Ez a téma is egy régi fekete folt amit szerettem volna eltüntetni. Igazából ez Apache/Munin hangolása.
Kizárólag a dynazoom beindítása érdekelt. A security, és a plugin-nek száma most nem igazán volt fontos.
Bár a "cpuspeed" Arch-on helyből nem megy. Kis birkózással beindítható, de az sokkal többet mutat mint a Mint.
A debiánosok is visszarakták a kernelbe a megfelelő részt, én ezt nem tudom megígérni nektek.
Érdekes, de egyben bosszantó is volt, hogy a demóban működik viszont
a beidításáról nem találtam csak foszlányokat. Jó, kezdő vagyok talán azért. Mindig hangoztatom amatőrségemet,
ezért is igaz rám a jó pap holtig tanul mondás. Lassan tisztult a kép, és ma már úgy látom, hogy hajszálnyi különbség van
a linux verziók között. Az alapötletet egy debian clone-ból vettem, és itt egy Arch-on lesz bemutatva. Az Arch filozófiát
követve nem sok magyarázatot raktam be. A megfelelő Arch oldalakon a kódok magyarázata megtalálható.
Ha majd egyszer derűsebben látom a világot, és esetleg lesz érdeklődés akkor kiegészítem egy Linux Mint verzióval is.
Ott azért sokkal könnyebb. Következzen a tömény kód.
Még valamit a kódról. Ez egy út, de nem az egyetlen. Aki a lényeget megfogta az érti.
A log file-ok pedig nagyon fontosak, és sok segítséget adnak a tesztelés/hibakereséshez.
Némelyik törölhető, de én megtartom mind.

Tirisztoros akkumulátortöltő

Barkácsolós blognak indult, de az élet, és a kínaiak megtorpedózták. A minap sok hónapos gondolkodás után vettem egy töltőt, mert akciózva volt, és mert nem most van a szezonja. Gondoltam most nem kapkodnak érte. Kíváncsi ember lévén szétszedtem, és nagyon meglepődtem.
Ennek eredménye, hogy itt most egy típusismertető lett belőle.

Global CH611

Egy pici magyarázkodással kezdeném, hogy lássátok mennyire nem fekete-fehér a világ. Nagy nehezen rászántam magam a megvételére, mert akciós volt, és mert „csiga8” mintájára megveszem, és ha nem kell megy a háztól. A valóságban nagy, és nehéz. A hazafelé vezető úton már arra gondoltam, hogy eladom. Nehéz, analóg. Tévedtem. A súlya, a mérete az egyértelmű. Akkor lássuk a részleteket.
A feszültségmérője pontos, és 100%-ban a specifikációt hozza. 13,6V-ra kapcsol vissza amikor végez. Nem vártam ki hosszú napokat, így nem tudom mit fog később csinálni, de ennél az osztálynál nem szempont. Két részből áll a szerkezet elektromos felépítése. Egy nagyon pici kapcsolóüzemű készenléti táp az intelligenciának, és egy nagyáramú rész az akksinak. A töltő primer részét relé kapcsolja amit szépen kikapcsol ha végzett. Erről jut eszembe, hogy akkor simán maradhat több napon át bekapcsolva. A ventilátora digitális. Melege van megy, ha lehűl akkor megáll. Az indítást nem próbáltam (majd ti).
A „Recond” 16V, és olyan 1A átlagárammal tölt. A feszültség állandó, az áram csökkenő 1,8A-tól a kikapcsolási szintig. A próba akksiba 1,8Ah-t töltött kb. 2 óra alatt. Ezt a gyártók egymást figyelve azonosra készítik.

Ez a téma egy régi-régi fekete folt ami egyszercsak kivilágosodott. A legtöbb linux írásnál érvényes, hogy több megoldás létezik. Természetesen itt is, egy nekem tetsző, illetve kedves megoldást vázolnék fel.
Az ihletet egy Suse Server generálta amit fontos volt megmenteni, és az újrahúzás egy kicsit nehézkes a telepített programok, és a Suse fizetős mivolta miatt.
Esetleg ha multiboot-os rendszert akarunk akkor fontos betartani a telepítés sorrendjét.
Win
Linux
Solaris.
A sorrend egyszerűen abból adódik, hogy melyik operációs rendszer GRUB-ja képes megtalálni, és majd elindítani a másikat. Itt is meglepett a Solaris, mert nem ismertem ezt a tulajdonságát sem. Természetesen ha nem tartod be a telepítési sorrendet a szöveg végére már lesz ötleted a hogyanra.
Egy mini Debian distribution volt a segítségemre: Rescatux. A Solaris GRUB-ja egy picit más. Sajnos nem jó hozzá a Rescatux. Az iso formátumból kell legyártanunk a CD-t, és az USB-s pendrive-ot. Természetesen elég az egyik is, de nálam mind a kettő kellett az öreg, és szakadt
gépek miatt. A pendrive készítésére egy picit kitérnék.
Rengeteg progi létezik, és található erre a célra, de itt is mint a Chakra-nál egyetlen működő út van a "dd"-és copy. Itt is rengeteg változat megtalálható. A két leggyakrabban működő kód következik.

