Blog

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]   [ ÚJ CIKK ]

• Random flashback II.

  Ez is egy nyári este, de mennyire más, mint ez a másik...
  
  Ott, akkor, persze nem tudtam sokat gondokodni az elmúltakon, mint most így a gép előtt, az asztalon finom citromos teával, miközben a falra játékos árny-fény rajzokat vetít a Nap fákon átszűrt alkonyi fénye...
  
  ...a szél kisöpri a fejemből az összes tudatos gondolatot, csak foszlányok bukkannak fel, hogy aztán továbbszálljanak és újabbaknak adják át a helyüket. A leggyakoribbak persze a mögöttem álló nap történései, még nem váltak emlékké, elevenek, a bőrömön érzem a nagy tó zöldes hullámainak simogatását, a felhők közül néha-néha előtörő nyári nap azonnal perzselő forróságát, a fülemben visszhangzik a kavargó tömeg moraja a fesztiválon, a számban az öreg hegyi nyaraló udvarán, tárcsában sült süllő hófehér húsának íze... De erről én nem tudok most, minden idegszálam az útra, a motorra koncentrál. Kezdem érezni, hogy nem a szél az, ami a gondolatokat elkapdossa, egyszerűen csak nincs időm most érezni ezeket is. Ahogy leszállt az este, felerősödött, majd viharos lett a szél, a látóhatár felől még derengő fény elég komolynak látszó felhőtornyokat vetített az égre, de a társaság gyűrűje és a tűz melege végül meggyőzött, hogy nem kell sietnem.
  

  Folytatás...

  elmoraan (r) 9 éve 0

• "Lámpákrul"

  Az alábbiakban néhány eretnek gondolatot szeretnék megosztani az Olvasókkal...

  Tovább a teljes címlapos íráshoz...

  Teszt 10 éve 270

• Kellemetlen

  A helyszín vidéki kis-közepes város, a végvárrendszer délnyugati főkapitánysága, ha úgy jobban tetszik.

  Tovább a teljes címlapos íráshoz...

  Teszt 10 éve 19

• Jövőre, veletek, ugyanitt

  Ezt is megértük. Ma öreg járgányom egész szemrehányóan nézett rám, amikor kitoltam a ködös reggelbe.

  Tovább a teljes címlapos íráshoz...

  Teszt 10 éve 34

• Random flashback I.

  Nyári este van, kicsit már hűvösödik, de a föld és a falak még sugározzák a nap melegét.

  Tovább a teljes címlapos íráshoz...

  Teszt 11 éve 13

• Internal system breach attempt detected

  Írtam múltkor, hogyan váltam meg a motoros kaszámtól, meg az almatermés 80%-ától. Azóta...

  Tovább a teljes címlapos íráshoz...

  Teszt 11 éve 5

• Jó kis hétvége

  Péntek, meló vége, hurrá, irány a barkácsbolt, zárvétel. Két héttel ezelőtt ugyanis betörtek...

  Tovább a teljes címlapos íráshoz...

  Teszt 11 éve 29

• Huszárok

  Huszár... Magyarnak mindig szívet melengető érzés ezt a szót hallani. Hiszen ''nemzeti''...

  Tovább a teljes címlapos íráshoz...

  Teszt 11 éve 1

• Sólyomszem, II.rész

  De történt egy este, mint szokásosan, összegyűltek a szomszédok a rádió körül és hallgatták a híreket, hogy tüntettek az egyetemisták, aztán Gerő betiltotta, majd megint engedélyezte. (Akkoriban jelszavaktól volt hangos az ország, mindenkinek volt állandó jelzője, mint Odüsszeusznak. Gerő Ernőnek – aki az újjáépítésben is részt vállalt, mint közlekedési miniszter – ez jutott: „Gerő, a hídverő!” Hang a kocsma hátsó részéből: „Gerő, a szarmerő!”) Aztán egyszercsak egy nagy kattanás hallatszott a rádióból, és megszakadt az adás. „Hallotta sógor? Már lőnek!” A válasz: „Te szerencsétlen.” Minthogy az adás nem indult újra, hazaoldalogtak az emberek.
  A következő napokban azonban futótűzként terjedt el a forradalom híre, a lovakat, szerszámokat hazavitték a TSZ-ből, leverték a községházáról a vörös csillagot, letépték a Rákosi-címert, helyette kiették a régi címert és a magyar zászlót. Előkerültek az elrejtett tartalékok, megindultak a szekerek, hogy lisztet és húst vigyenek a városokba. Akinek rokona, barátja volt a fővárosban, a vonat tetején utazva vitte fel, amit tudott, kenyeret, lábánál fogva felfűzött csirkét, egy üveg pálinkát. Sok sorkatona is hazajött, a honvédeknél is nagy volt a fejetlenség. Akadt, aki úgy jött haza, ahogy a hír érte, a Csepel teherautóval, utánakötve a könnyű páncéltörő, a platón meg a megszeppent tüzérszakasz.

