Az elmúlt 2 napban próbálkoztam a HP Compaq DC7100 számítógépre különböző Operációs Rendszereket telepíteni, majd a Geekbench Cross-Platform Benchmark programmal tesztelni a számítógép processzor teljesítményét. Korábban írtam, hogy nem szoktam számadatokat közölni, viszont ennyivel tartozom, ha már sokan szám adatokban szeretik látni a processzor teljesítményeket.

Operációs Rendszerek:
Windows XP 32 bit (Csak a Geekbench 2 futott rajta, a későbbi verziókban már nem támogatták)
Windows 7 SP1 32 bit
Q4OS 2.4 32 bit
Lubuntu 16.04.4 64 bit

Konfig:
CPU: Pentium 4 HT 2.8 GHz s775
RAM: 3 GB DDR1 400MHz
VGA: Intel GMA
HDD 80 GB Western Digital SATA1

Próbáltam Windows 7 64 bitet telepíteni a gépre, viszont a beépített integrált Intel VGA már nem támogatott Windows 7-től (Vista 64 bites driverrel se ment fel), így a 32 bites verzióban a régi XP-s illesztőprogrammal sikerült működésre bírni a vezérlőt. Az Aero felület el se indult. Q4OS 64 bit esetében az x.org nem indult el, így szintén csak a 32 bittel tudtam tesztelni. Lubuntu 16.04.4 64 bitnél gyönyörűen felment a videóvezérlő, Mesa driverrel együtt. Nem tudom, hogy köze van-e a teljesítmény javulásának, de ezen a gépen a legjobb eredményt a Lubuntu 16.04 hozta.

Egyik ismerősömtől kaptam egy HP Compaq DC7100 fekvő gépházas gépet. Mindig is szerettem volna egy hasonló gépet egy esetleges média box kiépítése végett. Elég sokáig használta az ismerősöm. Konzol tulajdonos, így az ő céljainak tökéletes volt, de tavaly megvált tőle. Új gépet rakott össze. Mikor megkaptam, figyelmeztetett, hogy kék haláltól szenved. Egyből beugrott, hogy itt memória gondok lehetnek. A benne lévő Low Profile videókártyát eladta belőle, így csak az integrált videóvezérlővel tudtam tesztelni. A 2 GB DDR1 RAM helyett tettem bele 3 gigát. Így használtam Windows 7-el DV kamera digitalizálásra. Alap böngészésre így is jó volt, de kíváncsi voltam, mit tud egy Linux Operációs Rendszerrel. Mint tudjuk, a Linux képes a régebbi számítógépeknek egy kis doppingot adni a megfelelő disztribúció kiválasztásával. Ezért a Lubuntu 16.04 került kiválasztásra 64 bittel.

Miért pont 64 bit?

A gép OEM alaplapja socket 775-ös, viszont a foglalatba behelyezett fizikai két magos processzorokkal már nem indul el a gép. A processzor támogatja a 64 bites utasításkészletet, így ki akartam próbálni, mennyit javít az Operációs Rendszer működésén. A korábbi gépkonfigomat 3 GB DDR2 RAM esetében is 64 bites Windows 7-el használtam, ugyanis sokkal jobb teljesítményt kaptam a játékok terén.

Korábbi posztomban említettem, hogy Dual Core konfigokat fogok tesztelgetni. Úgy adódott, hogy egy proci cserét kellett végre hajtanom a nappalinkban található netezős PC-ben, így egy kis ízelítőt tudok adni a fejleményekről.

A gépen egy Linux Operációs Rendszer fut (Xubuntu 14.04.5 32bit). 2 évig 2 GB DDR2 800MHz memóriákkal futott zökkenőmentesen. Mivel csak Facebook, YouTube, Jófogás, Időkép és egyéb hasonló feladatokra van használva, így nem is nagyon kellett hozzá nyúlni. Az év elején kernel szintű frissítés jött Linux alá a Spectre és Meltdown sebezhetőségre. Miután települt a javítás, a család tagjai panaszkodtak a sebesség miatt, érezték a lassulást. Mivel én csak ritkán ülök oda, így nem volt viszonyítási alapom. A 2 GB memóriát bővítettem 3-ra. Azt hittem megoldja a problémát, de csalódnom kellett. Elméletileg a betöltési idő volt a sok. Gondoltam egyet, így a tavaly év végén beszerzett Core 2 Duo e8400 processzorral helyettesítettem a Celeron Dual Core-t. Az eredmény meglepett: Egész gyors lett a gép. YouTube 720p lagmentes, ha nem mozgatom az egerek, pici laggal 20-25 FPS kijön 1080p-ben is. Meg kell jegyeznem, hogy integrált videovezérlőjét használja (bővíthető PCIe x16 kártyával is) 80 GB IDE merevlemezzel.