Ez a rövidke írás is szintén a pénzről szól, és a tudatlanságról. Ékes bizonyítéka ennek a CTEK-ről írt szösszenet. Azt írják típushiba a feszültségszabályozó (VR) hibája. Ezt majd ti eldöntitek. Egy kis szakmai kitérőt engedjetek meg. Akit az ár érdekel az ugorjon a végére. A szabályozó sajnos shunt szabályozó, és ezért nagyon meleg. Magyarul megfő szegény félvezető. Ráadásul tirisztor szegény ami lassú, és a 60-as éveket idézi. Ezért lehet a sok VR hiba. A jobbik változatban a tirisztort kicserélték MOSFET-re. A félvezető modernebb, hidegebb, de még mindig shunt szabályozó. Egyszer valaki kioktatott, hogy nem is lehet ez másképp. Ez kérem balgaság. A tapasztaltak körében jól ismert név a Shindegen Japán cég. Ők követék el a MOSFET-es változatot, és persze van nekik soros szabályozó amire azt mondták, hogy nem lehet.
[Shindegen]
Az igazi gond, hogy a motorgenerátor állandómágnest használ nem pedig csúszógyűrűs gerjesztőtekercset mint az autókban. Erre kitalálták, hogy milyen jó a shunt szabályozás. Igen jó, csak fűt.
Inkább visszatérek az árakra hiszen azért is kezdtem el írni.

A zfs file rendszer jó tulajdonságait szeretném kiemelni a telepítés alatt, és ha sikerül a szándékom akkor talán az egyik legegyszerűbb( ez saját vélemény) zfs adaptációt tudom közreadni. Természetesen kizárólag terminál használat, semmi gui. Na, egy kis Munin azért majd lesz. Nem célom címlapos oldalra tenni, bár jót tenne az Openindiana népszerűségének. Sajnos mikor elkészült az első telepítés éppen akkor jött ki a Napp-it is.[link]
Valószínű az még ennél is egyszerűbb. Amikor elkezdtem foglalkozni a zfs-sel akkor a napp-it szépen lefoglalta az összes 64GB-os SSD-met. Na, ilyen nekem nem kell. A mostani biztos jobb, de engem nem igazán izgat. A folyamatos próbák alatt kiderült, hogy egy 32GB pendrive elegendő tartalékot biztosít a rendszernek.

Miért is pendrive? Egyszerű, mert így az összes alaplapi sata portra HDD kerülhet. Itt is mint a FreeNas-nál, Nexenta-nál az USB csak a boot alatt van használva. Az SSD használata teljesen fölösleges. Ennek ellenére a választásom egy USB3-as stick-re esett, mert hát a telepítésnél azért csak lényeges, hogy mennyit várunk rá. DT111 5 év garival, és az 5600Ft-os árával nekem a tökély. Kettőt vettem a mirror-hoz. Mindent a biztonságért.
Itt jegyezném meg azt is, hogy én a minél nagyobb RAM méretet választottam, és nem az SSD gyorsítótárazást. Még a RAM mindig gyorsabb, és az ára sem olyan borzasztó.

Újabb adalék, kiegészítés az Openindiana eposzomhoz. Lassan, de biztosan haladok előre ahogy időm engedi. Mindig próbálom a legegyszerűbb utat megtalálni, és most talán sikerült. Néha valóban belefeledkezem. Ez látszott a Qbittorrent fordításánál is.
A Munin-ról sokat nem akarok írni, mert az megtalálható rengeteg helyen. A szerverünk állapotáról ad majd néhány információt. Debián, Ubuntu rendszeren csak egy apt-get parancs kiadásával már célban is vagyunk.

