Szerintem is jó vétel lenne. Új árát nézve is a jobb erősítők közé tartozott, még ha nem is ez volt minden Marantzok legsikeresebbike, inkább a teljesítményre ment rá, és egy kicsit csorbát szenvedett a hang szépsége, úgy általában a Marantz standardhoz képest. Új árán viszonylag jó vétel volt, de nem "feltétlenül", ennyiért azonban "feltétlenül" jó vétel. (Bár nem tudom, hogy lehet szinte makulátlan. )

Én is pont ennek a cikknek linkelésével akartam kezdeni a napot, apró adalékként ahhoz, amit már többször felemlegettem, hogy a hifi-audiofília utóbbi fél évszázadának története részben arról szól, hogy a házi zenereprodukálás jelenségeivel kapcsolatban a fizikai és pszichológiai tudományok fejlődő méréstechnológiája hogyan közelíti meg egyre jobban, hogyan támasztja alá egyre inkább az audiofilek tapasztalatait (nagyon ritkán pedig korrigálja).
Meg kell jegyezni persze, hogy az eredeti kísérletek eredményeiről az Indexbe írt ismertetőn jól látszik, hogy az újságírónak nem sok fogalma van a témáról, ezért konkrét hibákat is vét, másrészt a jelek szerint nem is az eredeti kutatási jelentésből dolgozott, hanem csak gyorsan adaptált egy másik, szintén elég esetleges színvonalú ismertető újságcikket, de azért a lényeg jól látszik, a tudomány lassan-lassan elkezdi tudni mérni azt, amit az audiofilek régóta mondanak, és egy közembernek szóló orgánumban is ki lehet mondani nyilvánosan olyasmit, hogy rosszul szól a tömörített zene.
Engem főképp két dolog zavar az úgynevezett tömörített zenék kezelésével kapcsolatban. Az egyik az, hogy a globális média és a globális marketinggépezetek hatására a világban eddig soha nem látott mértékben üli torát a konzumidiotizmus, amire ha hasonlatot akarok mondani, akkor újólag felemlegetem, hogy néhány évtizeddel ezelőtt még mindenki harsányan és gúnyosan röhögött, ha olyasmit hallott, mint a néha a QUAD-vezér Peter Walker-nek, néha az egyik tervezőjének tulajdonított mondat, miszerint "minden azonos színvonalon (jól) megépített erősítő egyformán szól", manapság azonban a zenehallgatók jelentős része is hosszú éveken keresztül automatikusan elhisz olyan marketingszlogeneket, miszerint a tömörített zenei formátumok a hallásérzékelésünk korlátait kihasználva, olyan módszerekkel tömörítik a zenét, amely módszerek minőségrontó hatását nem halljuk meg. Az ilyesmin manapság szinte senki sem röhög harsányan és gúnyosan, legfeljebb a vakmerőbb-öntudatosabb állampolgárok vitatkozni mernek vele. A másik, ami zavar, és szintén a konzumidiotizmus eredménye, hogy sosem beszélünk arról, hogy mindegyik digitális hanghordozó-formátum immanensen, definíció szerint tömörített formátum. A tömörítés mértéke függ a formátum fajtájától, és persze a mintavételezési frekvenciától, ilyen módon az SACD kevésbé tömörített,mint a CD, az pedig kevésbé tömörített, mint a 128kbps-os MP3, de a lényeget tekintve ezek teljesen egyívású hanghordozók, azaz a valóság digitális tömörítvényei, szintetizálásai. Az SACD is tömörített zene, nem csak az úgynevezett tömörített zenék. Az, hogy erről nem beszélünk, természetesen azért zavar, mert a CD, mint digitális hanghordozó megjelenése óta nagyon sokan azt hiszik, hogy az a szinuszhullám, amit az oszcilloszkópon látnak, az azonos az eredeti zenei hangjelenséggel, ergo azt hiszik, hogy ha a szinuszhullám az oszcilloszkópon rendben van (helyre van állítva), akkor már vissza is kaptuk az eredeti hangot. Ezzel kapcsolatban, megintcsak hasonlatként, megemlíteném azt a fényévnyi különbséget, ami egy valós hegedű vagy hegedűkórus hangja és egy szintetizátorról elhangzó hegedű vagy hegedűkórus hangja között van. A digitális hanghordozók és lejátszókészülékek is ugyebár definíció szerint szintetizátorok - no persze szintetizátor és szintetizátor hangzáshűsége között is igen jelentős különbségek vannak.

