Apu, kezdődik!

Miután letelt a 6 hónap - amikor is törlesztettem édesanyámnak - az első gondolatom egy komolyabb procihűtő beszerzése volt, de még ez év nyarán, volt lehetőségem venni egy GeForce2 GTS-t. Szintén ELSA gyártmányú, Gladiac névre hallgatót.

A TNT2 Pro eladása után nem is kellett sokat rákölteni, ami elég meglepő volt, mivel a gép szárnyalni kezdett. Akkoriban még volt időm játszani és bizony éreztem a különbséget.

Azt már csak évekkel később tudtam meg, hogy az ELSA-nak volt valami összeszerelő üzeme Magyarországon és ezért jutottam hozzá a kártyákhoz „baráti” áron. Azt azért hozzá kell tennem, hogy nem volt gyanúsan olcsó. (Hogy száradna el a tisztelt „beszerző”! :D)

A procihűtő kora őszre maradt és egy Globalwin FOP 32-re esett a választásom, ami valódi óriásnak számított a hatalmas bordával és a 60 mm-es ventivel, ami 4500-as fordulaton ment. Nagyságrendileg egy Jumbo Jet hangerejét produkálta, de nem érdekelt.

A segítségével a 400 MHz-es prociból, feszültségemelés nélkül 522 MHz-et sikerült kihozni. Más kérdés, hogy szerintem a szomszédok csak azért nem törték rám az ajtót, mert a Ferihegyi repülőtér nem volt messze tőlünk, így immunisak voltak a zajra!

A processzor csere sem váratott sokat magára. Nagyon megmozgatta a fantáziámat a Celeron 2-k tuningolhatósága, különösen a gyárilag 1.7V-os feszültségű példányoké (Az első szériának 1.5V-os feszültséget adott az Intel). Tavasszal (2001-ről beszélünk) be is szereztem egy 600 MHz-es példányt.

Nem okozott csalódást. Nem sokat vacakoltam, egy jó kis BIOS frissítést követően az első dolgom volt az FSB-t 100 MHz-re emelni. Gond nélkül szaladgált 900 MHz-en. Feljebb nem mentem, mert nem bírta volna a memória, visszaosztani meg nem akartam.

Azt azért hozzá kell tenni, hogy ekkor már létezett a Willamette magos P4 és az első Northwood hírek is megjelentek, de egyrészt megfizethetetlen volt, másrészt nem volt meggyőző a teljesítménye. Szerintem az Intel később a Tualatinnal egy jókora öngólt rúgott magának.

Ekkor kezdtem azt érezni, hogy végképp elvesztem és nem fogok tudni megállni a folyamatos fejlesztésben. Szenvedélyemmé váltak az újabb és újabb hardverek. Sorra vettem a szaklapokat, teszteket, híreket, bemutatókat olvastam, boltok árlistáit bújtam folyamatosan.

Elvégeztem egy számítógép-szerelő tanfolyamot is. Innentől nem volt megállás, az összes rokon, haver, ismerős gépét én szerelgettem és legtöbb esetben az alkatrészek beszerzése is rám hárult.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!