Bevezető 1.
Az nVidia 2004-ben, a Geforce 6800 Ultra megjelenésével megjátszotta az úgy nevezett SLI technológiát, ami a felosztható PCI Express sávoknak köszönhetően lehetővé tette, hogy egyszerre két egyforma VGA kártya legyen a számítógépünkben, s így a teljesítményük összeadódva fog „megjelenni” számunkra!
Persze az ötlet nem az Nvidiáé volt, mert hasonló megoldást még a 3DFX mutatott be a nagyközönség számára, még 1998-ban.
Az ATi is látott fantáziát a dologban, így ő is piacra a saját megoldását 2005 szeptemberében, amit Crossfire-nek nevezett el.
Az első Crossfire megoldások eléggé elütöttek az nVidia megoldásától, illetve a manapság ismeretes Crossfire-X-től!
Az első multi GPU-s ATi-s megoldásokhoz is természetesen első sorban egy Crossfire-t támogató alaplap kellett, amit eleinte ATi chipsetes alaplapok tudtak csak.
Ilyen chipset volt az ATi Xpress 200 Crossfire Edition, illetve azt váltotta az ATi Xpress 3200.
De ha volt egy ilyen alaplapunk, még nem oldódott meg minden problémánk!
Természetesen itt is két azonos GPU-val szerelt VGA kártya kellett, de a csavar a dologban, hogy az egyik kártyának Crossfire Master, míg a másik kártyának Crossfire Ready-nak kellett lennie!
A két kártya között a főbb különbség, hogy a Crossfire Master kártyán van egy „speciális” csatlakozó, a videó kimeneti portoknál. Erre a csatlakozóra kell rákötni a Crossfire kábel egyik végét, míg a kábel másik vége a Crossfire Ready kártya felső DVI portjára csatlakozik. Azaz a kártyákat nem a gépházon belül kell összekötni, hanem a gépházon kívül a videó kimeneti portoknál. Természetesen ehhez szükség van egy speciális Crossfire kábelre is.
Az ilyen módon összekötő kártyák a Radeon X800, X850, X1800XT, X1900XT, X1900XTX, X1950XT és X1950XTX példányok voltak, tehát ezekből a kártyákból készültek Crossfire Master példányok.
Egy pár sort írnék arról, hogy miért ezt a megoldást választotta az ATi! Mint fentebb írtam, 2005 szeptemberében mutatkozott be a Crossfire. És hogy támogatott az X800 és X850-es széria is így, két kártyás üzemmódban.
Viszont ezek a kártyák, már akkor piacon voltak, amikor a Crossfire-nek se híre, se hamva nem volt. Így tehát az ATi úgy oldotta meg, hogy a Crossfire Master kártyára, ráépített egy külön vezérlő chipet, amely a két kártya képét illeszti össze.
Ezzel a megoldással az ATi két legyet ütött egy csapásra. Egyrészt megoldotta a két kártya közötti kommunikációt, másrészt a képösszeillesztést hardveresen oldotta meg, így nem függ a szoftverektől sem a kommunikáció.
Mivel elég drága mulatság volt ez, ezért Crossfire Master kártyából sajnos elég kevés példány van kishazánkban.
A tesztben én egy Radeon X1900XT és egy X1900XTX kártyát kötöttem össze.
A dolog működött, mert mind a két kártyán ugyanaz az R580-as GPU kapott helyett, csak minimális órajel különbség van a kártyák között.
Ilyen esetben a gyorsabb kártya a lassabb kártya órajeléhez igazodik, azaz jelen esetben egy X1900XT Crossfire-t sikerült összehozni.
Az ATi az X1900XT-t és az X1900XTX-et egyaránt 2006 januárjában mutatta be. A kártyák, ahogy fentebb írtam az R580-as GPU köré épültek, ami 90 nanométeres csíkszélességgel készült, s hardveresen, ahogy az egész Radeon X1000-es széria, a Directx9C-t támogatja már.
A GPU mellé 512MB GDDR3-as memória lett párosítva, amely 256 bites sínen tud kommunikálni a GPU-val. A GPU 16 pixel futószalagot, 16 textúrázót és 48 Pixel Shader-t kapott. ROP egységekből 16, Vertex árnyalóból pedig 8 jutott neki.
Ahogy fentebb írtam az X1900XT és X1900XTX között csakis órajelbeli különbségek vannak: míg az X1900XT 625MHz-es GPU és 725MHz-es memória órajelet kapott, addig az XTX társa 650MHz-es GPU és 775MHz-es memória órajellel büszkélkedhetik.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
