Szerintetek melyik jobb a digitalizálsához, Pentium vagy AMD? Mondjuk azt hogy max 400e-ből kell kihoznom egy gépet, csak ugye -úgytom- hogy a progikat inkább Pentire optimalizálják, vagy nem?

A gyilkosság a kritika szélsőséges formája

Ez jó kérdés elvileg az AMD-k kicsit rosszabbul teljesítenek ha SSE2 optimalizált a progi, de van olyan progi is amelyik 3dnow! optimalizált, de majd a jobban hozzá értők meg mondják.

A tudás érték!!!

SSE2-re vannak optimalizálva a videó tömörítő progik, szóval Intel, sőőt, kess sem kell hozzá legtöbb esetben, szóval ez a kevés eset egyike, amikor Celeronok is jók lehetnek. Persze hogy mellette mit kell csinálnia a gépnek, attól is függ. Mindenesetre progi dokumentációját nézd meg, mert ha nem SSE2 optim, akkor fpu teljesítményben azért ott van.
max 400e- hajjá má+:D

''Firefoxot hasznaljanak csak a gyavak. Az Explorer az igazi ferfiak bongeszoje! Veszely, kaland, nyitottsag!'' ιQι

Úgytom hogy a legtöbb prog teszt Intelen van elvégezve persze a gép az sokat fog menni. Szal a tömörítés az használni fogja a gépet akkor is ha van benne egy kártya. Ne téveszd szem elöl h csak a kártya min 100 így marad közel 300 a gép többirészére. De nagyon remélem hogy vissza fog jönni az ára.

A gyilkosság a kritika szélsőséges formája

A 400e Ft nagyságú keret szvsz eldöntötte, hogy P4 :) Ez az a terület ahol az Intelt kell preferálni. Mondjuk kérdéses, hogy lesznek-e Athlon 64 optimalizációk a videós programok terén? Mert ha igen akkor fordulhat a kocka. Ha most kell rögtön új gép digizéshez akkor szigorúan Intel! Csúcsgép szinten gyorsabb most a P4 (2,66 Ghz fölött) :), hanem a felhasználás céljával. Viszont nekem csak alaplap + proci + ram kell.

twitter: MatrixfanLive | Ősidőktől a PH!-n

Mi szükség lenne SSE2-re a videó digitalizáláshoz, amikor már egy 700 MHz-es AMD Duron (amely egyébként gyorsabb akármelyik 700 MHz-es Intel procinál) is teljesen elég hozzá?!? A világon semmi! A digitalizáláshoz NEM kell gyorsabb proci (viszont jó nagy 7200-as HDD az erősen ajánlott).

Az egyszer már digitalizált videók utólagos processzálásához és tömörítéséhez persze már elkel a minél gyorsabb proci. Itt viszont elsősorban az FPU sebesség a lényeges, mert az mindig számít (ebben az Athlon XP roppant jó), az SSE/SSE2 optimalizáció viszont csak nagyon kevés programra/filterre van megoldva. (SSE2-ben értelemszerűen a P4 jobb.)

Konkrét példa, hogy a VirtualDub-nak van P4-re (azaz SSE2-re) optimalizált verziója, de a számtalan filterének és a DivX codec-nek nincs. Így ha filterelés nélküli konverziót csinálunk, abban a leggyorsabb P4-ek relatíve gyorsabbak lehetnek, de amint filterelni kezdünk (márpedig digitalizált anyagnál mindig ez van!), az Athlon XP lényegesen gyorsabb lesz. (Olyan filterekre kell gondolni, mint a crop, deinterlace, resize, brightness, contrast, temporal filter, color balance, stb.).

Az egy szégyen, hogy olyan site-ok, mint a Tom's Hardware Guide videó tesztelés címén mindig valamilyen DVD rip szerű dolgot csinálnak, ahol nyilván nincs sok filterelésre szükség, így a P4 írreálisan jó színben tűnik fel. Ha meg véletlenül kamerából származó videót adnak közre - pl. CPU égetés - az meg pont a megfelelő filterelések hiánya miatt hányadék minőségű.

De hogy visszatérjek az SSE2-re. Jellemző, hogy míg a Morgan féle M-JPEG codec-ben VAN SSE2 optimalizáció, addig a PICVideo félében nincs. Mégis a PICVideo M-JPEG codec a gyorsabb digitalizálásnál. (Mégpedig sokkal. Valójában az egész iparág leggyorsabb M-JPEG codec-je).

Ami a procikat illeti, kb. az AthlonXP 2400+ -ig a megfelelő P4 lassúbb. P4-ből a leggyorsabb, minimum 3 GHz-es példányokat kell megcélozni és dual DDR400-as RAM-mal (és alaplappal), hogy gyorsabb rendszert kapjunk, mint a leggyorsabb Athlon-os gép. Bár 400 eFt-ba szerencsére ez is beleférhet. (HDD-ből minimum 2 db jó nagyot javaslok.)

P4 2400A / 533 vagy AMD Barton XP 2500. A P4 3 Gz feletti ára viszont már egy kicsit húzós lesz, ahogy most nézem 100 és ha még ebből kellen még egy akkor már el is úszott a pénz, így szerintem marad az egyprocis rendszer és hozzá 2Gb memóra.
Nincs egy friss árlistád? A neten lévők közt még nem találtam infot dual-os lapról.
Ahpgy nézem az AMDs lapokat nem találtam olyat amin pl lenne RAID, viszont
P4es lapok közt van bőven. Ez is jelent 6000 elönyt bár gyorsabb lenne ha PCI kártyán szaladgálna az adat.
Az mennyire gond hogy az AMD FSBje csak max 333 vagy tévedek!?
Szóval a gépre lesz kb 300 mert kell egy capture card is és persze van még DVD író, meg stb, amik sokat fognak elvinni.
Egyelőe SCSI vinyóba nem nagyon akarok befektetni. Úgy gondoltam hogy egy RAIDen csüngő (csak azon lenne nem használnám ki az összefűzési lehetőségeket. Tapasztalataim szerinte HPT-n gyorsabb az adatmozgatás) egyelőre elég lenne és késöbb majd SCSIba is befektetek.

A gyilkosság a kritika szélsőséges formája

Inteles Dual-lapok méregdrágánál kicsit többe kerülnek, és Xenon címszó alatt vannak. Biztos van raid, a körítés a két procfajtánál kb azonos, akár SATA raid is. mondjuk chaitech, Asus, hasonlók amik szoktak fullos 50k+ lapokat kiadni.

nforce2-k már hivatalosan is támogatják a 400-as fsbt, meg lassan vann olyan proci is. Mondjuk az már 3000+ vagy mi lenne. Háát, ha szorzó bántás, órajel nem-emelés belefér, akkor lehet 400-as fsb.

vinyóhoz meg WD-nek van 10kRpm-es IDE(vagy SATA, de az úgyis van a lapon) vinyója, sok kess, 5 év garancia, Raptor néven. Alaplapi raid vezérlőket strippingben inkább hanyagolni, bár 1 'rendes' raid kártya 30-40k. Inkább mirrort neki, adatbiztonság+gyorsabb olvasás.

