogy én átlagos nézési szokások szerint vizsgálom a képeket.
(Azaz vizsgálja a fene, csak hát látom, hogy sz.r. -Csak ennyi: nem akarom látni! –Ne nézzem?)
De örülök neki, hogy vannak cégek, akik - bár szinte igény hiánya ellenére - ráígérnek ezekre az ''átlagos'' szokásokra. (Nem tudok elég hálás lenni neki(k).)
Szóval az egyik csíkos, a másik digitálisan előz (csal) -élesít (=kiöl)...
Számomra egy maradt csak. És ezért kénytelen vagyok eltűrni ennek minden nyűgét, nyilait.
]
De azt sosem állítottam, hogy használhatóság szerint is ez a rangsor, ha egyáltalán létezik ilyen. Nem minden képnek kell annyira jónak lennie sem - sőt, szövegek is léteznek a világon... Úgyhogy a többi nyomtatónak is van létjogosultsága, ÉN engedélyezem és legalizálom működésük!
Saját tapasztalataimat még mindig nem tettem közkinccsé, de ez ettől a naptól már el sem várható asszem…
(Ugye elég mára?!)
Szóval kiszáradás, beszáradás, patrongazdaságosság, stb. HAJRÁ!
Lemérik, hány kiló egy hattyú...