Az AMD Ryzen széria eléggé elnyerte a tetszésemet. Ár/Érték arányban igen erős processzorok kerültek a piacra, így elérhető szintre került a 4 magos processzorok. Erre lépett az Intel, és a 8. generációs Intel Coffee Lake i3 processzor 2 mag/4 szál helyett fizikai 4 magot kapott.A teljesítménye megegyezik a 7. generációs i5 7400 processzorral, viszont az ára jóval kedvezőbb, mint az i5 variáns.
Van egy olyan érzésem, hogy a 2 mag már csak a budget számítógépekbe orientálódnak, így csak a Pentium és Celeron processzorokban lesz megtalálható a 2 mag (Minek is több, ha az ember internetezésre és irodai alkalmazásokra használja manapság a számítógépét, nem? ).
Mit akartam ebből kihozni? Nem kell használt, régi processzort venni ahhoz, hogy az ember egy középkategóriás számítógépet építsen össze.

Terveim közt szerepel 2 magos számítógépek tesztelése alapszinten, az eredményeimet Blog formájában meg fogom osztani.

A mai világban az optikai internetnek köszönhetően olcsón juthatunk széles sávú internethez. De mi van azokkal a településekkel, ahol ADSL, Mikrohullámú és USB-s mobilinternet érhető el?

11 éve ADSL

2007-ben köttettük be az internetet, ugyanis a nővérem a középiskolai tanulmányai miatt a házi feladatok nagy részét e-mail-ben kérték. Az akkori sebességünk 1/0,5 Mbit volt (letöltés/feltöltés). 2 éves hűségnyilatkozatnak köszönhetően többször is növelték a sebességünket:

- 2/0,5 Mbit
- 15/1Mbit
- 20/1 Mbit

Mi a legnagyobb gond ezzel? Igaz, a letöltés számít igazán, viszont egy böngészés is "adok-kapok" kapcsolati viszonyban van. Egy weboldal betöltéshez is szükség van feltöltésre, hiszen én utasítom a böngészőt arra, hogy az adott weboldalt betöltse a képernyőmre. Ha a feltöltési sebesség ilyenkor kicsi és több számítógép/laptop kéri ezt az utasítást, megölheti az egész hálózatot. 300 MB adatot is fél óra alatt töltöttem fel, ilyenkor egyik számítógépen se lehetett használni az internetes kapcsolatot. Azzal magyarázták a szolgáltatónál, hogy: "Telefon vezetéken nem lehet nagy feltöltést biztosítani, ugyanis a hálózat le van terhelve." vagy "Az illegális letöltések és feltöltések miatt nem engedhetjük meg a nagyobb feltöltési sebességet." Ez mind szép és jó. Viszont a mai világban mindent felhőben tárolunk. A Windows 10 is alapértelmezetten létrehoz a Microsoft fiókunkkal egy OneDrive fiókot is, így szinkronizálhatjuk az adatainkat. Ekkora feltöltési sebességgel ennek a szolgáltatásnak lőttek. Nézzük okos telefon szemmel is. A Google Drive egy gmail-es fiókhoz szintén jár. Ebben az esetben is a szinkronizálás igen lassú. Értem én, hogy ezért csábítják az optikára a felhasználókat, de ahol nincs kiépítve a rendszer, azok megszívták.

Első videós segítségnyújtásom. A mostani Windows Operációs Rendszerek (Windows 8, 8.1 és a 10-es) Hibernációt alkalmaznak a gyorsabb boot idő eléréséért. A hibernált meghajtókat nem lehet másik számítógépben és Linux Operációs Rendszeren csatolni.
A videóban Lubuntu 14.04.5-ös verzióban mutatom meg, hogy lehet egyszerűen, terminál nélkül megoldani ezt a problémát. Persze, működik minden Live CD-n, amin megtalálható a Disks (Lemezek) program.