''Firefoxot hasznaljanak csak a gyavak. Az Explorer az igazi ferfiak bongeszoje! Veszely, kaland, nyitottsag!'' ιQι

Félreolvastam nem dual procis csak dual ddr.
Ahogy nézem a lapokat két típust találtam:
- ASUS P4G8X (http://www.asus.com/products/mb/socket478/p4g8x/overview.htm)
ár: 48e a Deluxe és a Deluxe is itt mozog.
- ABIT IC7
(http://www.abit.com.tw/abitweb/webjsp/english/mb_spec.jsp?pPRODUCT_TYPE=MotherBoard&pMODEL_NAME=IC7)
ár: 34e
A két lap közül mind1ik támogatja a min 400as memóra modulokat (asusnál csak a deluxe. Árban viszont az Abit jobb.
Tudomásaim szerint mind2 alaplap támogatja a 3 Ghzes procikat, de egyelőre elég lenne egy Intel Pentium P4 2,53 GHz 533 North is és késöbb ha lentebb megy az ára akor majd egy csere.
Vélemény, javaslat?

A gyilkosság a kritika szélsőséges formája

volt 1 cikk canterwoodról, meg springdale-ről, olvass:)

''Firefoxot hasznaljanak csak a gyavak. Az Explorer az igazi ferfiak bongeszoje! Veszely, kaland, nyitottsag!'' ιQι

Ja elolvastam a fúrumot is mega cikket is, de a fórumban több info van. Bár úgy néz ki hogy jobbak ezek a lapok mint a fentebb említett, de az árat még nem tudom.

A gyilkosság a kritika szélsőséges formája

annyival nem lehet drágább, főleg, hogy 400k-s a keret, és akár többet dobhat a teljesítményen, mint +pár100Mhz a procinál.

''Firefoxot hasznaljanak csak a gyavak. Az Explorer az igazi ferfiak bongeszoje! Veszely, kaland, nyitottsag!'' ιQι

Alaplap: Intel D865GBF (LAN, VGA): 28.500,-
CPU: Intel Pentium IV 800FSB 2.8GHz: 52.900,-
Cooler: 3.000,-
RAM: 2x512MB DDR 400MHz: 29.800,-
Ház: Chiftec AL-01BLACK: 26.500,-
HDD: 2x120GB SATA Seagate 8MB cache: 58.000,-

És kész a gép. 198.700,- +ÁFA a magja és atomstabil, nem holmi abit meg egyebek... Ehhez veszel vmi AGPs videó kártyát, ha jobb kell az alaplapinál és meg is vagy. Flopi nem kell, DVD írónak meg Toshiba vagy vmi hasonló (~50e).

http://mlzphoto.hu/

AMD CPU-hoz ugyanúgy van RAID-es alaplap, mint Intel professzorokhoz. Ha atomstabil lap kell, akkor az Abitot hanyagold, újabban rengeteg selejtet engednek el a gyártósorokról. A stabilitás inkább az ASUS és MSI lapok sajátossága, de azért nem szabad megfeledkezni a Gigabyte-ról sem. Ha AMD-vonalon gondolkodsz, ott is van 400 MHz-es PSB-vel rendelkező processzor (Barton mag, 512K L2 cache).

https://www.coreinfinity.tech

''vinyóhoz meg WD-nek van 10kRpm-es IDE(vagy SATA, de az úgyis van a lapon)''

Én ennyi pénzből már inkább SCSI diszkeket vennék... Megbízhatóbb, gyorsabb, jobb :P

zrubi.hu

Kedves (#7) tsello.hu!

Világos, hogy egy dual-procis gép sokkal jobb lenne videós célokra, de az egy lényegesen magasabb árkategória. A dual-channel DDR400-as P4 alaplapok viszont beférnek a pénzedbe, és ha ki akarod használni a majdani CPU-dat (átmenetileg tényleg megteszi a 2,53 GHz-es), akkor olyat kell vegyél. (Videós gépeknél a HDD és a proci upgrade-je szokott a leghamarabb előjövő kérdés.)

AMD-s alaplapokon is előfordul RAID vezérlő (sőt, hamarabb előfordult, mint a P4-es alaplapokon, hiszen már a legelső komoly Socket-A alaplap, az Abit KT7-RAID-en is volt.)
AMD vonalon is nagyon fontos, hogy mindenképp megmaradjon a CPU/HDD upgrade lehetőség, ezért MUSZÁJ olyan alaplapot venni, amelyik támogatja az effektív 400 MHz-es FSB-jű AthlonXP-ket (a 3200+-os modell ilyen). Jelenleg az nForce2-400-Ultra alaplapok ilyenek (és kb. 1-2 hónapon belül a KT600-as alaplapok lesznek még hasonlók).

SCSI vinyóba én sem áldoznék egy fillért sem. (Nem éri meg és szükség sincs rá.) Az alaplapi RAID vezérlők tényleg csökkentik a CPU terhelését, RAID üzemmód nélkül is, így azt értelmes dolog használni.

A prcoi az biztos hogy P4 2.80 GHz C512K Socket 478/800 lesz és hozzá passzoló lap, RAId funkcióval. RAID inkább integrált legyen vagy legyen PCI-os? (Nem 40es Ftos kártyára gondolok)
Memória az vleg egy 1Ghz modul lesz hogy késöbb ki lehessen használni a teljes 4 gigát
Erre az Al 01Black házra sehol sem találtam rá. A legjobb az hogy a neten nem találtam sehol sem árat az egyes Chieftec házakra. Nemtud vki vmi site-ot ahol több info van róla, mondjuk ár.

Úgy gondolom hogy videókrátyára nem kell 60000et áldozni. Egy ATI Radeon 9500 megtenni hiszen úgyis a digi kártya fog dolgozni.

A gyilkosság a kritika szélsőséges formája

Már bocsáss meg, de akkor viszont nem teljesen értem, hogy minek dobtad fel a témát ezzel a címmel, ha eldöntötted, h intel lesz, pedig DcsabaS nagyon okos dolgokat ír, érdemes lenne rá hallgatnod.

Mlaca-nál a pont.

tsello.hu: A prociban egyértelműen a P4 2.8C!! (Viszonylag olcsó, és jó, HT meg minden)
Én hozzá Asus P4P800at raknék, azzal már megy 2 sata vinyó raidben. Illetve P4P800 Deluxe, azon van Ata133 Raid is.

Vinyóban 2db raidben 8mb cachel, szokásos 7200rpm etc.. (Akár lehet 2 sata is)
Memóriából 2 db modult vegyél! Mondjuk 2x 512MB, én mondjuk 434mhz-est vennék.

Milyen a 100eFtos kártya ami még belekerülne?

Az alaplapi RAID vezerlok _NEM_ csokkentik a CPU terheltseget, mivel azok csak szimpla IDE vezerlok (legyen parhuzamaos vagy soros ATA)! Pusztan BIOS es driver trukkel tunnek specko RAID-vezerlonek.

De ha hardware-es RAID kell, akkor tudom ajanlani a 3Ware 2 portos kartyajat, olyan 30-40k kozotti aron mar hozzaferheto. Rettenetesen gyors, a WD-JB szeriaval meg RAID1-ben is. :)

ldm start-reconf primary

Én Intel-t ajánlanék;]............

Nézd meg a hirdetéseim. Finomságok!!!

Delta9! De ő sem mondta azt hogy ne vegyek P4est!
Most egy AMD XP 3000+ / 333MHz 512K 55000Ft az Intel P4 2.66 GHz C512K Socket 478/800 43000Ft és nem 333 hanem 800. A memória is jobban passzolna ha a biztos 400at tudná igaz a 3200+ már tudja és állítólag csak az fogja tudni. Viszont az 3200+ órajele 2200Mhz és ennél már csak a 8. generációs AMD-k lesznek jobbak viszont az áruk nem lesz alacsony. Ha a P4esnél maradok akkor van esélyem arra hogy egy 3 Ghz körüli P4et megvegyem ill. ha ezt bővíteni akarom akkor késöbb egy dual procis rendszer és annál már nem biztos hogy tovább kell fejleszteni.

