TL;DR: így van.

Hosszabban:
Arra, hogy mennyi pénzt teremthet a bank, választ ad a linkelt cikk (elméletben lehetne korlátlan, de ezt több minden akadályozza). Alapesetben a banknak a stabil működést kell biztosítani, ahogy írod, azaz azt, hogy ha az ő hitelezői (akik tulajdonképpen főleg a nála betétet elhelyezők) visszakérik a pénzüket, akkor azt vissza tudja adni. Ebből látszik, hogy a banknál a kötelezettség nem a nyújtott hitel, hanem a gyűjtött betét - azaz fedezetet a betét mögé kell tenni, nem a hitel mögé - ugye egy vállalkozás esetén is a kötelezettség (= felvett hitel) mögé kell fedezet, biztosíték, nem az eszközei mögé. Ezért nem is teljesen értem, mire gondolnak, akik azt mondják, hogy a devizahitel mögött nem volt fedezet. CHF kötegek valóban nem voltak, de miért kellettek volna? A banknak a forrásai utáni kötelezettségeit teljesíteni kell attól függetlenül, hogy a devizahiteles fizeti-e a hitelt vagy nem, ez nem kellene érdekelje a devizahitelest. Magánvéleményem az egyébként, hogy az alacsonyabb hitelkamat ára az volt, hogy devizában tartja nyilván a bank a tartozásodat, hogy ő aztán ezt technikailag hogyan számolja el, az megint nem kellene, hogy érdekeljen, ha a szerződésben ez szerepelt, akkor sem, ha történetesen nem lett volna mögötte devizaügylet.
A korábbi eszmefuttatásból eredően soha nem lesz olyan, hogy egy bank rövid időn belül minden betétest ki tud fizetni, mert az összegyűjtött pénz ki van adva hitelbe jó esetben (azért jó esetben, mert ebből van a betétes kamata, tehát ha a bank nem hitelez, akkor tönkremegy). Ha az emberek ezt nem hiszik el, és félelemből megrohamozzák a bankot (lásd néhai Postabank), akkor van baj, mert a bank nem fogja tudni visszakérni a kihelyezett hitelt azonnal. Ilyenkor jön a segítség (állami, tulajdonosi), amire lehet, hogy normál működés mellett nem is lett volna szükség.
A klasszikus bank fő bevételi forrása a hitelek kamata, a nyereség fő forrása a kamatmarzs, ami a (hitelek után beszedett kamat mínusz a betétek után kifizetett kamat). Ezen felül vannak még különféle jutalékok, díjak (számlavezetés, tranzakciók stb.), de mint az a válság előtti időszak sok ingyenes számlacsomagjából is látszott, nem ez a fő (mivel akkor nem lettek volna ilyenek). Továbbá vannak treasury műveletek, valamint befektetési szolgáltatások, úgyhogy rendkívül sokféle összetevője van a bevételeknek, a bankok is több lábon állnak.