  Folytatás...

  elmoraan (r) 12 éve 10

• Sólyomszem, I. rész

  Nem szoktam politizálni (a kelleténél többet), de most kicsit kiment az a bizonyos biztosíték. Vasárnap este a Magyar Köztársaság elnöke beszélt a tévében, egy amolyan hosszabb lélegzetű riportban. Az egyik téma a volt miniszterelnök, Horn Gyula kitüntetésének elutasítása volt. Elmondta az érveit, az előzményeket, meg úgy általában az ügy hátterét. (Zárójelben megjegyzendő: megfigyelhető volt, amint szinte aggályosan ügyelt arra - és nem csak ebben a témában - , hogy nem úgy utalt magára, hogy ''én ezt csináltam, ez a feladatom'', hanem az elnöki hivatalt személyesítette meg: ''az elnök feladata'', ''az elnöknek kötelessége volt...'', stb. Nálam sokkal okosabbak azóta - meg már előtte is - kitárgyalták az ügyet pro és kontra, elítélték a döntést, támogatták, politikai indokokat és kapcsolatokat kerestek mögötte, ahogy az manapság szokásos. Véleményem nekem is van, de előtte elmondok egy történetet:
  Valamikor az 1880-as évek elején történt, hogy egy göcseji kis falu két családjában is született egy-egy fiú. Egyik család sem volt gazdag, parasztok voltak, éldegéltek a maguk munkája nyomán, ahogy őseik is tették már évszázadok óta. A fiúk növögettek, egyikük (nevezzük Jóskának) legénnyé serdülve szomorúan állapíthatta meg, hogy az apja nem rá, hanem a nővérére íratta a földeket azzal a megokolással, hogy gazdag lány legyen és gazdag legény vegye feleségül.

  Folytatás...

  elmoraan (r) 12 éve 3

• Re: Zsukov - Nem kötekedésképpen, de...

  Ezt az írást vfo7 kolléga ihlette, szóval mai blogbejegyzésünk nem jöhetett volna létre,...

  Tovább a teljes címlapos íráshoz...

  Teszt 12 éve 5

• Rádiócsend

  ''Hallod, ahogy játszik? Vannak hangok, amelyek előtt egy pillanatra kivár. Megérezte a zenébe csempészett pillanatnyi csend ajándékát.''
  
  Volt egyszer, hol nem volt, az üveghegyen is túl, mindjárt a kurta farkú malactól balra, hogy egyszercsak feltalálták a rádiót. Három királyfi, Tesla, Marconi és Popov, meg aki odafért, gondolt egy nagyot, és kifejlesztettek egy szerkezetet, ami még a királyság legsebesebb lovasfutárjánál is gyorsabban továbbította a király üzenetét, ha a szomszéd uralkodónak be kellett szólni. Ennyit a mese részéről.
  Most átugorjuk a boldog békeidőket, amikor ''a Gyáli úton állt egy csukott bútorszállító,
  és ott volt huszonháromban az első stúdió'' és ''a közel lakó amatőrök tisztán hallották, mikor a csepeli adó huszonötben jó reggelt kívánt'' (copyright LGT), stb.
  Mert a történelem folyamán elérkezett a második nagy háború, amit WW2-nek is neveznek, és amiben olyan járgányok is voltak, amelyeken volt rádió is. (Ilyen jellegű gyalogosok is voltak, nagy hátizsákkal meg antennával, és ordibáltak bele a telefonkagylóhoz kísértetiesen hasonlító eszközbe, miszerint: ''Zárótüzet a 2-1-6-ra, aber pronto!'', aztán meg azt, hogy ''B*sszameg, rövid, rövid!!!) Lényeg azonban a lényeg - mint ahogy már sokszor a korábbi időkben - többen rájöttek arra, hogy lehet ún. meglepetésszerű támadásokat vezetni.

  Folytatás...

  elmoraan (r) 12 éve 0

• Szolgálati közlemény

  A bemutatkozás technikai okok miatt szünetelni fog egy ideig. Mert lusta vagyok folytatni... (*hülyén vigyorog*) Ellenben rövidebb lélegzetű, random témák lesznek. Aztán majd megjön a kedvem leírni a maradék 20 évet is.

  elmoraan (r) 12 éve 1

• Elkapott a gépszíj. Jé, nem is fáj. Akkor bemutatkozom.

  Azt hiszem, ezennel betörök az Nagy Online Birodalomba. Illetve beballagok.
  Figyelem, mostantól ezen a helyen véletlenszerűen mindenféle írás fog felbukkanni. Rólam, a világról, meg mindenről, ami eszembe jut.
  Először is, bármennyire is snassz, magamról fogok írni.
  Most 25 és fél éves vagyok, hímnemű, villamosmérnök, EKKORA láma (copyright Hory) és elérkezettnek láttam az időt, hogy blogot írjak. De hogy jutottam idáig?
  Ha igaz, valamikor 1982. januárjának legvégén születtem Nagykanizsán, meglehetősen nagy tapintatlanságról téve tanúságot, amennyiben voltam elég illetlen ezt az eseményt hajnali fél háromra időzíteni. Megvolt kezem-lábam, ujjam is vagy húsz, szóval mindeki elégedetten konstatálta, hogy újabb taggal bővült a dinasztia, méghozzá fiúgyermekkel. Ez édesapámnak vélhetően nagy örömöt okozott, tekintve, hogy addig csak egy leánygyermekkel rendelkezett. A nemek egyensúlya ily' módon helyrebillenvén, rögtön arra is gondot kellett fordítani, hogy nevet találjanak nekem, ugyanis az eredetileg tervezett ''Zita'', légyen bármilyen szép is, valahogy nem akart passzolni. Ebből kiderül az is, hogy létem első kilenc hónapjában sikeresen félrevezettem a külső szemlélőket a nememet illetően. Szóval: név kell a kölöknek. Hosszas tanácskozás után (engem nem kérdeztek meg) megállapodtak abban, hogy apám nevét kapom (márminthogy nemcsak a vezetéknevét, hanem a keresztnevét is). S lőn.

  Folytatás...

  elmoraan (r) 12 éve 2