Adi! Egyetértek veled. A SATA előnyeit mindenképpen ki kellene használni és ezért gondoltam a P4P800 Deluxe-ra. Ezen ATA és SATA + RAID is van és ki is lennének használva. Azt merem állítani hogy RAID-en sokkal gyorsabb a vinyó.

Vélemény?

A gyilkosság a kritika szélsőséges formája

Kedves (#21) Adi!

Tévedsz! Az alaplapra integrált RAID vezérlők igenis csökkentik a CPU terheltségét, még akkor is, ha nem RAID üzemmódban használjuk! Egyáltalán nem csak valami BIOS trükkről van szó! (Azok a bizonyos RAID vezérlő chipek nem üresek...) Nem véletlen, hogy újabban a különálló RAID vezérlő kártyákon is _ugyanezeket_ a RAID vezérlő chipeket kezdik használni. A különálló kártya persze tartalmazhat jó sok saját RAM-ot is, és külön processzort (általában RISC-et) annak megfelelő kezeléséhez. Ez hasznos is, de a cache-elés miatt, nem pedig valamilyen misztikus ''felsőbbrendű'' RAID kezelés miatt. Ebből következik, hogy egy integrált RAID vezérlő, megfelelő cache RAM-mal ellátott HDD-kel nagyon versenyképes lehet vele szemben. (Sőt, hamarosan megjelennek közvetlenül a déli hídba integrált SATA RAID vezérlők a VIA és az nVIDIA kínálatában is, ami új rendet fog szabni...)

Mellékelek 2 db képet is, az Adaptec cég 1200A és 2400A RAID vezérlő kártyáiról, amelyeken (nini (:-) ) világosan láthatók a HPT370-es HighPoint RAID vezérlő chip-ek:
[L]http://alag3.mfa.kfki.hu/dcsabas/hardware/images/adaptec_1200a.jpg[/L]
[L]http://alag3.mfa.kfki.hu/dcsabas/hardware/images/adaptec_2400a.jpg[/L]

Persze, hogy nem mondta, hogy ne vegyél Intelt, mert az is jó. Egy processzort 238.643 féle szempont alapján lehet megítélni (és ez csak az egyik eleme az építendő gépnek). Én azért használok AMD-t, mert az én igényeimnek az felel meg. Ha Intelre optimalizált cuccokat kellene futtatnom, barom lennék AMD-t használni. De a filterezett videofeldolgozáshoz az AMD a megfelelőbb választás, és kérdésed erre vonatkozott.És úgy gondolom a 400k-ba az is bele fér, nem is kell nagyon erőlködni.

Ellenben, ha tényleg profi minőséget akarsz, akkor a videokártyával, video editáló szoftverrel együtt lehet, hogy a 800k-ba sem férsz bele...

Egyszerűen: adott aspektusból az Intel jobb, egy másik nézőpontból pedig az AMD. Ezért nincs sztem értelme az egyik avagy a másik gyártó processzorai fikázásának

A dual P4-t (is) Xeon-nak hivjak.
Ott mar egy tok alap, belepo deszka 100kHUF nettonal kezdodik...bele egy-egy kszeon CPU szinten felaras. A tapegyseg szinten cserelendo lenne...

Barmelyik K7-s Tbred/Barton CPU TUD 200/400-s FSB-t, csak be kell neki allitani (szorzo le (allithato), FSB fel)...ennyi.

Egy dual K7-st joval olcsobban kiepitetnel (foleg mivel nem unlimited ammo van) keret). Igaz, nem vmi uj a chipset ami tolja a szekeret...
Raadasul a dual uzemhez szukseges MINDEN belso csiri-biri izebol a valodi ket CPU-s rendszereknel, valoban ketto is van (nem megosztott lesz).



hobizoli

több drón kell ;P

Gigabyte 8SINXP1394 SiS 655 -ös lapja sem lenne rossz választás!Mindent tud,és olcsó.

.: No Comment Grp:.

Nagy tévedés, nem csak a 3200+ fogja tudni a 400-as PSB-t, hanem az összes, azutáni Barton maggal szerelt Athlon XP. Az órajel nem minden és vedd hozzá, hogy az AMD CPU-k gyakorlatilag 1 GHz-cel kisebb sebességen hozzák az Intel P4-ek teljesítményét. A különféle utasításkészlet-optimalizációkat csak akkor tudod kihasználni, ha az általad használni kívánt szoftverek mindegyike optimalizálva van. Ha pl. filtereket használsz videofeldolgozás alatt és mondjuk olyat, ami nincs felkészítve a P4-ek SSE2-jére, akkor hiába tudja a videofeldolgozód, ha a filtere nem, az egész nem ér semmit.

Még néhány dolog: tesztelték a 800-as PSB-vel rendelkező 3 GHz-es P4-et... a majdnem dupla buszsebesség messze nem hozott olyan teljesítmény-növekedést az egész rendszerre nézve, mint ami elvárható lenne. Azt meg Intel vonalon felejtsd el, hogy komolyan tovább tudod fejleszteni a rendszeredet alaplapcsere nélkül. Intel oldalon ilyen nincs. Persze itt most AMD-vonalon is elértünk a csúcs közelébe, mert az Athlon XP sorozat utsó tagja a 3200+, utána Athlon64 lesz az ősztől.

Szal gondolj még át 1-2 dolgot vásárlás előtt.

https://www.coreinfinity.tech

Jah, még a SATA-hoz 1-2 szintén átgondolnivaló:

SATA csatolós merevlemezt alig és nagyon drágán lehet kapni. Az, hogy a SATA elméleti sebessége 150 MB/sec. a gyártók ügyes marketinghúzása. Jelenleg nincs kisker forgalomban olyan lemez, ami akárcsak a 66MB/sec. sebességet tudná, egyszerűen a mechanika nem bír ilyen terhelést. Ha RAID-be kapcsolod őket, már jobb a helyzet, de ott sem tudod még megközelíteni sem ezt az értéket; tény, hogy érezhető gyorsulást fox érezni RAID-del, de az elméleti sebességet nem fogod elérni.

https://www.coreinfinity.tech

Na, akkor most helyreteszlek. :D

Az emlitett ket Adaptec kartya kozul az 1200A-t nem ismerem, de gyanitom (regebben megneztem a speckoit), hogy nem tul intelligens.

A 2400A-t SAJNOS ismerem, egy hulladek szemet, mindenki felejtse el. Nekem 4 db. 40G-s Barracudam volt egy ilyenen es firmware-hiba miatt olyan adatvesztesem lett, hogy elszallt az egesz tomb (RAID5), visszaallithatatlanul!

A 2400A-n valoban van egy Intel i960-as RISC proci es alapban 32 MB SDRAM, ami 128 MB-ra bovitheto egyszeru modulcserevel, egy PC100-as modulnak van hely a kartyan.