Itt is próbálkoztam a fordítással, de az egy "impossible mission".
Miért is? Közel 80-100 darab függőségi software feltelepítése nagyon macerás, és rengeteg zsákutca van. Az eltelt idő alatt mindig felmerült bennem az a kérdés, hogy jól választottam-e.
Nexenta lett volna a logikus választás. Ma már egy csöppet se bánom, hogy az OI mellett voksoltam.
Nagyon jó OpenSolaris utód. Amíg itt anekdotázom had tegyek egy kis kitérőt az alaplapom BIOS-szával kapcsolatban.

ASRock E350M1/USB3 1.6 BIOS-szal. Ubuntu, Windows simán ment vele csak az AHCI sehogy.
Az Openindiana már jelezte a hibát csak nem tudtam értelmezni. Szegény SSD-mre kentem a dolgot balga módon hiszen a HDD-knél alig, vagy soha se jelzett. Az update egy kicsit az agyamra ment ugyanis csak Windows alól sikerült.
Itt a PH-n is volt aki nem hitte el, és lám a szervizben a lapja. Az új BIOS 1.8 és az én esetemben egyedül csak az AHCI működése ami a legfontosabb.
Rögtön be is kapcsoltam, és azóta nincs hibaüzenet a monitoron. Ez a kis közjáték megint engem igazol, és egy piros pont az OI mellett.
Sajnos a Brazos a 151a7-es verzióval mutat net forgalmat a Munin-on keresztül.A 151a8 valamiben más.
Maga a telepítés az OpenCSW-n alapul, és ott még megtaláljuk a Zabbix, Nagios csomagot is. Nincs más dolgunk mint a pkgutil feltelepítése, és utána a Munin csomag.

Kezdjük rögtön az elején egy pici magyarázkodással. A ZFS iránti érdeklődésem miatt kerültem újra közel a Transmission-hoz. A legutolsó írásomban nem valami fényesen szerepelt, de az egy internetes portálon történt szavazás végeredményét írtam le. Szóval a ZFS-ről most nem írok. A FreeBSD,Nexenta, és az Openindiana közül az utolsóba szagoltam bele. Azt nem tudom megígérni, hogy lesz ennek folytatása, mert igen gyenge a felhozatal a googliból. A profik mint tapasztaltam semmit nem segítenek. Az Ubuntu-nál
viszonylag könnyű a helyzet, mert ha elakadsz a googli megmondja a tutit, és itt jött az első meglepetésem az Openindiana-nál. Az rtorrentre panaszkodtak, hogy hibás. Maradt a transmission. Az ugye van pkg-ban is, de mint az Ubuntu-nál eléggé le vannak maradva. Akkor fordítsunk.Sehol egy leírás. Az IRC-n pedig csak kérdezgetik hogy lehet a legfrissebbet felrakni. Egy halovány reményt találtam, amit valószínűleg egy profi írt, mert nagyon elnagyolt volt, de legalább volt benne link, és ez alapján elkészült egy rövid script szerűség.
Így Openindiana-n a legfrissebb transmissivel tolhatjuk. Visszatérve a meglepetésre a script próbálgatásánál a compiler megállt egy hibaüzenettel, én dobok egy hátast, mert googli semmit nem hoz fel. No, mondom ennyi volt. Igazából csak az volt a baja, hogy a fordított programokat linkelni kell, hogy a kis bolond megtalálja. Csak azt linkeltem ami fáj neki. Nyilván lehetett volna rögtön a /usr/bin-be fordítani, de ez most csak szépséghiba ami igazából nem számít. Az automatikus indítás, és a multiuseres setup egy kicsit odébb lesz. Sok a homályos részlet. Talán majd egy Openindiana fórumon találok egy lelkes amatőrt aki majd segít. Az USB3.0 nem működik, és valószínű, hogy nem is fog. Bár Ubuntu alatt egyszer se próbáltam. A Samba sokkal jobban működik, mint az Ubuntu-n. Ez a ZFS mellet igen nagy pozitívum. A FreeNAS, Free4NAS is nagyon jó, de kész van minden benne, és az update macerás. Egyébként a Free4NAS szerintem egész jó. A régi FreeNAS-ra hasonlít, és gyakran frissítik.

