Check this out: Zöld Pénz POS pályázat alkotóknak

Ez hatalmas ötlet!
Egyébként is az egyik legfontosabb feladatunk az lenne itt Magyarországon, hogy a külföldi függésű valutánk helyett helyi pénzt használjunk a belföldi kereskedelemre. Vannak erre már jó kezdeményezések (pl. a Hungaro, a Drábik féle Jópénz alapítvány, vagy a balatoni és a soproni helyi pénzek), de ezt a dolgot minél jobban népszerűsíteni kéne. Ez a felhívás a Zöld Pénz részéről szerintem hatalmas ötlet, hiszen ha valóban sikerül egy olyan megoldást találni, ami a kritériumoknak megfelel (márpedig a fiatal kreatív közösség szerintem képes erre), akkor innovatív módon oldhatnánk meg egy összetett gazdasági, és egyre inkább társadalmi problémát.

Nemrégiben elkészült egy könyv kézirata, ami bár még nem jelent meg, de már most megérdemli a reklámot. Az író közelebbi és távolabbi ismerősei körében régóta várt könyv a Damage Report, természetesen Damage tollából. Aki nem ismerné, az illető a Planet Damage blog írója, a cyberpunk scene egyik (ha nem a) legismertebb bloggere (bár én inkább média-hackernek szoktam nevezni ), nem mellesleg a 14sec cyberpunk rövidfilm társalkotója, a The Dose magazin írója, az ld50.hu megalkotója, és még sorolhatnám.

Szóval Ő írt egy könyvet, Damage Report címmel. Amikor beszélgettem vele a könyvről, nem sikerült konkrét képet kialakítanom arról, hogy miről is szól pontosan, de azt hiszem ez csak előnyére válik. A legkonkrétabb megfogalmazás talán ez, by Damage of course:

"A huszonegyedik század forradalmai, persze, ugyanúgy léteznek. Csak egy hétig tartanak. Jó esetben. Megrágjátok, lájkoljátok, berételitek, pluszegyezitek, széttrolloljátok, megveszitek, hazaviszitek, ráveritek, fel a blogra, belájkoljátok, pluszegyezitek, jöhet a következő forradalom. És még önmagában, ha eléggé távolról nézzük, ezzel sincsen baj. A baj csak azzal van, hogy eléggé távolról nézve az is kiderül, hogy éppen a lejtőn vagyunk. És nem látszik, hol az alja igazán. A szabadesést viszont, unalmunkban vagy ingerhiányunkban, nem cserélnénk fel semmivel.
Erről szól ez a könyv."

Lassacskán haladok a Táltossal, most épp a kibertér megjelenítésén dolgozok. Még távolról sincs kész, de egy dolgot el kellene döntenem még most az elején, amiről szeretném kikérni a nagyérdemű véleményét. Maga a látványvilág elég egyszerű lesz, nagyrészt csak vonalakat kell rajzolnom a képernyőre. Erre két módot találtam ki, az egyiknél ténylegesen csak vonalakat rajzolok, a másiknál textúrázott poligonokkal érem el ugyanezt a hatást. Alant láthattok néhány képet, amik alapján összehasonlítható a két kirajzolási mód. Szerintetek melyik néz ki jobban? Melyik "szájberszpészesebb"?

Aki ki szeretné próbálni, lepullozhatja githubról: Táltos at Github
Python, pyGame és pyOpenGL kell a futtatáshoz.

Megjelent az Oil rush, a játék, ami mérföldkő lehet a Linux elterjedésében játékplatformként. Én már egy ideje próbálgatom a bétáit, fasza kis cucc lett. A Unigine engine demójaként is felfogható a játék, ami egy olyan játékfejlesztői platformot ad, amivel az elkészült játék futtatható Linuxon, windows-on, osx-en és PS3-on is. Reméljük sok sok játék készül majd még ezzel az engine-el, a tudására szerintem nem lehet panasz.

Oil Rush game

Az utóbbi időben egyre többet gondolkozok azon, hogy mi lesz, ha a gyenge lábakon álló, és már most erősen ingadozó nyugati civilizáció tényleg összeomlik, és megszűnnek az egész életünkben természetesnek vett közszolgáltatások. Ez sajnos egyre inkább valós alternatíva, tehát érdemes rá legalább lélekben, de szerintem tudásban is, felkészülni.
A barátainkkal beszélgettünk róla, hogy milyen jó lenne egy önfenntartó kommunát létrehozni, ahol majdnem mindent magunknak termelnénk meg. Ezzel egyrészt kivédenénk a közszolgáltatások megszűnéséből adódó negatív hatásokat, másrészt eleve jobb lenne egy ilyen környezetben élni, mint folytatni napjaink stresszes, lélekölő, városi életformáját. Magyarán még akkor is jó alternatíva, hogyha mindenki hirtelen észhez tér, és nem vágja ki saját maga alatt a VilágFát.