DE! Ez a kartya azert csokkenti a CPU terheltseget, mert sajat procija van. A HPT370-es chipeket csak es kizarolag IDE-vezerlokent hasznalja. Tehat kvazi a gep processzora es az IDE busz koze bekerul egy kulon I/O proci, ami leveszi a terhelest rola. Ez a SCSI-vezerlokben benne van mar, hiszen mind az LSI Logic, mind az Adaptec (de biztos mas is, csak nem tudok tobb peldat) vezerloi tkp. celorientalt RISC processzorok. Az LSI Logic elozoleg SymBIOS Logic volt, meg elobb meg az NCR gyartotta ezeket, pl. Linuxban a sym53cxxx driver kezeli ezeknek a chipeknek egy igen nagy hanyadat, egeszen a legkisebb, SCSI2-es 53c810-tol kezdve. Meg anno, amikor az megjelent, vertek a melluket, hogy vmi. TolerANT utasitaskeszletet hasznal. Valoban, ha megnezed a kernel forrast, sajat assembly nyelve van.

Visszaterve az alaplapi IDE vezerlokre: ha az alaplapon egy valodi RAID-kartya lenne, az iszonyuan megdobna az arat. A mar emlitett 3Ware 7000-2-es is olyan 30-40k kozott van, a 4 portos 70k folott, az Adaptec 2400A meg olyan 80-90k. Ezekben pont a sajat ''IQ''-t fizeted meg, hogy a vezerlo a procirol leveszi a terhelest. Mint a SCSI kartyakban is. Az IDE magaban egy eleg buta szabvany, DMA es mindenfele trukkok ellenere is.

Az Adaptec kartyat mindenki messze kerulje el, okadek. Raadasul nem csak adatvesztesem volt vele, hanem lassu is, mar a 3Ware-rel osszehasonlitva.

A chipsetbe integralt RAID-vezerlokrol nem tudok sokat mondani, mert meg nem talalkoztam veluk doksi szinten se, csak a hirekben olvastam. De okolszabalykent el lehet mondani, hogy ami nem tud RAID5-ot valamilyen formaban, az ''buta'' vezerlo. Ti. a RAID5-hoz mar XOR muveleteket kell vegrehajtani, amihez valamifele sajat processzor es memoria szukseges.

ldm start-reconf primary

Lehet, hogy nálam a bibi, de én elég aktívan használom a RAID-et. Van 2 maxtor 7200 raid-0-ban és 2 5400 szintén raid-0-ban. Normál felhasználás mellett baromi gyors. De ha mondjuk nagy fájlok kerülnek másolásra pl.
Mobil rackben Seagate-re tolom a filmeket havernak, akkor úgy bezabálja az erőforrásokat, hogy csak néztem... copy közben nem lehet egy filmet sem megnyitni, mert elszívom a cigit, mire elindul. Azon gondolkodom, hogy valszeg a via chipset lehet a bibi (révén ugye a rack már csak azon fér el).
Egyébiránt a másolás az sebes marad, de digizésnél nem rossz dolog, ha marad némi processzoridő is a gépben :P

Vélemény?

Uff Gitros voltam...

''Számítógéppel sokkal gyorsabban megoldjuk azokat a problémákat, amik a számítógép nélkül nem is léteznének.''

Raid 0 :((

Ez igazából NEM raid. A raid 3 tól kezdődően van igazán értelme.
De a raid 5 az amire tényleg lehet számítani.

Namost, itt amiről ti beszéltek, azok még hallomásból sem ismerik ezeket a raid módokat.
szvsz arra jók, hogy 4 nél több IDE eszközöd lehessen.

Nem tudom azok közül akik itt annyira dícsérik az IDE raidet (főleg alaplapi vezérlőkkel) azok használtak-e már SCSI eszközöket? Esetleg raid-ben?

Nem hinném :( Mert akkor nem így nyilatkoznának.

zrubi.hu

Hát a dícsérettől elég messze vagyok, sőt sokkal többet vártam tőle :))
Végülis gyorsabb mint 1 vinyó, de sokkal többet akartam kihozni belőle...
Mind1... annyit nekem nem ér, hogy vegyek egy normális raid vezérlőt, mert semmi spec dolog nem igényli... csak godoltam ha már egyszer tele vagyok vinyóval, akkor legyen raid-ben... ráb...tam :(((

Uff Gitros voltam...

''Számítógéppel sokkal gyorsabban megoldjuk azokat a problémákat, amik a számítógép nélkül nem is léteznének.''

Ja, igazából nem is neked szólt...

Csak a raid 0 miatt válaszoltam erre...

zrubi.hu

Kedves (#30) Adi!

Az Adaptec 1200A a másik olcsóbb, külön cache nélküli kistestvére. Ami a 2400A ''hulladék'' mivoltát illeti, erre csak azt mondhatom, hogy itt a prohardveren egyesek meg pont azt dicsérték, hogy milyen jó is egy ilyen külön RAID vezérlő kártya. _Szerintem_ kezd eljárni az idő az ilyen külön RAID vezérlő kártyák fölött. Persze lehet komolyabb PC-X-es SCSI RAID kártyákat is felmutatni, de azok meg teljesen más árkategóriába esnek, és amatőr gépekben abszolút feleslegesek.

Ami az adatvesztést illeti: az a legdrágább rendszerekben is előfordulhat, legfőképpen emberi hozzánemértésből, nem megfelelő körültekintésből, türelmetlenségből, lényegtelen szempontok (pl. tuning) erőltetéséből fakadóan. (Pl. Te miért nem tesztelted alaposan a rendszert, mielőtt rátetted a kényes adataidat?!?)

Írod:
''DE! Ez a kartya azert csokkenti a CPU terheltseget, mert sajat procija van.''
A saját proci a saját cache memóriát kezeli. Ez valóban hozzájárul az alaplapi CPU tehermentesítéséhez.

Feltételezed:
''A HPT370-es chipeket csak es kizarolag IDE-vezerlokent hasznalja. ''
Tévedés. Ezért is mellékeltem az 1200A-s RAID vezérlő képét. A RAID funkciókért a HPT370 felelős, a RISC proci pedig a cache-elésért! (1 db HPT370 2 db portot kezel, 2 db HPT370 meg összesen 4-et.) Az 1200A-n nincs külön cache RAM, így RISC proci sem, de vannak RAID funkciói, úgy mint RAID 0, 1, 0+1 és JBOD.

Írod:
''Ez a SCSI-vezerlokben benne van mar, hiszen mind az LSI Logic, mind az Adaptec (de biztos mas is, csak nem tudok tobb peldat) vezerloi tkp. celorientalt RISC processzorok.''
Arról itt most nem érdemes vitát nyitni, hogy az SCSI vezérlők intelligensebbek és hatékonyabbak, mint a közönséges IDE vezérlők, mert ez természetesen igaz (azon az áron, hogy az SCSI HDD-k sokkal drágábbak is). Az Adaptec 2400A szempontjából ez mindegy, hiszen az nem SCSI, hanem ATA.

Vélekedsz:
''Visszaterve az alaplapi IDE vezerlokre: ha az alaplapon egy valodi RAID-kartya lenne, az iszonyuan megdobna az arat.''
Fenét! Amikor sokmillió tranzisztort tartalmazó CPU-k is lehet már venni 5-8 eFt-ért, akkor mi a fenéért kellene ennyit, vagy többet kifizetni egy ahhoz képest szélsőségesen primitív RAID vezérlőért?!? (Annak bonyolultsága lényegesen elmarad az alaplapi chipsetek északi és déli hídjától is.)

