Dynabook

Több, mint egy éve jelent meg Okostelefon-evolúció c. írásom, itt a Logouton. Úgy terveztem, hogy írok neki egy folytatást, mely 2007-től napjainkig mutatja be az okostelefonokat, viszont az ötletet elég hamar elvetettem, egyrészt mert a bemutatott időintervallum rövid lett volna egy igazi cikknek, másrészt mert nem csak az idő, de a forradalmi készülékek száma is alacsony volt ahhoz, hogy azokról több oldalon keresztül tudjak írni.

Furcsa módon a táblagépek világában – csakúgy, mint az okostelefonoknál – az az általános vélekedés, hogy az első tabletet Apple logó díszítette. Ez sem előbbi, sem az utóbbi esetben nem igaz, ugyanis mindkét platformnak sokkal korábbra nyúlnak vissza a gyökerei, mint ahogy azt sokan sejtik.

Szeretném azonnal leszögezni, hogy ez a cikk nem a grafikus táblákról szól (mint a Pencept, az Apple Grapics Tablet, vagy a jelenkori a Wacom táblák), amelyeket a számítógéphez csatlakoztatva egy beviteli eszközt kapunk, hanem a táblagépekről, amelyek önállóan is működőképesek!

Az első: A Dynabook – Az első táblagép a Dynabook névre hallgatott, és itt mindössze egy koncepcióról van szó, amelyet Alan Kay dolgozott ki, 1968-ban(!). 1972-ben publikált egy „A personal computer for children of all ages” c. cikket, ahol nem csak a táblagép felhasználásának módjairól, hanem sok minden másról is ír, így például a Dynabook-ba kerülő hardverről, a billentyűzetről, a tárhelyről.

A Dynabook különösen jól körvonalazza a modern táblagép (és nem csak a táblagép, hanem akár a laptop/notebook illetve az eBook-olvasó) tulajdonságait, ill. követelményeit is.

A Dynabook

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!