Elméleti és gyakorlati okai vannak, mindkettő visszavezethető a "fűrészfogas" geometriára.

Elmélet.
Vegyük alapul a hozzászólásodban lévő második kép alsó részét, ahol egy fresnel lencse látható. Metszetben a sok kis apró görbületet függőleges vonalak kötik össze. Ezt úgy kell elképzelni, hogy az optikai tengellyel párhuzamos hengerfelületek kötik össze a gömbszeleteket. Akkor van a baj, he ezeken a felületeken lép be a fény a lencsébe... Ha végtelen távol lévő, az optikai tengelyen lévő pontból, tehát az optikai tengellyel párhuzamosan érkeznek a fénysugarak, akkor nincs is semmi gond, simán elmennek ezekkel a felüetekkel párhuzamosan. Egészen más a helyzet, ha az optikai tengelyen fekvő, de joval közelebb lévő pontból kiinduló sugármentet vizsgáljuk. Ebben az esetben a lencse szélei felé tartó sugarak "beleakadnak" ezekbe az optikai tengelyen párhuzamos metsző felületekbe, ezeken törnek meg, és nem a gömbfelületeken. Ez eredmény sok szép szórt fény lesz.
Még siralmasabb a helyzet, ha az optikai tengelytől távol eső pontból kiinduló sugármenetet vizsgáljuk. A lencsét eleve ferdén érik a sugarak, hol a gömbfelületre, hol a hengerfelületekre esnek a sugarak. A hengerfelületekre eső sugarak eleve rontják a képet. De a gömbfelületekre eső sugarak közt is lesz olyan, ami a lencsén belül haladva elér egy ilyen hengerfelületet... Visszaverődik róla, rontja a képminőséget, vagy kilép a lencséből majd a szomszédos gömbfelületen újra belép...

Gyakorlat.
Ezt a lépcsős, váltakozva gömb-, és hengerfelületetket tartalmazó felületet nem lehet normálisan legyártani. (Vagyis lehet, mondjuk ultra precíziós esztergán, és akkor egy lencse ára >>> 2,8/400 L ...) Egy darabból nem lehet kicsiszolni, több darabból csiszolni és kivágni és összeragasztani biztos lehet, de akkor megint olyan technológiákat kellene alkalmazni, ami pár nullát odatenne az ár végére. Műanyagból lehetne még sajtolni, ha nem lenne irreálisan drága megcsinálni a sajtolószerszámot hozzá. (A műanyaglencsék meg...... inkább hagyjuk. )

Az hogy te fogtál ilyet a kezedben, és szerinted nagyszerűen nagyított az pusztán annyit jelent, hogy szerinted nagyszerűen nagyít. A szabad szemhez illesztett és a leképező rendszerekben használt optikai elemek pontossági követelményei közt van kb 2-3 nagyságrend különbség, az utóbbiak javára. Szabad szemmel azért tűnik jonak, mert
mozog,
két szemmel nézed,
az emberi szemnek amúgy sem olyan jo a feloldóképessége,
az agy brutális módon képes korrigálni a szem hibáit.

A Fresnel-lencsét eleve NEM képalkotó elemnek tervezték.
Ha egy képalkotó rendszerben valami fresnel-lencsének néz ki, az nem az.

Az elmélet és a gyakorlat viszonyának elméletét már jól ismerjük a gyakorlatból. Indoklás nélkül a hozzászólásod csak a ''vélemény'' szintjét éri el...

Nem. A beépített vakunak kisebb a kulcsszáma, mint az obi hossza+ a közelpont.

Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...

Azt mondod nem jó az ábra... már többször írod.. linkelnél akkor végre egy jó ábrát?

A személyeskedést meg tartsd meg magadnak.

Okos vagy, ha csak a felét hiszed el annak, amit hallasz. Zseniális, ha tudod, melyik felét. forrás: mozaik.bloglap.hu

Már megbocsáss, kár volt ennyit gépelni...

Hogy milyen felület gyártható le manapság? Na erről más az ismeretem.
Az emberi szem (az aggyal) sem lebecsülendő.
Szerintem.

