Pentium második menet
A következő komolyabb frissítés időpontját megint csak áttételesen tudom meghatározni, mivel az adott proci/alaplap/memória trió körülbelül 1 évig teljesített szolgálatot. Nyár végén vettem és 2006 novemberében cseréltem le, így kizárásos alapon 2005 augusztusáról lehet szó. Igaz, hogy akkor már kint voltak a Pentium D-k, de a melegedés és az ár visszatartott attól, hogy azt vegyek, így processzor gyanánt egy Prescott magos 2,8 GHz-es Pentiumra esett a választásom.
Az alaplap szerepét egy Abit AI-7 töltötte be, míg memóriának egy 2x256MB-os, 500MHz-es Kingmax szettet választottam, gondolva a későbbi tuningra.
A memóriát februárban „kiegészítettem” még egy ugyan ilyen készlettel.
Mivel a proci a tesztek szerint erősen melegedett, a hűtőt is lecseréltem, egy Thermalright Sp-94-re (full réz, hőcsövekkel), amire egy 92 mm-es Sanyo-Denki ventit passzítottam (Az alábbi képen is látszik, hogy egy brutális darabról van szó).
A Prescott megkövetelte az erős hűtést, mert tényleg kegyetlenül melegedett. Teljes terhelésen (a fenti hűtéssel) kicsivel ugyan, de átlépte a 60°C-t. Igaz, hogy kissé tuningolva használtam (kb. 3.2 GHz) és úgy sem volt sokkal melegebb (kb. 65 °C), de ez már nálam átlépte a tűréshatárt.
Igazából nem volt rossz cucc, mert a mai napig megbízhatóan működik egy haver gépében, de mégsem szerettem.
A következő nagyobb váltásig megint csak kisebb dolgok voltak. Ismét kinőttem a merevlemezt, így beszereztem egy 160 GB-os Samsungot, valamint a CD írót dobtam ki a gépből és raktam a helyére egy Pioneer DVD-írót. Emlékeim szerint egy DVR-109-es volt, de az is lehet, hogy 110-es, vagy 111-es, mert ezek nagyon gyorsan követték egymást. Erre az időszakra tehető, hogy lecseréltem a tápot.
A Probléma az volt, hogy elfogytak a tápon a csatlakozók, ezért kellett egy táp, amin van megfelelő számú dugasz és tuti, hogy bírja a terhelést. Ott volt a vinyó és az optikai meghajtók, mellette egy mobil rack-ben a régi vinyó, vga és a tuningolt Prescott. Csak elosztókkal tudtam ellátni árammal a cuccokat. A mai eszemmel is azt mondom, hogy határon volt a régi táp. Az új egy Enermax Noisetaker 495 (485W) lett.
Mint említettem, a Prescottal igazából nem volt problémám, de 2006 nyarán beesett egy olyan munka, ami elfektette a gépet. Játékra tökéletes volt (akkor még volt időm játszani), de a munkára használt progi memóriaigénye túllépett a konfiguráció határain. Szerencsére akkoriban volt pénzem, így nagyon vártam a Core2 (tényleges) megjelenését. 2006 novemberében jött el az idő a váltásra.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!