Szép jó estét! Sok szeretettel köszöntöm kedves mindnyájukat/ kedves mindannyitokat!

Előrebocsátom – látva a meglepett tekinteteket – hogy nem én fogom bemutatni a meghirdetett zenés darabot. Én csak afféle előzenekar vagyok... lennék, ha játszanék bármilyen hangszeren. Énekelni még csak-csak, de azt sem igazán. Rég elmúltak már azok az idők.
Van itt valaki, aki emlékszik arra, amikor itt, az udvar túloldalán lévő épületben volt az ifjúsági... vagy ha úgy tetszik a KISZ-klub? Tegye fel a kezét! Aha. Nem sok. Akkor a többieknek elmondanám, hogy itt, az udvar túloldalán lévő épületben volt az ifjúsági... vagy ha úgy tetszik a KISZ-klub. 1970 Karácsonyától kb. Nem is tudom, hogy van-e most hasonló, vagy van-e rá igény.

Nem ez volt az első közösségi tér a fiatalok számára. Legrégebbre arra emlékszem, hogy itt az előtér eredetileg olyan hosszú volt, mint ez a terem. A mostani mellékhelyiségek vonalában egy üvegfallal volt kettéválasztva. Voltak benn székek, és egy magas állványon egy TV készülék. Akkoriban nem sok volt még a faluban. Volt az erdészetnél, a Tsz-nél, és néhány magánháznál. Hozzám hasonlóan régóta fiatalokkal közösen össze tudnánk számolni talán tízet is. Más házára jártunk TV-t nézni. Ebben a klubban arra emlékszem, hogy 1967-ben itt néztük a táncdalfesztivált. Koncz Zsuzsa énekelte a Színes ceruzákat, és az Illés együttes azt, hogy Elvonult a vihar...

A következő klubhelyiség a főutcán a nagy vasajtók melletti, ma hivatali helyiségben volt közösen használtuk az önkéntes tűzoltókkal, ami nem okozott gondot, hiszen nagy átfedés volt a tagságban. Itt ugyan nem volt TV, de volt lemezjátszó néhány tucat kislemezzel. Egy Juventusz dalra emlékszem: Süt a nap. Aztán néhányan hoztak saját tulajdonú Lp-ket. Illés – Metró – Omega. '70 decemberén költöztünk át ide, miután társadalmi munkában rendbe raktuk. Néhányan kőművesnek, festőnek, asztalosnak tanultak, értettek hozzá. Igaz, én már csak a takarításban vettem részt. Kaptunk a tanácstól egy szalagos magnót, amit leginkább én kezeltem, de bárki hozzáférhetett.

Na, ezután jött egy nagyobb lépés zenei téren. Kell egy zenekar! Na, ezt már nem mesélem végig. Akit érdekel a téma, keressen meg facebook-on. Lényeg, hogy Phoenix, majd Cormoran néven botladozó zenekarunkkal 51 éve énekeltem ezen a színpadon utoljára. Többnyire saját dalokat játszottunk mint pl. Berci gyere a fára, Lépj a lábamra, Nem, nem, Ha szól a zene, Fejre állt a világ, Egy sor sör...és még folytathatnám, de nem teszem. Mindez már fél évszázada történt. Itt volt tehát az ideje, hogy a következő generációtól halljunk valami eredetit.
Következik a PIRKADAT című zenés előadás bemutatója. Előadja a szerző:

Előtte vagyunk még a programnak, nem is nagy esélye van annak, hogy ez el fog hangozni, csak fantáziáltam kicsit.