Írod:
''Ezekben pont a sajat ''IQ''-t fizeted meg, hogy a vezerlo a procirol leveszi a terhelest.''
Általános szabály, hogy a piacon drága lesz, ami csak keveseknek kell, de nekik nagyon. Ez nem jelenti azt, hogy a nevezett dolog annyiszor jobb, mint ahányszoros az ára.
A RAID vezérlők megfelelően elosztják az adatokat a HDD-k között, és részben csökkentik a CPU terhelését. A külön cache RAM-ot tartalmazók folyamatosabb működést és még alacsonyabb CPU terhelést biztosítanak. (Az SCSI verzióknál még tovább csökken a CPU terhelése.)

RAID intelligencia:
Besorolásod szerint az általad javasolt 3Ware 7000-2 is viszonylag buta, hiszen csak a RAID 0, 1, JBOD funkciókat támogatja (a 0+1 hiányzik). Csak a komolyabb verziók támogatják a RAID 5-öt, vagyis a 3Ware 7500-4, 8 és 12

*********
Kedves (#31) Gitros!

Az alaplapi chipsetnek és a RAID vezérlőnek a driver-ével lehet behangolni, hogy maximális sebességre, vagy minimális CPU használatra akarnak-e optimalizálni. Elég jellemző, hogy a gép általános, eredő sebessége helyett arra optimalizálnak, hogy kizárólag az adott funkció legyen gyors. Ebben a teszt site-ok is hibásak, mert általában a picit gyorsabb terméket egyből ajnározni kezdik, még ha sokkal nagyobb is a CPU igénye. (Pl. egy időben mindig azt nézték, hogy melyik CD drive másol egy icipicit gyorsabban, de azt nem, hogy közben a CPU terheltsége hogyan alakul.)

**********
Kedves (#32) zrubi!

Nagy rakás SCSI eszközünk van, köztük SCSI RAID vezérlős rendszerek is. (Jók is, ahol használjuk, szerverekben.) De ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy amatőr célra a RAID, pláne SCSI kivitelben létkérdés volna. Még videó digitalizáláshoz sem szükséges, csak éppen előnyös, és már az alaplapi RAID 0 és 0+1 is megfelel, kivált a hamarosan megjelenő integrált SATA RAID vezérlők formájában.

Na, akkor egyetértünk :)

zrubi.hu

Kedves (#36) zrubi!

''de szerintem jobban megmutatkozik egy gép teljesítményében, mint +1GHz a processzor sebességében...''
Ez egy nagyon érdekes összehasonlítás (:-). Az világos, hogy ha mondjuk egy enyhén tömörített 2 GByte-os DivX file-t akarunk jó minőségben átkonvertálni 700 MByte-osra, akkor a diszk alrendszer sebessége nem kritikus. (Főleg a procin múlik majd a végrehajtás sebessége.) Ám ha kis tömörségű M-JPEG, vagy DV formátumból konvertálunk, pláne ugyanilyen formátumba (egyszerű editálás esete), akkor a tulajdonképpen processzáláson túl még át is kell kopíroznunk a mondjuk 15-25 GByte-nyi adatot, ami már komoly többlet időbe kerülhet lassú HDD-knél. (Hiszen pl. 25 MByte/s folyamatos írási és olvasási sebességet alapul véve is 1000/2000 másodpercre számíthatunk attól függően, hogy megy egyszerre az írás és az olvasás, vagy csak szekvenciálisan.) Ez az időbeli késedelem meg tényleg lehet összehasonlítható -1 GHz frekivel, bár szerintem inkább csak 2 GHz fölött.

Amúgy hasonlókat én is gyakran csinálok, ugyanis hétvégeken rendszeresen digitalizáltatom a nekem tetsző műsorokat (időzítve), így azok a reklámokat is tartalmazzák. Mielőtt viszont nekiállnék DivX-be tömöríteni, gyakran átkopírozom az anyagot (kivágva a reklámokat), így mielőtt a VirtualDub nekilátna egy hosszasabb Job sorozat végrehajtásának, fel tudok szabadítani egy csomó HDD helyet.

[L]http://www.tomshardware.hu/cpu/03q1/030210/barton-16.html[/L]

Ez mindent elmod.

Pont most fogyott el...

És ha a digitalizáláson kívül akármi mást is szeretnél csinálni a gépen, akkor máris az IDE a szűk keresztmetszet...

zrubi.hu

digitalizáláson kívül = digitalizálás mellett

zrubi.hu

''Mi szükség lenne SSE2-re a videó digitalizáláshoz, amikor már egy 700 MHz-es AMD Duron (amely egyébként gyorsabb akármelyik 700 MHz-es Intel procinál) is teljesen elég hozzá?!? ''

Ezek szerint neked nem volt 700-as Coppermine procid. Én láttam renderelni 700-as Celeron-t (egy nagy kalap sz*r, lebegőpontos számításnál szinte meghal), és 800-as Duron-t is.
Azért csak gyorsabb volt az az Intel proci. És valahogy a Photoshop is gyorsabban lenyomott egy-egy effektet ...

lendületből is lehet fikázni, csak nincs értelme

''be-ba-be-bub-ble''

Kedves (#41) 911!

Írod:
''Én láttam renderelni 700-as Celeron-t (egy nagy kalap sz*r, lebegőpontos számításnál szinte meghal), és 800-as Duron-t is.
Azért csak gyorsabb volt az az Intel proci. És valahogy a Photoshop is gyorsabban lenyomott egy-egy effektet ...''

Lebegőpontos számításoknál a P2-es és P3-as procik lassúbbak, a P4-esek pedig katasztrofálisan lassúbbak, mint az Athlon-ok. Ez tudományos számításokhoz (itt most tényleg arról van szó), főleg amelyek pl. FFT jellegű transzformációkra épülnek észszerűtlenné teszi a Pentiumokat.

A 3D alkalmazások (játékok és renderelések) olyan értelemben más tészta, hogy ott kihasználható lehet az SSE és az SSE2 is. A Duron-t és a Thunderbird-öt ezért ilyen esetekben lehagyhatja egy SSE-vel felszerelt Pentium, az SSE-vel felszerelt Athlon XP-t pedig lehagyhatja egy SSE2-vel is felszerelt P4.

A Photoshopnak tényleg van pár (egyébként nem túl izgalmas) filtere, amely optimalizálva van SSE-re és SSE2-re. Azóta az Intel előszeretettel tesztel velük (:-)... Mindenesetre tudományos programokat nem szoktak optimalizálni sem MMX-re, sem SSE-re, sem SSE2-re (még ha elvileg lehetne is), ugyanis ezen optimalizáció helyett inkább a program lényeges funkcióira koncentrálnak, a sebesség kérdését meg úgy oldják meg, hogy vesznek egy elegendően gyors gépet (akár egy kisebb super computert).

Azt nem értem, hogy miért gondolod azt, hogy én ''lendületből fikáztam''. Ugyanis világosan leírtam, hogy:
1.) bár létezik videó digitalizáláshoz SSE/SSE2-re optimalizált M-JPEG codec (a Morgan-féle), de ez még így is sokkal lassúbb, mint az SSE-re egyáltalán nem optimalizált PICVideo-féle, így itt semmi értelme az SSE-re bazírozni.
2.) leírtam azt is, hogy egy SSE és SSE2 nélküli, a zsibvásárokban mostanság 1-2 ezer Ft-ért megvehető 700 MHz-es Duron is elvégzi a feladatot,
3.) továbbá azt is, hogy azonos órajelen a Duron/Athlon FPU-ja gyorsabb bármelyik Pentium FPU-jánál, és ez mindenféle multimédia, 3D és tudományos számításnál jelentőséggel bír.

