11.12-18. Hétfő – Vasárnap
A héten megint történt egy kis változás az egyébként borzasztóan unalmas menetrendben, ugyanis, elkezdődött az oktatás. Pár hónapja még úgy volt, hogy nekem is részt kell vennem benne, de, aztán szerencsére végül úgy alakult, hogy mégsem. Japánul szövettant oktatni japán diákoknak kissé meghaladja a képesítésemet, azt hiszem. Úgyhogy, végül önkéntes megfigyelőként jelen lehetek, de ha épp dolgom van, akkor nem kell mennem. Ez Joe óta változott, neki még az előadásokra kötelező volt bejárnia (japán ábrákkal, japánul tartott előadásra valóban sok értelme van nekünk bemenni), nekem már ezt sem feltétlen szükséges.
Az, hogy oktatás, meg szorgalmi időszak, otthon annyira nem lenne nagy szám, elvégre egy anatómia intézetnél eléggé természetes, hogy az ott dolgozók tanárként is funkcionálnak, itt azonban más a helyzet. Először kicsit az otthoni rendszerről kell pár dolgot megemlítenem azoknak, akik ezzel nincsenek képben. A magyarországi orvosképzésben tanévente két szemeszter van, őszi, és tavaszi. Az egyetemen levő intézeteknél az oktatás pedig központi helyet foglal el. Ez egyes intézetekben, mint pl. az anatómián jobban érvényesül (kb. ezer diákunk van egy évben), másoknál, mint teszem azt az igazságügy, kevésbé. Személy szerint inkább tartom magam jelenleg tanárnak, mintsem kutatónak, és legkevésbé orvosnak. Azt hiszem, úgy nagy általánosságban ezt tekinthetjük átlagosnak, a pécsi anatómián dolgozók zöme orvosi, vagy biológusi diplomával rendelkezik, más annyira nem jöhet szóba.
Itt egy kicsit másképp mennek a dolgok. A helyiek a legkevésbé sem orvosok. Annyira nem, hogy a PhD hallgatókat leszámítva nekem van egyedül orvosi végzettségem az alkalmazottak közül, a többiek vagy biológusok, vagy gyógyszerészek, de nem tartom kizártnak, hogy más fajta diplomával is ide lehet keveredni. Marad tehát a tanár, és a kutató, mint fő profil, amik közül az itteniek egyértelműen az utóbbi csoportba tartoznak. Az oktatás számukra csak valami kötelező rossz, senki sem lelkesedik érte, azért csinálják, mert muszáj, mégiscsak egy orvosi egyetemről van szó. Tehát, összefoglalva, itt biológus, vagy gyógyszerész diplomával rendelkező, zömmel elméleti kutatók oktatnak orvostanhallgatókat. Ez lényeges különbség, és erősen meghatározza az oktatás színvonalát.
Teljesen más az oktatásra fordított idő is, na meg annak az eloszlása. Otthon ugye adott a tavaszi, meg az őszi szemeszter, 14-14 hét szorgalmi időszak, majd 7 hét vizsgaidőszak mindenkinek. Ez idő alatt a medikusok párhuzamosan tanulnak sok-sok tantárgyat, mondjuk, másod év első szemeszterében anatómia, szövet és fejlődéstan, élettan, biokémia, meg ezek mellett még kismillió egyéb töltelék előfordul. A főbb tárgyakból, példánál maradva szövettanból van kb. heti 90 percnyi előadás, meg mellé ugyanennyi gyakorlat, esetleg a duplája. Ezzel szemben itt blokkosított a rendszer. Ezt úgy értem, hogy a mostani évfolyam már kapott tavasszal pár heti intenzív szövettan dózist, hat hét alatt a teljes elméleti anyagot. Egy-egy ilyen előadáshoz a diákok megkapják a diákat, de nem a teljes verziót, hanem vannak üresen hagyott helyek, amiket az előadáson elhangzó dolgokkal ki kell egészíteniük, vagy van egy félig üres sémás rajz, amit be kell fejezniük. Ezt úgy kell elképzelni, hogy az előadó diáin a beírandó szavak, félmondatok pirossal ki vannak emelve, azt csak be kell másolniuk a diákoknak az üres helyekre. Aki tehát alszik az előadás alatt, vagy hiányzik, az ilyen szempontból megszívja. Persze, az ábrák zömmel tankönyv alapján készülnek, így önállóan is megoldható a dolog, ha valaki nagyon akarja. Az anyag lényegi dolgokban egyezik az otthonival, de, szerintem az elmélet keményebb. Nyilván, itt a diákok semmi klinikai vonatkozást nem kapnak, mivel az oktatók nem orvosok, vagy nem orvosoktól tanultak, ami a könyvben szerepel klinikum, az elég. Érdekes viszont, hogy a funkciót sem nagyon erőltetik, tehát, a szövettant kicsit sem kapcsolják össze mondjuk az élettannal, vagy a sejtbiológiával. Őszintén, nem csodálom, hogy az óra végére a diákok fele mélyen alszik, az anyag baromi száraz, tömény, és unalmas. Minden előadás végén egy mini tesztet kell kitölteni a hallgatóknak, amihez persze minden anyagot használhatnak, ami az órán elhangzott, tétje nincs, viszont ez szolgál névsorként is.