Utánanéztem a témának, és találtam néhány érdekes weboldalt, amit ezúton osztok meg veletek. Elsőként talán egy blogbejegyzést, ami ugyanezt a témát foglalja össze meglepően jól (jobban mint én): A vidéki letelepedés és az alulról szerveződés perspektívái.
Az önfenntartásnak a legfontosabb aspektusa az élelemtermelés, ezért ennek néztem utána jobban. Létezik a Magyar Permakultúra Szövetség, aminek a honlapjáról le is tölthető egy könyv. A permakultúra egyébként nagyjából az önfenntartó ökogazdálkodást jelenti, nagyjából azt, amiről ez a videó is szól. Ezen a weblapon egy érdekes kertrendezési technikáról, a termőoszlopos termelésről lehet tájékozódni (könyvet és felszerelést rendelni), szintén magyarul. Szintén permakultúráról szól egy külföldi oldal, ami bár sajnos tele van mindenféle reklámmal, azért lehet találni használható infókat.

Miután bemutattuk a hangkártyánkat a rendszernek, épp itt lenne az ideje néhány alapbeállítást megtenni, hogy kényelmesebb legyen a rendszer használata. Beállítunk néhány aliast, módosítjuk a bejelentkezéskor lefutó szkriptet, és telepítjük a midnight commander és a screen programokat, amik alapvetően a rendszer kezelését fogják megkönnyíteni. Telepítjük a sudo-t is.
De legelőször is, mivel rend a lelke mindennek, megalapozom a home-om könyvtár-szerkezetét. Egyelőre csak egy saját fájl van a home-ban, a goa_radio.lst, amit az mp3blasterrel mentettem el. Ennek létrehozok egy music jegyzéket, alá egy playlists jegyzéket, és belemásolom (máskor már, amikor a jegyzékek között fogok rendezgetni fájlokat, nem fogom külön leírni).

$ mkdir -p music/playlists
$ mv goa_radio.lst music/playlists/

Most létrehozok egy .aliases nevű fájlt amibe a saját aliasaimat fogom beletenni. Egyelőre csak néhány alap aliast rakok be, ez később nyilván bővülni fog.

Épp most olvasom a "Szabad kultúra" c. könyvet. Előtte meg a "Hacker kiáltvány"-t fejeztem be. Nem tudom ti hogy vagytok vele, de engem nagyon felbasz, amerre manapság halad a kultúrának nevezett valami. Úgy látszik, a hatalmon lévő osztálynak már nem elég, hogy a földek és gyárak felett monopóliumuk van (vagyis a földműveseket és a munkásokat kizsákmányolják)... az információból is árucikket akarnak csinálni, és afelett is monopóliumot szerezni.
Na én ezért szoktam mondani, hogy a szabad szoftver többről szól, mint a nyíltan elérhető forráskódról. A szabad szoftver a fentebb leírtak elleni harc, hogy az alkotás (mind a művészeti, mind a tudományos) ne legyen a profit lelketlen gépezetének az alárendeltje. Igen, lehet windows-t venni és használni, végülis nem is olyan rossz az, mint ahogy lehet külföldi gyümölcsöt is venni a boltban, meg nem szelektíven gyűjteni a hulladékot. A környezetünknek és saját magunknak mégis azzal teszünk jót, ha szelektíven gyűjtjük a szemetet, magyar termelőktől veszünk ennivalót... és szabad szoftvereket használunk.