************Multi user-es setup**************

Talán ide illik az a kis kiegészítés amit a neten találtam egy seedbox-os oldalon.
Ott a melyik a legjobb torrent client kérdésre szavaztak. Az első két helyet nem más nyerte meg mint a Rutorrent, és a Deluge. Csak halkan megjegyzem a király Mikrotorrent, és a Transmission egyetlen egyet se kapott.
Nekem az eredményből az világít nagyon erősen, hogy a Mikrosoft vonal szerveralapú alkalmazása nulla, vagy amatőr szint drága pénzért.
Csak a Magyar helyzet egész más. Kétségtelen tény, hogy a Mikrotorrent jó progi, de nem profiknak való.
Az első helyen végzetnek rengeteget segített a Ruszkik web client-se(Rutorrent).
A második a Deluge, és rengetegen az agresszív letöltése miatt szavaztak rá.
Régen a UPC hálózatán mutatott némi előnyt, de ma úgy tapasztalom nincs forgalom korlátozás. Visszatérve a két nyertesre a stabilitás nem lehet kérdés egyik versenyzőnél sem hiszen a legjobbakról beszélünk.
Említésre méltó még a letöltést a Deluge nyerte az agresszív tulajdonsága miatt.
A hosszútávú seed-et pedig a Rutorrent.
Ebből a gondolatmenetből már született egy script. Deluge letölt majd a végén átdobja az adatokat egy rtorrent-nek seed-re.
Itt most ezt kihagyom, mert engem még nem győzött meg a script írójának a zsenialitása, de az ötlet nem rossz, valaki már használja.
Nézzük a leírást. Egy user-re lesz leírva csak a brogyi névre kell rákeresni, és beírni a
user1, user2... részt.
Ennyi logikát már hagy feltételezzek a kedves olvasóról még ha csak én
leszek az. A check-deluge-t nem kell módosítani, mert minden user-t ellenőriz.
Az ötlet a szavazás alapján, és a Rutorrent multis részből származik. Még egy kis magyarázat
az ellenőrző scriptről.
Az rtorrent-nél létező hibát old meg amit én is tapasztaltam.
A Deluge-nél pedig szerintem csak a stabilitást növeli.
Gondoljunk csak bele valamelyik windows huszár kilövi a saját daemon-ját a "connection manager"-en keresztül, és nem talál vissza.
A script visszakapcsolja automatikusan a szerencsétlen user daemon-ját a
beállított időn belül. Ez már seedbox feeling, de ne csodálkozzunk hiszen a multis rész
odatartozik, de ma már az olcsó ITX, és NAS árak behozták a mindennapi életbe ezt a
részét az IT-nak.
Természetesen az áramszünet utáni indulásnál is segít, bár ott az init.d
működik, de tudjuk jól hogy az Rtorrent-nél ez kevés.
Itt most nem fog szerepelni semmi
fordítás, mert épp elég helyet foglal el a script, és a magyarázat, meg persze aki
tutira akar menni az a biztosat választja. Nem írtam még a portokról. 8112-ről indul a Deluge-web, a Deluged pedig 58846.