Mostanában gyakran csak olyan újonnan vásárolt laptopok kerülnek hozzám, amire csak Windows 10-et lehet telepíteni UEFI módban. Véleményem szerint a Windows 10 a Modern alkalmazásaival igen rossz irányt vesz az Operációs Rendszerek piacán. Hiába ez a trend, de én még a .exe alkalmazások híve vagyok. A karácsonyi szabadidőmben volt egy kis időm egy friss Windows 10-es telepítést szétkapnom Virtual Box alatt. Azt még meg kell jegyeznem, hogy az első Technical Preview kiadás kimondottan tetszett! A cél az volt, hogy a felület hasonlítson a Windows 7-re, lepucoljam a Modern alkalmazások 90%-át, így csökkentve a Windows adatfigyelését és a lemezhasználatot.

1. Konfiguráció (VBox alatt is)

CPU: AMD Phenom II x6 1055T 2,8 GHz 95W TDP
RAM: RAMMAX 2x4GB DDR3 1600 PC3 12800 CL11
GPU: Sapphire Radeon HD 5770 Vapor-X 1GB
Alaplap: Asrock N68C-S UCC
Táp: FSP Hyper 600W (Nem moduláris)
Ház: egy régi 12 éves Mercury, de ez nem fontos

Bevezető
Mostanában egyre többször fordul elő, hogy régi számítógépeket hoznak javítás céljából. Ezeken a gépeken legtöbbször Windows XP operációs rendszer található. Milyen lehetséges megoldások lehetnek erre a problémára? Szubjektív írás következik.

1. Hardver átvizsgálás
Amint meghozzák a számítógépet, az első feladatom megnézni, hogy milyen komponensekből van össze állítva a számítógép. Alaplap típus, memória foglalat, processzor tokozás, videokártya foglalat, merevlemez csatolófelület...
Ezek után megnézem, hogy az alaplap támogat-e olyan processzort, amiben 2 mag található. Ha csak 1 magos processzort támogat, azzal a számítógéppel már nehézkesen tudunk videót nézni interneten. Szövegszerkesztésre, weboldal olvasásra, offline SD filmnézésre még tökéletes lehet.
A memória tokozás is segít eldönteni azt, hogy érdemes-e rákölteni a számítógépre. Az újabb operációs rendszerek (Windows Vista, Windows 7...) minimum 2 GB memóriát igényelnek úgy, hogy ebbe bele tartozik az egyéb programok futtatása is. Jó, lehet hogy 1 GB memóriával is elfut a rendszer, de az egyéb feladatok elvégzéséhez kevés marad ebből. Szerencsére van olyan Linux operációs rendszer, aminek az a célja, hogy kevés erőforrásból is megelégedjen, ezek kitolhatják a számítógép élettartamát (Puppy Linux, Lubuntu, Q4OS...)
A videokártya foglalatnak köszönhetően képesek lehetünk a videokártyára terhelni a videók dekódolását, ezzel a terhet levéve a CPU-tól. A PCI csatoló felültettel felszerelt videokártyák nem képesek erre. Az AGP port már kihalt az alaplapokból, de szerencsére használtan lehet venni igen erős VGA-t ebbe a foglalatba (Ati Radeon HD3850, GeForce 7600 GS..). Ezek képesek lehetnek 720p videó lejátszásra is (függ a CPU-tól is!).
A HDD csatolófelület is fontos. Ha az alaplapon található SATA csatlakozás, akkor a mai leggyorsabb merevlemezt is bele tudjuk tenni a régi számítógépünkbe. Igaz, ha az alaplap nem támogatja a gyors adatátvitelt, akkor vissza fogja a merevlemez teljesítményét. Viszont! Ha egy új számítógép összeállítását tervezzük, eggyel kevesebb eszközt kell venni az új géphez, ugyanis a merevlemezt be tudjuk tenni az új számítógépbe. Mellesleg a csatolófelülettől fel is gyorsulhat az adatátvitel. Aki nagyon a sebességre hajt, akkor az SSD-vel is meg lehet próbálkozni (fontos a modern operációs rendszer és az ACHI mód az alaplapban). Ha végeztünk a hardver átvizsgálással, jöhet az operációs rendszer kiválasztás. A régi merevlemez állapotát a Hard Disk Sentinel programmal ellenőrizhető.