Tényleg nem lehet hülyeség ez a blog, én is kipróbálom. Annyi minden történik velem mostanában, lehet hogy tényleg le kellene jegyeznem magamnak?...

Ha lejegyzem jobban megmaradnak ezek az emlékek?

Egyszer még az egyetemen jöttem rá nagy szívfájdalmamban, hogy hosszútávon a nagy örömök és a nagy szívfájdalmak maradnak meg az emberben.

Persze süket csönd, senki sem válaszol, érdekel is ez valakit?

Pedig tényleg zajlik az élet, 3 hete vettük meg álmaink autóját barátnőmmel. Nagyon tetszett a formája, és vezetni is szeretem. Ha egy éve megkérdezi valaki, hogy lesz egy saját autóm, normális, ami nem akar szétesni, lerobbani, kinevetem... miből? Aztán félreraktunk nézelődtünk, és van egy autónk, ami nem áll minden utcasarkon, amire büszkék vagyunk.

Rover 25

Tudom másoknak nagy vágyaik vannak, de nekünk ez is álom volt. Nem lopják (Belvárosban fontos szempon, anyámnak már alvitték a Golfját) takaros, jól megy, és szerintem van stílusa.

1 évig kerestük, hogy legyen egy normális használtan (új megfizethetetlen) mire ráakadtunk egyre és belevágtunk, család meghitelezte a két-harmadát, de tökéletes időzítés, végre mehetünk ahova csak akarunk...

Első hétvége Szlovákia, barlanglátogatás...

Nos Én hülye rosszkor előztem. Hogy miért hoztam ezt a döntést máig sem tuodm 200e kilóméterrel a hátam mögött, 12 éve vezetek rendszeresen. Még is meg kellett előznöm azt a szar teherautót, ami 30-cal tötymögött előttünk az enyhe emelkedőn hisz lemaradtunk a többiektől. Hát nem befordult balra az istenadta. Fék, mehettünk vagy 50-nel, de csak becsúsztunk alá. Hát ennyi...

Nem sérült senki, az autó is javítható, de külföldi balesetet nem kivánok senkinek. Mire teljesen tip-top lesz benne lesz néhány 100-asba még úgy is, hogy motorikusan, szerkezetileg nem sérült.

Ez két hete volt.

Lehet, hogy nem szeretnek az autók?
Tegnap a kölcsön Golfot nem tudtam beindítani - amivel Sopronban voltunk esküvőn - , mert leszívta a rádió az aksit. Ekkor döbbentem rá, hogy 7 éve élek Pesten, de nincs egy olyan barátom, akit odahívhatnék segíteni, vagy akik vannak, azoknak sincs autójuk. Micsoda szívás. Persze rokoni kapcsolatok segítenek végül, jó 3 óra múlva miután a járókelők betolása nem segített de lehet, hogy rosszul választottam meg a barátaimat? Na jó vicc volt, nagyon is rendben vannak, de jobban fel kell készülnöm a hasonlókra.

Pedig vigyázok az autókra, a céges Volvókkal minden rendben volt eddig, sajnálni is fogom őket, ha esetleg céget váltok. Most van ugyanis a döntés ideje, elfogadják-e a feltételeimet a másik cégtől ahonnan megkerestek?

De ez már egy másik történet...

Az ott egy madár? Talán egy repülő?... Nem... ERGIL!!!