Nincs kezdet, így vége sincsen
Démoni e kapcsolat, mert kölcsönös a vonzalom,
De mégsincs meg az, amire azt mondhatom,
Hogy lesz ebből valami és minden adott.
Kimondta amit már éreztem és nem áltatott.
Kedvel mint embert és szeret, mint barátot
És nem jó az a nap, amikor nem láthat,
De nincs meg az a tűz, amitől tovább lépne,
Ennek hiányában pedig végig attól félne,
Hogy rosszul sül el és csúf lenne a vége.
Így viszont esélyt sem ad és ebben igaza van!
Más talán belemenne, mert mindenki rohan,
De neki fontosabb vagyok mint ember
És ha többet adna, attól félne átver.
Sokkal visszafogottabb és sosem kelleti magát,
Főleg mióta tudja, hogy több nekem, mint barát.
Soha sem akart bennem hiú vágyat kelteni,
Mert nem egy nyáladzó báb, hanem az ember kell neki.
Mielőtt elkezdődött, vége lett, így hát nagyjából ennyi!
De nagyon becsülendő, hogy egyikőtök sem akar beleugrani pár perc élvezetért egy ilyen dologba. Tisztában vagytok vele, hogy a barátságotok rovására mehet.