[ Szerkesztve ]

Már hogyne lehetne indoka? Az az egész tevékenység célja, hogy minél jobban hasonlítson rá. Ergo, ami jobban hasonlít, azt drágábban lehet eladni, amellett, hogy általában drágább is létrehozni a nagyobb hangzáshűségű berendezéseket, hangfelvételeket, mint a kevésbé hangzáshűeket. Tehát továbbra is az ellenkezőjét mondom, amit te.

(Mindemellett, én egyébként híve lennék egy olyan társadalmi rendszernek, amelyben mindenki az elvégzett munkamennyisége és a szükségletei szerint kap a köz javaiból, de egyelőre az ember olyan társadalmakban él, amelyekben a sikeresség szabja meg, hogy ki mennyi jövedelmet húz - továbbra is hozzátéve, hogy a nagyobb hangzáshűségű berendezések kifejlesztése és készítése nem csak szerencse és születési adottság kérdése, hanem általában a befektetett költségekkel is arányos, a befektetett költség pedig természetszerűleg árdrágító tényező.)

[ Szerkesztve ]

"A CD formátum, tehát egy kompromisszum, viszont ezt majdnem szükségszerű, ésszerű el is fogadni, (...) A CD-nek sajnos sem az LP, sem az SACD nem teljeskörű alternatívája." Sajnos ez a nagy helyzet, emiatt én szomorú panda vagyok - mindamellett, hogy most már a CD is kihalófélben van a méginkább kompromisszumokkal szemben, ami miatt még szomorúbb panda vagyok, és a vége az lesz, hogy mehetek a Kiégett Kabalák Szigetére.

Ááááá, dehogy. Csak placebózunk azóta is, és az emiatti kognitív disszonanciáinkat racionalizálgatjuk.

(Szerk.: Ne haragudj, de ezt a kérdést nem tudom komolyan venni. Még költői kérdésként se tudnám értelmezni, nemhogy komoly kérdésként. Mondhatnám, hol él aki ilyet kérdez, de hát tudom, hogy te se most jöttél le a falvédőről, úgyhogy nem fogom agyilag, hogy ezt most miért kérdezted.)

[ Szerkesztve ]

Na de éppen erre utaltam, hogy a tényre nem lehetsz kíváncsi, a tényt nem kérdezheted, hiszen nem most jöttél le a falvédőről, nem Oszlopos Simeonként éltél eddig a pusztában az oszlop tetején, nem vagy újszülött csecsemő, tehát a tényre tudod a választ, természetesen. Már ezt magyaráznom is nevetséges és hihetetlen.
Még majd az következik, hogy linkeljek egyet.

[ Szerkesztve ]

Kiindulópontunk ugyebár ez a hírhedett címeres ökörség volt: "minden azonos színvonalon megépített erősítő egyformán szól" (Más formájában úgy hangzik a kijelentés, hogy "Minden jól megépített erősítő egyformán szól.")

A kérdésedet tehát:
- Úgy érted, hogy lehetségesnek tartod, hogy a kijelentés óta eltelt mintegy fél évszázad alatt nem született mintegy hatszáznegyvenmillió "kontrollált, hiteles vakteszt" az ominózus kijelentés cáfolataként?
- Úgy érted, hogy lehetségesnek tartod, hogy egyáltalán igaz lehet egy ilyen kijelentés, miszerint "minden azonos színvonalon megépített erősítő egyformán szól"?
- Úgy érted, hogy egyáltalán értelmezhető kijelentés lehet egy ilyen kijelentés, miszerint "minden azonos színvonalon megépített erősítő egyformán szól"?

