Kb. 9 hónapja nem írtam ide. Most írhatnám, hogy UP, de minek?!
Szóval az előző félévet nagyon elcsesztem az egyetemen, alig lett 8 kreditem. Most felvettem majd 40-et, és el is akarom végezni. Már megint a nagy tervek és a nagy szavak. Azért én bízom és reménykedem.

Tökjó hely ez az egyetem, csak nagyon nehéz rájönni, hogy itt rengeteg érdekes dolgot lehet tanulni. Sokáig úgy fogtam fel, hogy ez valami szükséges rossz, ide kell járni, mert különben nincs diploma, és kisebb az esély az értelmes állásra. Azt hiszem, a kocka kezd szépen lassan átfordulni egy másik oldalára. Nem ''a'' másik oldalára, hanem ''egy'' másik oldalára, hisz nem tudhatom, hogy ez jó lesz-e, de mindenesetre más és kicsit más szemlélet alakul ki bennem az egész egyetemről, tanulásról stb. Igen, sokak szerint elég későn jövök rá, de mindig is későn érő típus voltam.

Más:
Nagyon jó érzés, amikor valaki többszáz (esetleg többezer) embert ismer, és egy napja sem tud eltelni anélkül, hogy ne találkozna legalább 2-3 ismerőssel, akikkel szívesen elbeszélget szinte bármiről.

Megint más:
Azt is felettébb érdekesnek tartom, hogy sokszor épp .................. inkább egy példa.

Pl.:
Tegnap egy ismerősöm megkért, hogy nem tudnék-e szerezni neki valamit, viszont neki nem kell egy egész csomag, csak egy része. Mondtam, hogy persze, majd a többit megpróbálom eladni vagy felhasználom. Erre ma egy évfolyamtársam is megkért, hogy nem tudnék-e szerezni neki olyat és pont ugyanolyat. Vagyis mégsem marad annyi a nyakamon.

Szóval ezeket a ''szerencsés véletleneket'' is nagyon szeretem.

Most ennyi.