Ha netalán Te videó digitalizáláson a videók átkonvertálását, sőt, még 3D renderelést és Photoshop munkálatokat is értettél (:-), akkor én inkább azt javaslom, hogy válasszuk szét a különböző dolgokat. Ennek jegyében pl.:
- A digitális videó kamerából származó jelet nem digitalizáljuk, hiszen az már eleve digitális, így azt legfeljebb csak átkopírozzuk a PC-re. (Az ilyen kamerák jele általában eleve nagyon jó, a tömörítés előtt túl sok utólagos szűrést nem igényel, de a DV formátum kis tömörsége miatt nagy adatmozgatást azt igen. (Erre főleg a gyors P4-es rendszerek a jók.)
- Analóg videó kamerákból, TV-ből, és videómagnóról származó jelet már tényleg digitalizálnunk kell. A digitalizálásba a tömörítést nem értjük bele, akár tömörítetlen formátumban is dolgozhatunk. Ehhez még akár 500 MHz-nél lassúbb proci is megfelel, csak legyen jó gyors a HDD.
- Hely és sávszélesség kímélés céljából persze használhatunk egy gyors működésű, a későbbi szerkesztést nem nehezítő tömörítő formátumot is, ami tipikusan M-JPEG. (PICVideo codec-kel a teljes PAL felbontáshoz kb. 600 MHz-es Duron az abszolút minimum.)
- Az előbbi módon digitalizált anyagot ezután szerkesztjük (ki-be vagdalunk részeket, képet és hangot). Itt is a gyors HDD a lényeges.
- A szerkesztett anyagot szűrnünk is kell. Több száz szűrő létezik már, köztük igen elmések is, de a többségük nincs optimalizálva (még MMX-re sem). Így ezekhez az Athlon a jobb.
- Ezután kell tömörítenünk a videót igényes esetben MPEG-2, vagy valamelyik MPEG-4 szerű formátumba. Ilyenkor relatíve kis sebességgel érkeznek az adatok, hogy aztán sokat dolgozzon velük a CPU. Így sokat számítHAT az L2 cache nagysága, a gyors FPU, az esetleges SSE/SSE2 képességek, valamint a belső órajel, miközben nem sokat számít az FSB és a RAM sebesség.
Ezen a téren az Athlon XP2400+ és a P4 2400 MHz eredőben hasonló teljesítményt nyújt. Sajnos az AXP2400+ fölött a belső órajelet az AMD nem nagyon növelte, így a videó kódolás relatív hatékonysága lecsökkent. (Az FSB gyorsítása 3D célra és még sok egyébre nagyszerű, de a videó kódolás sebességét alig befolyásolja.)

Az előbbi a fő oka annak, hogy a 2,4-3 GHz-es tartományban a P4 relatíve egyre jobb a formálisan hasonló Athlon-okkal szemben. (Magyarán az, hogy az AMD a belső órajelhez képest aránytalanul nagy PR számokat ír a gyorsabb Athlonjaira.)

Bazs, igazából nem vágom, hogy ez a link, hogy kerül ide, pláne úgy, hogy mindenki ismeri a Tom elfogultságát egy bizonyos processzorgyártó irányába...

https://www.coreinfinity.tech

Elfogultnak tényleg elfogult, de azért kiolvashatók belőle tanulságos dolgok, pl.:

- Az MPEG-2 tömörítés hatékonyságát egy adott architektúrán belül döntően a belső órajel határozza meg, vagyis a RAM és az FSB sebesség nem kritikus.

- Bizonyos architekturális különbségek számítanak, de nem sokat. Ilyen pl. a dupla nagyságú L2 cache a Barton magos Athlon esetében, amely mindössze 1,5 százalék gyorsulást eredményez.

- Az is kiolvasható a tesztből, hogy az SSE2 MPEG-2 kódolásnál várhatóan mennyi többletet ad az egyszerű SSE-hez képest, ugyanis a Main Concept kódolójában van SSE2 optimalizáció is, a Pinnacle Studio-éban viszont nincs. Na most SSE2 nélkül a 2500 MHz-en járatott Barton a 3066 MHz-es P4-nél 219,7/224,9 = 0,977-szer rövidebb idő alatt tömörít, viszont ha kihasználjuk a P4 SSE2 támogatását is, akkor a P4 végez 293,4/303,1 = 0,968-szoros idő alatt. Vagyis a P4 1/(0,977)*(9,68) = 1,057 arányban gyorsult, másszóval durván 6 százaléknyit.

- A tesztekből látható, hogy az MP3 tömörítésnél az SSE2 jobban meghálálja magát. (Az előbbi 2 procit alapul véve már 73/96 = 0,76-szor rövidebb idő is elég a P4-nek.) Más kérdés, hogy a mai CPU-k számára az MP3 tömörítés nem probléma, különösen a videó tömörítéshez képest.


Megjegyzem, hogy az MPEG-4 alapú tömörítők az MPEG-2-höz hasonló relatív eredményeket adnak, vagyis a döntö tényező a belső órajel (L2 cache, FSB és RAM sebesség nem sokat számít).
Az Athlon a hatékonyabb FPU-jának köszönhetően azonos belső órajelen kb. 20-25 százalékkal gyorsabb, amiből a P4 SSE2 támogatás esetén ledolgoz kb. 5-10 százalékot.

Míg az AthlonXP 2400+ esetében a PR érték csak 20 százalékkal van a tényleges órajel (2000 MHz) fölött (ez realisztikus is), addig az AthlonXP 3200+-nál már 45 százalékkal (3200/2200). Mondhatni, videó tömörítés szempontjából az Athlon XP 3200+ fajlagosan sokkal rosszabb, és nagyjából csak a 2800-2900 MHz körüli P4-nek felel meg. (Persze hivatalosan nem ahhoz hasonlítják.)

Én ezekre akarnám használni a gépet:
SVIDEO anyagok bevitele ill. CD/DVDre írása. Szerekesztés, trükkök, filterek stb. (bemutatófilmek,esküvők stb).
DV anyagok bevitele azoknál ue a funkciók elvégzése.
A lényeg hogy egy nyers anyagokból egy digitális, szerkesztett anyagot csináljak, így bármilyen szerkesztés elképzelhető.
Az hogy a Photoshopban milyen gyors lesz a gép az nekem teljesen mind1, ugyanis anniyra nem fogom használni, a lényeg a videó anyagok szerkesztése.

Azt viszont nem tudom eldönteni hogy melyik mellett is lennél. Prociból nem akarok spórolni akár a legujabb is jöhet.
AMD-ből a Barton magos procikat néztem, 2500+ (25e) vagy 2800+ (45e) 333FSBvel. ( http://www.amdboard.com/barton.html )
Pentium-ból 2,4 (34e) vagy 2,53 (36e) vagy 2,66 (39e) Ghz-sre gondoltam 533 as FSBvel.

Az alaplap mindenképpen SATA és ATA hdd-ket is kezelő lap lesz, DualDDRel. Emellett lehet hogy lesz egy alap RAID kártya vagy olyan lesz a lap amin már integrálva van a HPT370 chip. ( nem 30-40e Ft-os RAID kártyáról van szó mivel a RAID adta lehetőséget nem szándékozom kihasználni, a lényeg a gyorsaság, melyet egy 6000 Ft-os PCIos vagy integrált HTP370es chippel felszerelt kártya/lap is biztosítai fogja)

''Mondhatni, videó tömörítés szempontjából az Athlon XP 3200+ fajlagosan sokkal rosszabb, és nagyjából csak a 2800-2900 MHz körüli P4-nek felel meg.''
Tehát akkor ár szempontjából a 2,8 Ghz-es P4 55e-ért jobban megéri mint a 3200+ 400FSBvel biztos hogy magasabb áron.