Igazi, jó kis téli téma. A net tele van deszulfátor leírással. A zöme 2 tekercses változat egy 555-sel+1 FET. A másik változat lesz itt napirenden aminek az alapötlete( nem az én ötletem), hogy feltöltünk egy kondit majd rácsattintjuk az akkumlátorra. Lényeges része a desulfator-nak, hogy a kondenzátor bankot nem sütjük ki teljesen. Fontos paraméter, hogy mekkora kondit, és milyen feszültségre töltünk fel. Természetesen a gyakoriság, frekvencia is fontos. Ha ezeket jól választjuk meg akkor valóban nincs különbség a címben szereplő két áramkör között. Miért is akarjuk ezt? Állítólag a rövid idejű nagy áramimpulzusok a szulfát kristályokat aprítják, bontják. A nyereségünk pedig a belsőellenállás csökkenése, a CCA növekedése, egyes írások szerint az akkumlátor élettartama is meghosszabbodik. Itt egy kis kitérőt tennék. A kondi rákapcsolása történhet tirisztorral, és FET-tel. Itt a FET-es változat lesz, mert azzal könnyebb megvalósítani. A lényeg, hogy a korábban felsoroltak miatt át kell hogy értékeljük a tirisztoros akkumlátor töltőket, mert megtaláltuk miért is jobb egy egyszerű már-már
parasztos, ruszki tirisztoros töltő. Sajnos itt azt kell hogy írjam jobbak mint a CPU vezérelt masinák, de mindenki döntse el, hogy így van-e. Egy példa a tirisztoros töltőre:[link]. Impulzussal tölt, csak lassú az 50Hz. Azt, hogy miért is jó töltésre, és nem csak deszulfátorként jó ez az áramkör, azt a következő link egy picit igazolja:[link]. Ott a töltés végén
használják, és az élettartamuk megnő az így töltött akkumlátoroknak. Rövid rezüméje ez lenne. No persze aki ért a PIC-hez az tud kreálni hozzá egy vezérlőmagot az ott megadottak alapján. Esetleg egy kész NiCd töltő magja is jó ami tudja a ZDV-t(MAX712). A bemutatásra kerülő kapcsolást meg lehet oldani egy 555-tel, de itt 556 lesz. Csak is azért, hogy szélsőséges kitöltési tényezőket tudjunk beállítani. Szóval az alapötlet az, hogy kb.30-45V-ra feltöltünk egy kondit ami 5000uF->80 000uF-ig bármi lehet. Nyilván a nagy kapacitás a nagy átlagáramhoz kell. Az impulzus szélessége 5usec-től indul, de van aki lejjebb is ment. Frekvencia 160Hz-től 2kHz-ig. Itt Magyarországon beszerezhető FET típusa IRF1405. A FET meghajtó IC a szögletes kimenőjel miatt kell(szintén beszerezhető itthon a TC4427, TPS2812). Legalább 2db FET kell. Nagyobb átlagáramhoz több. Vigyázz a csúcsáram több 100A. Mivel a feszültség kicsi, nem ráz, de iszonyat romboló erő van benne. A kapcsolás egyszerűsége miatt könnyen utánépíthető, de akinek nincs szkópja az bajba lesz. Ez csak egy mag ami már működik, de nincs védelme, és nem automata kategória. A külföldiek tapasztalata jó. Ezért is szeretném itt megosztani veletek. Az amerikai fórumban is többen több félét építettek meg, és határozottan működik. Aki vágja az angolt az több részletet is megtalál. A tapasztalat azt mutatja, hogy az 5V körüli akksik nagy részét visszahozza. Cellazárlatosat semmi nem hozza vissza. Szóval a szulfátos akkumlátorba értelemszerűen nem tud nagy áram befolyni, de ahogy javul az állapot úgy nő az áram, s majd pezsegni kezd. Ha a bekapcsolás pillanatában pezseg az egyik cella, akkor az kuka. Próbáljátok ki. A képek, és a linkek.
Ui:Az áramkorlátozást a fiúk, és én kapcsolóüzemű áramgenerátorral oldottuk meg. Nem kell bonyolult dologra gondolni. Egy 5 lábú IC, és egy pár alkatrész. Érdeklődés esetén folytatom.




Ez pedig ugyanazon ember találmánya, és Gábor szerint is működik. Ezért iderakom az elérhetőséget.
[link]
Ahol a nagy áram folyik ott vastag rézdrót kell. A FET-k, és a tároló kondezátorok, valamint az akksihoz vezető drót vastag legyen, mert nem sok értelme lesz vékony vezetékkel. A kondik típusa 105°C, és Low ESR.

Ubuntu,Linux Mint,Debian távoli asztal elérése akkor került előtérbe nálam mikor az egyik teszt alatt kiderült, hogy a desktop alig néhány százalékkal maradt le a szerver verziótól. Mint a legtöbb ilyen jellegű írásom ez se nagy durranás, de ez is jó időbe tellett míg kibogoztam. Igazából windows-ról próbálunk belépni a fenti desktop verziókba. Igen egyszerű a desktop kezelése, de néha még belefutunk a cli-be.
Mivel desktop-ról szól az írás sok kódot ne várjatok.

Hú, de örültem volna valami ilyesminek néhány éve! Nézzük csak miért ez a kifakadás.
A net tele van ilyen jellegű írásokkal pl. VNC. Kezdő meg is találja (mint én), de jön a probléma. Csak akkor müködik amikor a user be van jelentkezve. Ha VNC-n keresztül csinálsz egy log off-ot megszakad a kapcsolat, mert vino is megszakad.
Tehát a vino-t el kell indítani , hogy be tudj lépni. Igen ám a vino magában kevés. Gondolj bele mennyit teker a vincsi log on után. Ezek után akkor még jön a minőségi sorrend:VNC,UVNC,TightVNC...és a lényeg miért pont VNC.
Sok féle képpen be tudsz lépni, de a lényeg mikor kilépsz az-az, hogy a nyitott ablakok nyitva maradjanak, a futó progik ne záródjanak be. Ezt a VNC clone-k tudják, és mivel grafikus progikról van szó így evidens a desktop verzió. A magyar tanárom mondta sok a sóder, mondj valami lényeget is fiam, mert ez idáig egyes.