A tesztben mért chipsetek
Röviden kitérnék a felvonultatott chipsetekre.
Intel i440LX "Balboa"
Az első kifejezetten a Pentium II alá tervezett lapkakészlet, 1997 nyarán debütált. Elterjedése szeptemberben már elérhetővé tette a nagyközönség számára, így a felhasználók végre áttérhettek a 440FX-ről egy valós P2 támogatottságú alternatívára. SD ramból 512 MB-ot, míg EDO-ból 1 GB-ot képes fogadni 64 bites buszon. Megjelent az AGP 1x szabvány, az UDMA33 és az USB 1.0 támogatás, ATX szabványú alaplapokon. Mondhatni az Intel egyesítette a 430TX és a 440FX chipsetek jó tulajdonságait, megfűszerezve a kor legmodernebb újításaival.
Intel i440BX "Seattle"
Az Intel szerette volna a CPU-k FSB órajelét növelni, így szükség volt egy újabb chipsetre, immár a harmadikra a Pentium II érában. 1998 áprilisában A 440BX elhozta a 100, később a 133 MHz-es FSB órajelet, és a 2x AGP-t, viszont az UDMA 66 hiányzott a felhozatalból. Ezt az alaplap gyártók, külső vezérlő chipek segítségével integrálták. Legendás lapkakészletre sikeredett, mely a teljes Slot 1 korszakot, majd később a Socket 370-et végig kísérte. Az AGP 1/2 osztó hiánya miatt sajnos 133 MHz FSB mellett a VGA kártyák nagy része nem tudott üzemelni mellette. Számomra érthetetlen, ezt miért nem oldották meg, de nyilván az i820 nyomására maradt el az 1/2 osztó állítás lehetősége 66 MHz-re.
Hirdetés
Intel i815EP "Solano-2"
A Slot 1 éra nem épp terepe, mégis itt lehet.
Sajnos sokat késett, köszönhetően az i820-nak. Potosabban, az i820 késése miatt késett ekkorát... Végül az Intel belátta, hogy az RDRAM nem hoz megfelelő előnyt, a csillagászati árához képest, így készítenie kell egy elérhető, és modern 133 MHz támogatottsággal rendelkező lakpakészletet SD memóriához, ez lett az i815. 2000 nyarán debütált, a Pentium III éra végéhez közeledve. Ha ez előbb történik, biztosan a valaha készült legjobb Pentium III chipsetnek hívhatnánk. Minden benne volt, amire a felhasználóknak akkoriban szüksége lehetett. 133 MHz FSB támogatottság, UDMA 100 támogatás, és AGP 4x szabvány, 1,5V AGP kártyákhoz is. Egyetlen komoly hártánya, a maximális 512 MB memória kezelés, mely egy mesterséges limitáció volt az i820 előnyben tartása végett.
Intel i820 "Camino"
Az Intel legfejlettebb Slot 1 chipsetje 1 utas alaplapokba. A nagy testvére az i840 rengeteg jó tulajdonságával, és sajnos elég sok limitációval. Nem kapott Dual Channel RDRAM-ot, sokat késett a megjelenése, ezért a felhasználóknak nem volt lehetősége modern Intel chipsetes alaplapra váltani Slot 1 alatt. 4x AGP támogatás, Ultra ATA100 és megannyi modern fejlesztés fűszerezte. Napjainkban elég ritkának számítanak a 820-as Slot 1 alaplapok, főleg olyanok, amik nem brand gépekbe kerültek mint például az EPoX-6CXA2C. Az RDRAM miatt megjelenésekor mérhetetlenül drágák voltak ezek az alaplapok, és a hozzá tartozó memóriák, így elterjedni sem tudtak igazán. A korszaka sajnos a P4 érkezésével teljes mértékben leáldozott, még mielőtt kiteljesedhetett volna.
VIA Apollo Pro 133 "693A"
1999 július 19-én debütáló chipset, az első a piacon, mely képes volt 133 MHz FSB mellett 1/2-es osztóval a 66 MHz-es AGP-re, ráadásul 4x módban. Sajnos a problémái a jó tulajdonságaival egyetemben kiemelkedtek. A 4x mód a GeForce kártyákkal nem működött megfelelően, ezt az nVidia driveresen később tiltotta, valamint az AGP Fast Write funkciók szintén okozhatnak stabilitási problémákat. A lassú memóriakezelése rányomta a bélyegét a komplett chipset teljesítményére, hiába a 133 MHz.
Később javulást mutatott, BIOS frissítésekkel és szoftveres optimalizációkkal bekapcsolhatóvá vált a kezdetben hiányzó memory bank interlave, 2-4 utas opcióval. A sebességhátránya csökkent az Intel megoldásaihoz képest, de még mindig nem volt kiemelkedő. Ezt a később érkező utód végül orvosolta.
VIA Apollo Pro 133A "694X"
1999 októberében, három hónappal a 693A debütálása után a VIA piacra dobta frissített chipsetjét.
Minden korábbi hibát orvosoltak, a sebességére immáron nem lehetett panasz. A memóriák további optimalizálást kaptak, a 4 way Bank Interlave alap opcióvá vált. Valamint a chipset lehetőséget biztosított arra, hogy az FSB órajelnél magasabb memória órajelet használjunk, 66 mellett 100, 100 mellett 133, majd 133 mellett akár 166 MHz-es memória sebességet is állíthatunk. Az AGP 4x hibát javították, a Fast Write opció már nem okozott instabilitást, egyszóval a kezdeti hibákból tanulva, és az i815 fiókban tartása által a VIA egy kiváló chipset-et rakott össze a 133 MHz-es FSB-vel rendelkező Pentium III processzorok alá, mondhtatni konkurencia nélkül.
Egzotikus, extrém ritka chipsetek:
Sajnos a tesztben nem tudtam mérni egyiket sem, mert lehetetlen szerezni olyan alaplapot, amit velük szereltek. Ennek ellenére úgy éreztem, megérnek egy említést, mivel a korszak igazi különcei, különlegességei voltak.
Tyan Grand Champion HE Slot 1
Az egyetlen alaplap, mely megkapta ezt a chipsetet, a Tyan Thunder 2500 volt, elképesztő 8 GB memóra fogadására volt képes, AGP Pro-val, Dual Slot 1 módban.
A 8GB memória fogadása mellett támogatta az összes elérhető Slot 1 és Socket 370 processzort, beleértve a Tualatint is. Amint felbukkan egy eladó példány, az árát ritkaságához mérik, így 300-450 ezer Ft körül beszerezhető, ha valaki megkívánja.
Micron Samurai 64M2
Két Slot 1 Dual alaplapot szereltek vele, névszerint a Micron Grizzly-t és a Micron Preston-t. Felszereltségét tekintve, hasonlóan a Grand Championhoz, a létező összes CPU-t támogatta. 2 GB memória fogadására volt képes, sajnos hátránya az AGP hiánya, mindenesetre, aki ilyen chipsettel szerelt alaplapot birtokol, biztos lehet benne, hogy nem jön vele szembe egyetlen apróhirdetési felületen sem hasonló.
The Retro Web
Micron Samurai DDR
Igen... DDR... Slot 1-ben. Két alaplapot szereltek vele, a Micron Detroit Slot 1 illetve a Micron Hurricane Socket 370 alaplapot. A paletta talán legértékesebb alaplapjai, konkrétan nem lehet beszerezni őket. A teljesítményükről nincs elérhető adat, így amolyan legendás darabokként tekinthetünk rájuk.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