Tehát ha ez az egész így van akkor érdemesebb jelenleg egy P4est venni?

A gyilkosság a kritika szélsőséges formája

Ja és még annyit az egészhez hogy a gépet nem akarom tuningolni, tehát ne gondolkodjunk azon hogy Barton 2500+ vmennyire felhúzva nagyon jó hűtővel.
Ez biztos stabil rendszert akarok minden esetben.

A gyilkosság a kritika szélsőséges formája

Asus P4P800 Deluxe + P4 2.8C + 2x(512MB DDR400 vagy 434Mhz)
2 vinyó Raidben, ennyi. (Akár SATAs, vagy ATAs)

No, akkor megint helyre teszlek. :D

Az Adaptec 1200A a másik olcsóbb, külön cache nélküli kistestvére. Ami a 2400A ''hulladék'' mivoltát illeti, erre csak azt mondhatom, hogy itt a prohardveren egyesek meg pont azt dicsérték, hogy milyen jó is egy ilyen külön RAID vezérlő kártya. _Szerintem_ kezd eljárni az idő az ilyen külön RAID vezérlő kártyák fölött. Persze lehet komolyabb PC-X-es SCSI RAID kártyákat is felmutatni, de azok meg teljesen más árkategóriába esnek, és amatőr gépekben abszolút feleslegesek.

Én nem azt mondtam, hogy az összes RAID-vezérlő rossz. Én az AAR2400A-ra mondtam csak, mert valós tapasztalatom volt vele, sajnos. Az IDE-RAID kártyák fölött meg nem kezd eljárni az idő, mert nézd meg a 3Ware kínálatát, meg esetleg egy-egy szervercuccokra specializálódott külföldi webboltot (pl. [L]http://www.rackmountpro.com/[/L]), az ATA-RAID cuccok nagyon is kelendőek. Most, hogy terjed végre a SATA, erősen meg fogja szorongatni a SCSI-alapú RAID-vezérlőket IMHO, mert a kábelezése roppant egyszerűvé válik a régihez képest. Amúgy meg nézz körül a Storagereview fórumában, sokan szidják az AAR2400A-t. Hozzám hasonló adatvesztésről még nem olvastam, de sebességgondokról igen, tetűlassú

Az 1200A-ról nem csak a cache hiányzik, hanem a saját proci is, csak az IDE-vezérlő és a BIOS van rajta, ez látszik is a képen.

Ami az adatvesztést illeti: az a legdrágább rendszerekben is előfordulhat, legfőképpen emberi hozzánemértésből, nem megfelelő körültekintésből, türelmetlenségből, lényegtelen szempontok (pl. tuning) erőltetéséből fakadóan. (Pl. Te miért nem tesztelted alaposan a rendszert, mielőtt rátetted a kényes adataidat?!?)

Előtte a vinyókat itthon egy hónapig hajtottam rajta tesztcélból, mert nem vagyok őrült. Aztán a szerverben kb. öt hónapig ment a kártya, majd amikor az egyik vinyó a 3-as RAID5 tömbből meghibásodott és újra kellett volna építenie a 4., hot-spare-rel a cuccost, akkor nem újraépítette, hanem széjjelk*rta. :D

''Ezekben pont a sajat ''IQ''-t fizeted meg, hogy a vezerlo a procirol leveszi a terhelest.''
Általános szabály, hogy a piacon drága lesz, ami csak keveseknek kell, de nekik nagyon. Ez nem jelenti azt, hogy a nevezett dolog annyiszor jobb, mint ahányszoros az ára.
A RAID vezérlők megfelelően elosztják az adatokat a HDD-k között, és részben csökkentik a CPU terhelését. A külön cache RAM-ot tartalmazók folyamatosabb működést és még alacsonyabb CPU terhelést biztosítanak. (Az SCSI verzióknál még tovább csökken a CPU terhelése.)

A cache RAM-ot alig tartalmazó 3Ware vezérlők is folyamatos működést produkálnak, ha nem RAID5 módban használod őket. Illetve akkor is, csak lelassulnak, de ez érthető. A saját RAM-ot a 2400A sem csak cache-nek használja, hanem ott fut az oprendszere, valamint RAID5-nél az XOR műveleteket is ott végzi. A 3Ware vezérlők RAID1/0/10 módban meg úgy működnek kvázi, mint egy hálózati switch, csak átmennek rajtuk az adatblokkok nagyon gyorsan, nem cache-elik. RAID5-nél pont azért lassulnak be, mert viszonylag kevés RAM van rajtuk, emiatt nem tudnak akkora blokkokat XOR-olni, mint a konkurencia.

RAID intelligencia:
Besorolásod szerint az általad javasolt 3Ware 7000-2 is viszonylag buta, hiszen csak a RAID 0, 1, JBOD funkciókat támogatja (a 0+1 hiányzik). Csak a komolyabb verziók támogatják a RAID 5-öt, vagyis a 3Ware 7500-4, 8 és 12


Írod lejjebb, hogy ''nagy rakás SCSI eszközünk van, köztük SCSI RAID vezérlős rendszerek is''. Akkor talán jobb lenne, ha kicsit elgondolkodnál és beleásnád magadat a RAID-irodalomba, mert itt fönt valótlant írtál. A 3Ware 7000-2 csak azért korlátozódik a RAID0/1/JBOD üzemmódokra, mert két portja van. RAID5-höz ugye minimum 3 fizikai lemez kell, RAID10-hez meg 4. Ebből még nem következik, hogy a kicsi, kétportos kártya buta, pusztán fizikai képtelenség rádugni több vinyót. Ebben is van saját firmware. Egy HPT370-es chipben, vagy egy Promise-ban te mikor frissítesz firmware-t? :D

De ajánlok jobbat: légyszíves szedj le egy Linux kernelt (de bármelyik BSD is jó, csak én azokhoz nem értek sajnos) és nézz bele a driverek forráskódjába. Látni fogod belőle, hogy a HPT és a Promise vezérlői milyen egyszerűek, pusztán IDE mindkettő, némi trükközéssel körítve.

ldm start-reconf primary

Kedves (#48) Adi!

Írod:
''No, akkor megint helyre teszlek.''
No, akkor megkérnélek arra, hogy hagyj fel a felesleges arroganciával!

Írod:
''Én nem azt mondtam, hogy az összes RAID-vezérlő rossz. ''
Ilyet - a legjobb tudomásom szerint - egyikünk sem állított.