[ Szerkesztve ]

Okos vagy, ha csak a felét hiszed el annak, amit hallasz. Zseniális, ha tudod, melyik felét. forrás: mozaik.bloglap.hu

sziasztok. az "obiparkom" átstruktúrálásán gondolkodom. a váz egy Sony A300.

van most egy kitobi (sosem használom), egy Minolta 24-85 és egy fix 50/1.7-es.

két dolog gondolkodtatott el: jól jönne azért mégiscsak egy 17-18mm-es kezdőérték, illetve a tele tartomány felé is elmennék. az alábbi obik keltették fel az érdeklődésemet:

Sigma 17-70 2.8-4.5: nyilván a kitobi és a 24-85-ös egyidejű kiváltására lenne. ahogy olvastam, ez a legolcsóbb, a kitobit kiváltani képes darab, nagy gond nincs vele, egyedül a színvilága lehetne szokatlan a gyönyörű Minolta után, ill. attól is tartok, hogy a beépített vakut leárnyékolna (ez a Sony elég alacsonyra nyílik, de a 24-85-össel nincs ilyen gondom).

Tamron 55-200: jó kis olcsó teleobi, megéri a pénzét, nincs vele semmi gond.

vagy a kettő helyett egy 18-250-es Sony vagy Tamron, amelyiket olcsóbban találok. nyilván a kényelem egy fontos szempont, nem kellene cserélgetni.... persze tudom, a nagykönyv szerint ekkora átfogás már aggályos, de a fenti obikról igen jókat olvastam.

amúgy érdekes módon olyan nagyon nem hiányzik a 24mm alatti tartomány, bár igaz ami igaz javarészt a gyerkőcünket fotózom, ő belefér a képbe de hosszú távon csak kellene a nagylátó tartomány. ez a 24-85-ös nagyon bejön, színei nagyon szépek, AF rendben van, persze érdemes lerekeszelni kültéri képeknél.

szóval ha bárkinek van tippje, kommentje, lsz ossza meg velem.

Ehhe... Vakut szeretnél használni hozzá.

Mindenképp külső vaku kell hozzá.

1 km-ig jó vakuval. Kulcszáma: x csillió

Jah... és előtte távolodj el tőle, mert az atomrobbanás nem tesz jót az egészségednek.

[ Szerkesztve ]

http://www.flickr.com/photos/34330024@N05/sets/

Hány Mpixel a felbontása? egyetlen lencsével hogy tud ilyen éles képet leképezni?

Hol vannak a színi hibák, a geometriai torzítások, stb? Ezeket mind az agy javítja? Ha igen, akkor a fényképezőgép "agyát" kell fejleszteni, nem a lencséket..

Okos vagy, ha csak a felét hiszed el annak, amit hallasz. Zseniális, ha tudod, melyik felét. forrás: mozaik.bloglap.hu

Ottkar kérlek előbb olvass..

Erre válaszoltam: Kollégának abban nagyon is igaza van, hogy a szem egy végtelenül elb*szott optikai rendszer, az agy viszont elég jól korrigálja ezt

Erre kérdeztem, hogy hány Mpixeles? OKé? Durranjon csak el.. ha nincsenek prosztata problémáid.

Okos vagy, ha csak a felét hiszed el annak, amit hallasz. Zseniális, ha tudod, melyik felét. forrás: mozaik.bloglap.hu

Az emberi szem egy végtelenül elb*ott optikai rendszer mégis egy hihetetlen csúcsszerv, az élővilágban kevés faj rendelkezik annyira fejlett szemmel mint a majomfélék. max esetleg másban jó egy pl macska szeme.
Az agy meg tényleg durván korrigál.

don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up...

Még mindíg nincs válasz... kérdés: hány fényérzékelő idegsejt van a retinán?

Okos vagy, ha csak a felét hiszed el annak, amit hallasz. Zseniális, ha tudod, melyik felét. forrás: mozaik.bloglap.hu

Ez a "sokkal fejlettebb" úgy bukna meg ha olyan feladatok elé állítanák mint ami egy majomfélének szembejön, hogy na.
Mint mondtam max másban fejlett.

A legutobbi elmélet amit aszem a Planet Earthban láttam szerint pedig nem zoomja volt, hanem infrába is lát.

don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up...

a fotoreceptorok kétfélék:

csapok:
R csap – rövidhullám-érzékeny (420 nm, ibolya szín) kb 1 millió
K csap – középhullám-érzékeny (530 nm, zöld szín) kb 2,3 millió
H csap – hosszúhullám-érzékeny (560 nm, sárga szín) kb 4,6 millió
pálcikák kb 120 millió nem színérzékenyek.