A múlt hétvégét a Hacktivity konferencián töltöttem. A Hacktivity egy főként informatikai biztonsággal foglalkozó szakmai konferencia (vagy egyszerűbben mondva hacker konferencia), de ezzel kapcsolatban sok érdekes, egyéb téma is előjön. Nem volt olcsó a belépő, de megérte elmenni.
Volt előadás például beágyazott eszközök botnetbe való szervezéséről, tűzfalakról, mobil rendszerek hackeléséről, a közelgő kiberháborúról, stb. Pavol, a szlovák hacker, akiről egy korábbi bejegyzésemben írtam, a crypto-anarchista mozgalomról tartott előadást, az egyetlen női előadó pedig (egyedül az ő előadásán volt tele a kisterem ) a social engineering-ről. Bár a prezentációk érdekesek voltak, a konferenciára a workshopok miatt volt érdemes elmenni (az előadások úgyis felkerülnek a honlapra).
Volt wifi-hálózat feltörő, kód-visszafejtő, packet-sniffer, pendrive adat-mentő workshop, és még egy pár amire nem mentem be. Ezekből sokat lehetett tanulni. Ezen kívül az egész konferencia alatt volt hardware hacking és lockpick workshop is. Az előbbi helyen a HACK-esek voltak, és az ún. Metaboard nevű arduino klónt lehetett összeforrasztani, majd programozni. Mondanom sem kell, a legtöbb időt náluk töltöttem. A lockpick műhely szintén nagyon érdekes volt, zárak roncsolásmentes kinyitásáról szólt, volt róla előadás is. Érdekes téma.
Összességében nagyon jó konferencia volt, remélem jövőre is sikerül elmennem.

Megint későn blogolok a történt eseményekről, de inkább később, mint soha . Szeptember 8-án volt egy PGP crypto night a HACK-ben. Itt már tényleg valódi keysigning party volt. Az új debian rendszeremen sikerült is jól belőni a GnuPG-t, generáltam kulcsot (amit végre tényleg használni is fogok valamire), alá is írták jó sokan, és a Nemzeti Információ Infrastruktúra Fejlesztési Intézet kulcsszerverére is felkerült. Akit érdekel, itt a publikus kulcsom ujjlenyomata: 5A60 6B6B 4F81 34C6 C348 DB77 BC81 4167 B861 84C2
Ha már itt tartunk, az előbb említett intézettől el is látogatott hozzánk egy arc. Elég durván nyomta... természetesen csak olyanoknak írta alá a kulcsát, aki fényképes igazolvánnyal igazolta magát, és azt is csak azután, hogy email-ben megbizonyosodtunk egymás emberi mivoltáról . Ezen kívül CAcert hitelesítés is folyt az este, három elég durva CAcert assurer hitelesített minket, így nekem már csak 5 pont kell, hogy én is hitelesíthessek másokat. A CAcert egyébként azért jó, mert aki ott hitelesítve van, az használhatja a CAcert tanusítványait, pl. kód-aláírásra.

Elérkezettnek láttam az időt, hogy újra betöltsem a gentoo rendszert. Az utóbbi install maraton után kicsit elegem lett belőle egy időre, de ez az időszak elmúlt. Most a hangkártyát fogom működésre bírni, elvégre egy rendszernél alapvető fontosságú, hogy amikor dolgozunk benne, lehessen valami zenét nyomatni rajta közben.
De legelőször egy boot warningot gyomlálok ki. Engem zavarni szoktak a sárga csillagok boot közben, és egyébként gyorsabban tölt be a rendszer, ha semmit sem kell automatikusan detektálnia. Maga a warning szövege általában már eleve közli, hogy mi a teendő, a mi esetünkben az rc_sys változó nincs beállítva az rc konfigjában.

WARNING: rc_sys not defined in rc.conf. Falling back to automatic detection

Az OpenRC-ről nem sokat tudok, de annyi a lényeg, hogy ez tölti be a szükséges dolgokat boot során. A saját .bash_rc fájlunkba mi is beírhatunk akármilyen parancsot, amit szeretnénk, hogy végrehajtódjon betöltés közben. Az rc_sys változó arról tájékoztatja az OpenRC-t, hogy milyen típusú rendszerrel van dolga (pl. Usermode Linux, Linux vserver, stb., ezekről én se sokat tudok). Ezt egyébként magából az rc.conf fájlból tudtam meg, ugyanis ez eleve tartalmaz egy csomó kikommentelt sort, ami segít a fájl kitöltésében, és mindenhez tartozik magyarázat is. Az én rendszerem csak "nothing special", szóval a változót üresen hagyom. A fájl szerkesztéséhez rendszergazdai jogok kellenek, root-ra átjelentkezni a su paranccsal tudunk (mert gondolom senki sem root-al, hanem a saját felhasználójával jelentkezett be... ha nem így van, szokjatok hozzá, biztonságosabb, és később belőjük a sudo-t is, hogy kényelmesebb legyen).