Írod:
''Az IDE-RAID kártyák fölött meg nem kezd eljárni az idő, mert nézd meg a 3Ware kínálatát, meg esetleg egy-egy szervercuccokra specializálódott külföldi webboltot...''
Két malomban őrölünk. Egészen másról írtam azt, hogy kezd eljárni fölötte az idő. De hogy világos legyen, pontokba is szedem:
1.) Nem állítottam és nem állítom, hogy a PCI-64 és a PCI-X alapú RAID kártyák fölött eljárt volna az idő (tekintet nélkül arra, hogy SCSI, vagy IDE HDD-ket fogadnak-e).
2.) Nem állítottam, hogy az SCSI eszközök fölött eljárt volna az idő, csak azt, hogy ''háztáji'' gépekben egyre kevésbé indokolt a használatuk.
3.) Azokról a RAID vezérlőkről állítottam, hogy eljárt fölöttük az idő, amelyek a szokványos 33 MHz/32 bit PCI vezérlőkre illeszkednek (tekintet nélkül a SCSI/IDE kivitelre), főleg akkor, ha külön kártyán vannak kivitelezve, és jó drágák is.
4.) A jövőbeli RAID vezérlőknek a PCI-X felületre kell illeszkedniük, vagy közvetlenül a déli hídba kell integrálva lenniük (ahhoz, hogy a sávszélességet ne korlátozza a PCI egyébként csak 133 MByte/s átviteli sebessége).
5.) Közönséges, ''háztáji'' PC-kben ilyenek lesznek az nVIDIA és a VIA jóvoltából hamarosan megjelenő integrált (olcsó) SATA RAID vezérlők.

Írod:
''Most, hogy terjed végre a SATA, erősen meg fogja szorongatni a SCSI-alapú RAID-vezérlőket IMHO, mert a kábelezése roppant egyszerűvé válik a régihez képest.''
Nem csak a kábelezésről van szó! Hanem arról is, hogy az integrált SATA RAID vezérlők csatornánként biztosíthatják a 150 (később 300) MByte/s sávszélességet, miközben a legdrágább normál PCI buszos RAID vezérlő is csak 133 MByte/s-ból gazdálkodik összesen (továbbá a SATA HDD-k olcsóbbak lesznek SCSI-s társaiknál).

Írod:
''Amúgy meg nézz körül a Storagereview fórumában, sokan szidják az AAR2400A-t. Hozzám hasonló adatvesztésről még nem olvastam, de sebességgondokról igen, tetűlassú''
A StorageReview-t azóta nem nézem, amióta kihozták a legjobbnak a 75 GByte-os IBM DeskStar HDD-t a legjobbnak, amikor pedig már vagy fél éve bizonyította katasztrofális megbízhatatlanságát. Komolytalan társaság. (Tönkre is mentek, igaz, azóta valaki meg fölkarolta őket, de nem hiszem, hogy hirtelen ettől okosabbá is váltak volna.)
Ami az Adaptec 2400A-as kártyáját illeti, mint már korábban írtam: nem én dícsértem (értsd: én nem dícsértem), hanem néhány, a prohardver fórumára írogató illető.

Írod:
''Az 1200A-ról nem csak a cache hiányzik, hanem a saját proci is, csak az IDE-vezérlő és a BIOS van rajta, ez látszik is a képen.''
Az állítás itt az volt, hogy mi valósítja meg, és mely RAID funkciókat! Nos a válasz az, hogy a HPT370 valósítja meg, éspedig a RAID 0, 1, 0+1 és JBOD funkciókat. Cache és az azt vezérlő RISC proci tényleg nincs rajta és XOR műveleteket sem végez a kártya. (Azt is a RISC proci végezné.)

Írod:
''... Mindezt azok után, hogy itthon szimuláltam egy ilyen vinyómeghibásodást (lekapcsoltam a tokját egyszerűen)!''
Elismerem, ha tényleg végeztél ilyen előzetes tesztet, akkor nagyon csúnya dolog, hogy mégis adatvesztés lett a vége. (De mint már nem először írom, én nem is javasoltam a nevezett vezérlőnek a használatát.)

Írod:
''Nem csak a saját cache memóriát kezeli, hanem az egészet vezérli. Ha megnézed ezt a kártyát Linux alatt egy lspci-jal, akkor egy PCI-PCI hidat látsz az egységek között és a következő PCI buszon pedig ott van a RAID-vezérlő.''
Ez nem bizonyít semmit. Amúgy teljesen felesleges lenne valódi RAID vezérlőket használni még pluszban a kártyán, ha a RISC proci csinálna mindent. (Ugyanakkor könnyen előfordulhat, hogy a 3Ware vezérlőjénél tényleg ''mindent'' a RISC proci csinál, és ezért megy jobban. De azon a káryán nincsenek is külön RAID vezérlők.)

Írod:
''Akkor légyszíves nézd meg még egyszer az 1200A képét, mert azon egy darab IDE-vezérlő van és a BIOS, mint följebb írtam. A RAID-funkciókért nem a HPT370 a felelős, hanem a gép saját procija, meg a BIOS/driver együtt.''
Az 1200A-n 1 db IDE RAID vezérlő van (és BIOS is természetesen). A RAID funkciókért nem az alaplapi CPU a felelős. (Érthetetlen, hogy miért gondolod mégis.) (A Master/Slave dolgokat ebből a szempontból felesleges idehozni.)

Írod:
''Persze, de én arról írtam, hogy a 2400A is saját procival dolgozik és a SCSI vezérlőkben is ez van. Annyi a különbség, hogy az i960-as egy általános célú RISC processzor, nem SCSI I/O processzor.''
A 2400A-n valóban van saját proci, de az NINCS olyan intelligens módon kiaknázva, mint az SCSI vezérlőknél általában! Sem az alap RAID funkciókat nem az valósítja meg (ti. azt a HPT370-ek csinálják), sem az SCSI funkciókat nem csinálja (hiszen a kártya IDE/ATA, nem pedig SCSI.) Csak a magasabb RAID funkciók (RAID5) és a cache-elés vezérlése a feladata.
(Ezzel szemben a 3Ware 7500 kártyáknál a RISC proci még SCSI felületet is emulál, illetve funkciókat valósít meg, így ott tényleg ki van aknázva. Feltehetően ezért is jobb.)

Írod:
''Akkor talán jobb lenne, ha kicsit elgondolkodnál és beleásnád magadat a RAID-irodalomba, mert itt fönt valótlant írtál. A 3Ware 7000-2 csak azért korlátozódik a RAID0/1/JBOD üzemmódokra, mert két portja van.''
Maradjunk a tényeknél! Tényként megállapítottam, hogy 3Ware 7000-2 csak a RAID 0, 1, JBOD funkciókat támogatja (a 0+1 hiányzik). Ez tény, és nincs benne semmi valótlan. Te meg korábban valami olyasmit írtál, hogy ami nem tud RAID5-öt, az nálad butának számít. Ergo a 3Ware 7000-2 vagy szintén buta, vagy Te fogalmaztál pontatlanul. (Nem én állítottam valótlant.)

Kérdezed:
''Ebben is van saját firmware. Egy HPT370-es chipben, vagy egy Promise-ban te mikor frissítesz firmware-t?''
Ez általában az alaplapi BIOS frissítésekor történik meg, de néha külön is kiadnak frissítést.

Javaslod:
''... nézz bele a driverek forráskódjába. Látni fogod belőle, hogy a HPT és a Promise vezérlői milyen egyszerűek, pusztán IDE mindkettő, némi trükközéssel körítve''
Miért kellene bonyolultnak lenniük? Hiszen a szokvány IDE vezérlést csak ki kell egészíteni némi RAID trükkökkel.

*********
Kedves (#45) tsello.hu!

Kérdezed:
''Tehát ha ez az egész így van akkor érdemesebb jelenleg egy P4est venni?''
Akinek nem elég az AthlonXP 2400+ teljesítménye, az jelenleg jobban járhat 2,4 GHz-esnél _gyorsabb_ P4-gyel, főleg, ha digitális videó kamera jelét kell feldolgozni (amely nem igényel túl sok szűrögetést).