Sehogy, mert nincs neki tűje.
Feltehetően hangszedőt (pick-up-öt) akarsz cserélni, ez esetben lehúzod a hangszedő csapjairól a vezetékeket, lecsavarozod a hangszedőt a hangkarról, felcsavarozod az új hangszedőt, színhelyesen a csapokra dugod a vezetékeket. (Lehetőség szerint végül beállítod, hogy lejátszás közben a megfelelő tűnyomás esetén a hangszedő alja minden irányból nézve párhuzamos legyen a lejátszandó lemezzel, vagyis a tű optimális szögben bújjon a barázdába.)

Tűje pedig a hangszedőnek van, a hangszedőről pedig nem tudjuk egyelőre, hogy milyen típus, mivel nem írtad meg, ellenben a hangszedők 99,5%-nál szervizre van szükség a tűcseréhez.

Akkor tovább magyarázom. Nem mindegy, hogy mit gondolsz, mert:
- Az ominózus kijelentés, amellett, hogy címeres ökörség, konkrétan értelmezhetetlen kijelentés, nincs értelmezhető tartalma, nincs mit beszélni róla, mert ilyen kijelentés valójában nem létezik, azonkívül, hogy egyszer (vagy többször) valaki kimondta a száján. Hiába hangzott el, egy ilyen kijelentés nem a valóság része.
- Ha vesszük az elvi lehetőséget, hogy az ominózus kijelentés a valóság része, és értelmezhető tartalmat találnánk benne, akkor is olyasmit fogalmazna meg, ami eleve nem lehet igaz, megintcsak nincs mit beszélnünk róla, mert eleve, már csak logikailag sem lehet igaz, nemhogy tapasztalatilag.
- Igen, a kijelentés elhangzása(i) óta mintegy hatmilliónégyszázezer olyan "kontrollált, hiteles vakteszt" zajlott le a világban, amely "kontrollált, hiteles vaktesztek" (jelentős) hangzásbeli különbségeket mutattak ki olyan erősítők között, amelyeket a kijelentése révén a történelembe bevonult tervező "azonos színvonalon megépítettnek" "jól megépítettnek", "megfelelően megépítettnek" lett volna kénytelen minősítsen, tehát mintegy hatmilliónégyszázezer "kontrollált, hiteles vakteszt" cáfolta már meg az eredeti kijelentést, amelyen nincs mit megcáfolni, mert amellett, hogy címeres ökörség, eleve értelmetlen és értelmezhetetlen kijelentés.

Könyörgöm, ha Peter Walkert (vagy a tervezőjét) megkérdezték, hogy akkor most ezekután válogassa már ki legyen szíves, hogy konkrétan mely erősítők tartoznak az "azonos színvonalon", a "jól", a "megfelelően" megépített erősítők kategóriájába, akkor mit válaszolt? És ha kiválogatott néhány típust, mint "megfelelően", "azonos színvonalon" megépített erősítőt, akkor azok vajon egyformán szóltak? Vajon szólhattak egyformán? Vajon mindez lehetséges? Vajon mindez értelmezhető? Vajon miről beszélünk egyáltalán? Van millió-féle erősítőkapcsolás, millió-féle paraméter mentén hatással a hangzásra, vajon melyik kapcsolás "megfelelő", "azonos színvonalú"? Van millió-féle alkatrész, millió-féle paraméter mentén való hatással a hangzásra, vajon melyik alkatrész "megfelelő", azonos színvonalú? Van millió-féle...
De tényleg, miről beszélünk?

"...Kammerernek teljesen igaza van." (Kivételesen) Doriannak teljesen igaza van! Lehet, hogy ki is veszem az első hozzászólásból, hogy Doriannak sosincs igaza.