Okos vagy, ha csak a felét hiszed el annak, amit hallasz. Zseniális, ha tudod, melyik felét. forrás: mozaik.bloglap.hu

Azt lehet tudni, hogy az érzékelősejtek hány állapotot képesek érzékelni és továbbítani? Gondolom nem kettőt "fejenként"....

Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...

vedd meg a tamron/sony 18-250-et, főleg, ha olcsón megkapod.

utána, ha valamilyen tartományban fontos az igazán jó minőség, keress régi fix obikat. így lesz egy kényelmes obid, ami "mindenre" jó, viszont kritikus képekhez ott lesznek a kicsi, könnyű és pro üvegek. az 50/1,7-es én nem adnám el, tök jó a tamron mellé.

dicranum scoparium + genista pilosa = :)

Ábrák nincsenek, helyette három érdekesség:

A szem az evolúció során úgy igyekezett kiküszöbölni a képmezőhajlást, hogy maga az érzékelő réteg igyekezett követni a vetített képet. Így lett a szem gömb alakú.

A képmező szélei felé lévő leképezési hibáknak (főleg a kómának) köszönhetően egy pont képe egy folttá képződik le, így több receptort ér inger. Ennek köszönhetően a periférikus látómezőben sokkal jobban érzékeljük a mozgást.

A szem borzasztóan tág, 25-30 FÉ dinamika-tartománnyal rendelkezik. Összehasonlításul: diafilm 2-3 FÉ, digitális 3-5 FÉ, jófajta nega 6-8 FÉ.

A szemet mégis az agy teszi felümúhatatlanná.

Az elmélet és a gyakorlat viszonyának elméletét már jól ismerjük a gyakorlatból. Indoklás nélkül a hozzászólásod csak a ''vélemény'' szintjét éri el...

Az ábrák kérdésében a diffrakciós objektívek témájában várom a jó képeket.. Ha nincs, akkor csinálj egy jól érthető skiccet.

Vagy jó 35 éve a diffrakció témájában rácsokat vizsgáltam.

Azóta lehet már más a világ...

[ Szerkesztve ]

Okos vagy, ha csak a felét hiszed el annak, amit hallasz. Zseniális, ha tudod, melyik felét. forrás: mozaik.bloglap.hu

"Összehasonlításul: diafilm 2-3 FÉ, digitális 3-5 FÉ, jófajta nega 6-8 FÉ."

Hú, ezt gondoljuk át még 1x... a mai digitek azért mind megugorják a 9-10FÉ-t, a Canon 40D 11FÉ, Nikon D700/D3, Canon 5D 12FÉ, a Fuji S5Pro pedig kb. 13FÉ (ISO800-ig).

[ Szerkesztve ]

www.kttech.hu //A szgépem/fényképezőm configja az adatlapomon

Az érzékelő is kaphatna gömb felületet.. de nem adok tippeket.

Térjünk vissza a jelenbe. Létezik olyan, hogy egy objektív az egyik vázon frontos, míg egy másik vázon pedig nem?

Okos vagy, ha csak a felét hiszed el annak, amit hallasz. Zseniális, ha tudod, melyik felét. forrás: mozaik.bloglap.hu

Napsütésben hiába látna infrában a látható fény elnyomja, de nagyon.

Na. Azért még a pl Magyar Gripenen is rendszeresített pl AGM-65 (Maverick) elég jól szokott müködni nappal is.
tudtommal logikusan a vízpára/durva eső ami "nyomja el" (nyeli el) de nagyon.

don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up...

Persze, létezik. Ezért is szokták a kalibráláshoz a vázat is bekérni, hátha akkor azt (is be) kell lőni.

[ Szerkesztve ]

bakker biztos bennem van a hiba, de ez elmúlt napokban mindenről volt itt szó, csak a topik tárgyáról nem, és ez engem zavar.
nem lehetne vmi fotós dühöngő topikot csinálni, ahol ezeket kitárgyalhatjátok?

köszönöm a tippet, megfontolom. már kb. eldöntöttem, hogy marad a Minolta 24-85 és veszek mellé egy Tamron 55-200-at, de még minden lehet. e megoldás mellett az is szól, hogy nem tudok túl sokat bukni a projekten, csak 25k az obi. egy használt Sony 18-250 pedig közel 100k. az 50/1.7 marad ofkorz, a legjobb családi képeket azzal készítettem, iszonyat tetszik. milyen fixet ajánlanál még amúgy? abszolút csak hobbifotós vagyok, nem művészkedni szoktam, hogy na most elmegyek fotózni, hanem a fontos családi/utazás eseményeket örökítem meg.

Amúgy az hogy van, hogy egy kompakt gép simán megbírkózik egy 10cm-es közelponttal, sőt van amelyiknek kevesebb is, míg mondjuk a 105-ös sigma obi ha jól emlékszem 37cm...

Kellene nekem valami "occó ész jó" makró obi Nikonra. Hm? Pontosan definiáltam az igényeimet?

Igen: ugyanis a váznak és az objektívnek is van bizonyos toleranciája. Az egyszerűség kedvéért mondjuk azt, hogy a gyártási tolerancia +-10 egység.

Az objektív gyártáskor +5 egységgel tér el az optimálistól, a váz -5-el: az eredmény tökéletesen pontos AF. Ha viszont a váz +7-el tér el (ami még a hibatartományon jócskán belül van), akkor a +5-ös objektívvel már hibás AF-t fog eredményezni.

Az ilyen hibák kikerülésére tökéletes megoldás a Micro AF Adjustment. Persze ha nem ilyen a váz, akkor lehet ballagni a szervizbe...

www.kttech.hu //A szgépem/fényképezőm configja az adatlapomon

Egy kérdés... vannak régebbi M42-es objektíveim, pl Zeiss Tessar 135/35 Biotar 55/2... egy Canon EOS 40D használom őket adapterrel. Nagyon elégedett vagyok a képminőségükkel, de nem volt még a kezemben gyári Canon fix objektív. Kérdésem az lenne, hogy mekkora lehet a különbség egy ilyen régi legendás Zeiss obi, illetve pl egy Canon 50/1,8 vagy egy 85/1,8 között. Csak mert ha közel azonos vagy a Canon fixek esetleg még ezeknél is jobb képet adnak, akkor áldoznék egy kis pénzt és lecserélném őket AF-osra, csak a kényelem miatt.

:)

Pont ezért írtam pontos típusokat. Sajnos én összehasonlítani nem nagyon tudom, az AF-os objektívek hiányában.

:)

2/58-as Biotarról sok szépet és jot hallottam, a rajzolata, színvisszaadása igen jo. Nem vagyok benne biztos, hogy akár egy L-es canon a nyomába érne. A 135-ös tessart nem nagyon ismerem, de az sem lehet rossz darab.
Az 50/1,8 canon labdába sem rúghat ezek mellett, a 85/1,8-as talán... De csak ha nagyon hiányzik az AF.
Objektívek helyett cserélhetnél esetleg mattüveget. Valami mérőékesre.

Jajj, dehogyis, rosszul mondtam. Mindkettő borzalmas rossz, azonnal add el őket. Nekem.

Az elmélet és a gyakorlat viszonyának elméletét már jól ismerjük a gyakorlatból. Indoklás nélkül a hozzászólásod csak a ''vélemény'' szintjét éri el...

Igazad van, 58-as csak elírtam Nos igen. A 135-ös még a régi csíkos változat, egész pontosan ilyen. Csak az enyém még szebb állapotban van. Most vettem a legutóbbi börzén, picit gombás, de nagyon olcsó volt, nem tudtam kihagyni
No majd ha lesz egy kis napfény akkor csinálok képet és felteszem valahová.

:)

Ahha... próbáltam 135/3,5 Takumar-t is, annak sokkal gyengébb képe volt. Az éleknél pirosas körvonal látszódott. A Sonnar-nál semmi ilyen nincs.
Az 58/2-esem egész pontosan: Carl Zeiss Jena Nr.3531646 Biotar 1:2 f=58mm T

:)

WOW!

Te aztán sok mindent hallottál már....

A T a lencsékre felvitt tükröződésgátló bevonatot jelöli, de nem azért T, mert a Tessarokon kezdték alkalmazni, hanem mert Károly bácsi így nevezte el. Zeiss-nél régebben T volt, mostanság T*, Canonnál régebben S.S.C, Pentaxnál SMC, Zeiss DDR-nél MC, Yashicánál ML, stbstb.

Az elmélet és a gyakorlat viszonyának elméletét már jól ismerjük a gyakorlatból. Indoklás nélkül a hozzászólásod csak a ''vélemény'' szintjét éri el...