Bizony.

@ grigo: Az Oly 75 veszélyes jószág és az a baj, hogy ezzel kezdtem a sort és utána ez volt a mérce az összes többinél. Oly 75 + Oly E-M1 egy büntető szett, pont. Neeem, nem vagyok hajlandó erről vitát nyitni, kegyetlen jó. Fotóra, de én a video-ba tojok, először fotózni akarok rendesen megtanulni, nem ülök egy seggel két lovat.

A 75-ös borzasztó éles, fényerős, 150 mili ekvivalens, így stúdióban csak akkor, ha jó nagy terem .. amúgy nem.. (vagy csak portré) .. de kültéren a "holy shit" kategória, a szent grál. Atom karc, atom selymes bokeh, a fénygömbök egy esti fényes városi háttérnél a képszéleknél is gömbök (nem ovális macskaszemek, mint APS-C vagy Fullframe szenzornál), saroktól sarokig félelmetesen jó képélesség tök tágon 1.8-on is, szóval ilyen godlike darab. Na ezt teszteltem egy hétig és akkor tudtam, hogy ennek én nagyon hamar függője leszek, az nem volt kérdés, hogy kell-e. A menü kicsit kényelmetlen, a Nikon ehhez képest egy logikai übertökély, de az Oly kezelése viszont nagyon klassz. A 75-ös első pár képkockája nálam heves anyázással párosult. Katt - belenéz - "anyáááád..." ... katt katt .. katt .. megnézi őket .. "pfffff"... katt katt ... belenéz ... "anyáááád".. - na, így kellett elképzelni. Fotós haverommal lőttük a modellt kültéren, falevelek, ősz, nagyon röhögött, hogy nonstop anyázok, pedig nem szokásom, szegény modell meg pislogott, mi bajom, aztán meg már máson pislogott, mikor A4-ben megkapta bekeretezve tőlem a kedvenc képét.

Utána mentem ismerőshöz, Fuji X-T1, uhh. Gombok, elrendezés, menü, stb -> hubazmeg. Kösz. Nem. Tartottam a kezemben egy tapasztaltabb fotósként a gépvázat, Canonon kezdtem, Nikonra mentem tovább és Oly-ztam egy hétig, aztán Fuji a kezemben és nem tudtam bakker, mit nyomjak és mit hol keressek. Sajnos türelmetlen ember vagyok, visszaadtam az ismerős kezébe hamar. Pedig az üveg és a képe wow.. gyönyörű, csodás, álomszép meg minden. Ráadásul ő már nagy. (Na nem mintha egy markolatos D800 után számítana a méret).. Meg nekem kicsit a Fuji világ olyan .. ööö .. mondanám, hogy Apple-ös meg geek meg hipster de igazság szerint .. igen, kurva hipster. Szóval Fuji nem. Erre rájön az akkoriban X-Trans szenzor vs. Adobe Camera Raw féle pacás kép itt-ott pixelszinten, zöldek, stb, mert az X-Trans szenzoron nem Bayer filter van, hanem random.. úgyhogy a kezelés és a szenzor faktor két hidegvizes vödör volt az amúgy sem nagyon túlhevült Fuji érdeklődésemre.

Aztán mentem Sony bolt, Westend. Láttam, van kint egy A7, a sima. Meg egy 50-es .. Kipróbálhatom, van Önöknél ilyen ? Néztek rám nagy szemekkel, mi a fenét akarok. Én meg rájuk, hogy most totál idióták vagy tényleg nincs ilyen Sony-nál, hogy kipróbálom az üzletben ? Míg Oly-nál meg kb. hazaviszed és egy hétig masztizol rá .. Már azon gondolkodtam, elhozom, aztán törvény adta jogomnál fogva visszaviszem 2 napon belül, hogy nem kell, szar.

Na végül odaadták a Sony-t, kivittem a bolt elé (biztonsági őr a sarkamban). Gyökér lassú menü, tekerek-változtatok rekeszt, akármit és a skála lent ilyen lustán-bealvósan követi, elég közepesen rajzoló obi és a D800-hoz szokott szememnek 24 megapixeles létére igen magas zajszintek 3200-es iso körül + nincs szenzorstabi, lassú frissitési idejű EVF, aminek a felbontása sem az a hűde izé... Hát mondtam magamban, ehhez képest az Olympus egy űrkorszak volt két héttel előtte, kösz, nem, megvárom a Sony utódot. Jött is, de addigra én már belemásztam egy E-M10-be, 160-ezerért 300 expós váz, Media Markt fekete péntekes vétel és azután adta el a srác nekem.. full tiszta és új, egy hónapos se volt.

Vettem hozzá egy 45 1.8-at, ami nem egy 75-ös rajzban, de konvergál hozzá. Itt megemlíteném, hogy egy m4/3-os "kolléga" segített vásárolni, nagyon jó kis közösség

Az E-M10-re azért esett a választásom, mert túl jó. Az E-M5-nél modernebb már, szenzora olyan, mint az E-M1-é, azaz nincs AA szűrő előtte, a 3-tengelyes stabi nekem elég volt, nem kellett az 5-tengelyes, kijelző kb. ugyanaz, akksi idő is, kezemben kényelmes volt .. szóval nem indokolta semmi, hogy E-M1 legyen, a fázisalapú+kontrasztalapú hibrid fókusz sem, ami azért azontúl, hogy normálban és követőben is gyorsabb, mint az E-M10-é, nekem a statikus modellfotóimra és tájképeimre overkill ..

Egyszóval: E-M10, gyerünk. Nagyon szeretem, nagyon jó, próbálom belőle néha kicsavarni a maxot és meglepően sokmindenre elég a 16 megapixel, pláne ha fullhd-ben adok át képeket (1920px). Az, hogy gyenge fényben inkonzisztens a fókusza, hunting-ol néha, csavarni iso-t annyira nem lehet, persze darabig megy, de utána nem illik erőltetni, akksi idő nem sok, ... - de ezek nem zavarnak, mert amire nekem kell a fényképezőgép, nem haladja meg a kis Oly képességeit.

Mostanában agyalok visszatérni a fullframe világba, de ott közel sem ennyire jó a körkép. Kevés gyártó van milc-ben és kevés jó gép. A Sony A7R II iszonyatosan jónak ígérkezik papíron, azon izgulok, hogy nehogy csalódás legyen élőben is, mert az A7 is anno atom tetszett papíron, aztán élőben fogva és használva valahogy nem volt beszabehu érzésem, anyázás végképp nem

[ Szerkesztve ]