[ Szerkesztve ]

Egyébként akkor már érdekel, neked tényleg nincs semmi saját meghallgatásos tapasztalatod ahhoz, hogy ne az andorra részére, számodra valószínűleg hitelesként elfogadottként belinkelt, a Home Theater Focus által a Sound and Vision-né vált Stereo Review-ra hivatkozott típusú "teszteket" fogadd el hitelesként? (Lásd: a 200 dolláros Pioneer receiver ugyanúgy szól, mint a 6ezer dolláros Futterman monoblokkok, merthogy A-B vaktesztben a 25 fős közönségből csak hárman tudták többé-kevésbé eltalálni, hogy melyik szól! - Nooormális, Maaargit?) Neked tényleg semmi "audiofil" tapasztalatod nincs az ilyen elmeroggyantságok kivédésére? Ráadásul aztán az ilyenekből le kéne vonni a következtetést, hogy minden, "jól" megépített erősítő egyformán szól? (Láthatod, abból a feltételezésből indultam ki, hogy az említett "tesztelés" valóban megtörtént, hiszen a konkrét irománytól (amellyel már jónéhányszor találkoztam ilyen "bizonyítéklinkelések" révén) függetlenül is történnek hasonló esetek, - leginkább persze amerikai "egyetemistákkal" végzett szociálpszichológiai kísérletekben.) Úgy képzeltem, hogy ha mással nem, legalább fejhallgatóerősítőkkel van annyi összehasonlítási tapasztalatod, hogy nem az ilyen elmeroggyantságokból indulsz ki, nem ezek a mérvadóak számodra.
Aztán miért éppen az erősítőkre szorítkozott a QUAD-mérnök? Mi a helyzet a lejátszókészülékekkel, a hangdobozokkal, horribile dictu: a vezetékekkel? Ott is ez van, hogy csak megfelelően meg kell őket csinálni, és akkor egyformán szólnak?

Nemrégen valaki a Sony egyik SACD-fejlesztő mérnökét idézte ide, aki szerint nincs hallható különbség a CD és az SACD hangminősége között, merthogy...

Na hát azért az sem úgy működik, amit a hangdobozokkal fejhallgatókkal kapcsolatban mondasz, de ez most mindegy. A (szerintem) helyenként naiv, leegyszerűsítő szemléletedet jelzi (szerintem) az eddig az erősítőtémában írottak mellett a mostani utolsó mondatod is:
"ezt tök egyszerű lenne kideríteni, berippeled a két anyagot, aztán foobar abx." Hát dehogy! A CD és az SACD megítéléséhez CD-ket, SACD-ket kell hallgatni, CD-játszókról, SACD-játszókról, minél nagyobb felbontású, minél pontosabb információátvitelű rendszerekben! Általában véve a hifi, az audiofília gyakorlatának és tesztelési gyakorlatának lényege, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki a forrásokból, készülékekből, rendszerekből, és akkor többet megtudunk róluk, mintha a lehető leglebutítottabb formában fogyasztjuk-vizsgáljuk őket. A lebutított körülmények közötti vizsgálat is arra való, hogy lebutított körülmények között IS megismerjük az adott készüléket, nem pedig a vakteszt véget butítunk. Éppen ezért, egyébként a "vaktesztek" az audiofil tesztelési gyakorlatnak amolyan "megtűrt páriái", mert a vakteszt körülményeinek létrehozásához többé-kevésbé le kell butítanunk a hangrendszert az eredeti képességeihez képest - lásd például kapcsolók (netán szoftverek?!?!?!) beiktatása... A-B teszteket is inkább párhuzamos kábelezéssel vagy kábelek folyamatos átdugaszolásával végzünk - máris sokkal nagyobbak lesznek a különbségek, mintha minden körülményt aszerint teremt meg a "tesztelő", hogy "jajj, csak a placebó hatást azt mindenképpen ki kell védeni".

(#35997) Tiger.huhhhh De ha négy monoblokkot használok, az már kvadróban csapatja!

[ Szerkesztve ]