nem a userek hibája
én is win-en nevelkedtem meg dos-on ... a szívem húz a linux felé, de még nem bírtam igazán beleásni magam ... win-em van ... és csak álmodozom arról, hogy egyszer a linuxot úgy bírjam használni mint a win-t ....
egy kis példa:
amikor linuxhoz segítséget kértem mindenki szivesen segített, és órákon át tűrték a nyaggatást és a hülye kérdéseket, valakik számára és értek a win-hez , és ők nem értenek hozzá ... én is lelkesen segítek, és átadom a tapasztalataimat ... ingyen!!! aki megírt egy programot, az mit csinált? tanul valakitől, tanult az embertársaitól, megfigyelte szokásaikat, megkérdezte mire lenne szükségük...
egy egy jó linux-os ötletet a következő window-os generációba is beleépítenek ... és lehet, hogy fordítva is megvan ez a dolog, DE nem kódsorokat másolnak bele, hanem a végeredményt próbálják létrehozni ...
mondok egy másik példát: programozás tárgyból két diák haszonló gondolkozással, együtt gyakorolnak a vizsgára, együtt gondolják ki a dolgokat, és ezek után emgeshet az, hogy majdnem karakterre pontosan ugyanolyan programot írnak!!! rosszabb esetben egymás mellé ültek le (miért ülne az ember olyanok mellé akiket nem annyira kedvel??? ahelyett, hogy olyan ember mellé ülne, akinek az idegesítő tollcsattogtatását már megnyugtatónak tarja ), és mi a végeredmény??? hogy csaltak...
a gnu-s cikket elolvasva tényleg van annak értelme, hogy úgy finanszírozzunk valamit, hogy nem kötelezzük az összes felhasználót, hogy fizesen
de továbbra is úgy gondolom, hogy mindkét felfogásnak(ugye a másik az, hogy pénzért készítek valamit) van értelme, mert egymásra pozitívan hatnak.
a másik meg az, bár itt megint csak anyagi(megfogható tárgyi) példát tudok felhozni, de ha valaki a szívét lelkét beleteszi egy bútor elkészítésében, és én úgy gondolom, hogy nekem se tehetségem se kedvem nincs elkészíteni az adott bútort, akkor megveszem... de ha értenék hozzá, és van is elképzelésem, akkor pont olyan bútort készítek, ami nekem kell, és az én igényességemmel valósítom meg stbstb azt a felét teszem jobbra vagy ballra amelyiket akarom...
visszatérve a szoftverek ügyére ... volt már ez is kérdés egy hasonló topic-ban: ha ez ember megvesz egy filmet, akkor álltalában rá van írva, hogy így úgy amúgy nem szabad megnézni ... és pl: egy mesefílmről van szó, és a kisgyermeknek szülinapja van ezért sokan nézik egyszerre az már bűn??? vagy egész évben minden hétvégén megnézik mert tetszik nekik??? mi számít határnak???
én úgy gondolom, hogy minden sokszorosítási ügyben vagy egy bizonyos határ...
pl nézük az mp3-akat ... ugye az artisztu ráteszi a jogdíjjat már az alapanyagra... ez egy picit rosz megközelítés.
2 ha valakinek letöltök egy rakat mp3-at és megírom... készítek hozzá listát ... stbstb ... sok sok időm elment vele, de Ő úgy gondolta, hogy a CD áránál többet is megér neki, de nem azért mert eredetinél olcsóbb, hanem azért, mert a CD alapanyag árán felüli munkámat elismeri ... (a jogdíj meg ugye bent van a CD-ben)
ha havi 2-3 audió CD-t megírok a rokonoknak vagy a barátaimnak, azzal senki nem károsul (SZVSZ), mert csak több értelmet nyert, hogy nálam van egy masina, ami erre is jó, DE nem napi 20 CD-t írok meg és irreális pénzekért adom tovább
ennyi erővel egy jó vicc is lehetne szellemi tulajdon nem???
pl a legkedvesebb viccem elmondása elött mindíg megemlítem a mondóját (lehet nem Ő találta ki)
Nagy Bandó András: ''- Tudom, hogy ronda vagyok, de miért van az, hogy oly sokan mégis belémesnek??? .... kérdezte a szakadék''
Ez viszon tényleg saját vicc, azaz inkább találós kérdés:
Mi az tegnap lévett, holnap lévni fog???
Malév
úgy godnolom, hogy a nem kézzel fogható dolgok levédésének és korlátozásának megerősödése tényleg károsítja az emberi közösséget...
lásd megfogható dolgok elkészítése... ezek után az ötlet szabadon tovább feljeszthető, a korábban nem látott hibák javíthatóak... annyi erővel a xy ciráda formát is le lehetne védetni ... meg a köv évi divatot is ...
lehet picit elkanyarodtam
[Szerkesztve]
Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidről...